Családi vállalkozás tagjainak adózása

Kérdés: Egy családi vállalkozás több cégformában tevékenykedik, egyéni vállalkozás és kft. jelen esetben. A család egyik tagja üzletvezetőként dolgozik az egyéni vállalkozásban, ahol munkabért kap, a kft.-ben pedig ügyvezető. A kft.-ben kaphat-e költségtérítést, és ha igen, milyen levonások terhelik? A költségtérítésnek van-e alsó vagy felső határa?
Részlet a válaszából: […] ...számolható el adómentesen az elismert költség, ha ezen felül fizetnek költségtérítést, akkor az jogviszony szerinti összevonandó jövedelemként adó- és járulékköteles.Tételes költségelszámoláskor a tevékenységgel összefüggésben elismert és igazolt, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.

Egyetem dolgozóinak szervezett képzés adózása

Kérdés: Egyetemünk mérlegképes továbbképzéseket szervez, amelyen külsősök is részt vehetnek részvételi díj fizetése mellett, illetve a saját mérlegképes végzettséggel rendelkező dolgozóink vesznek részt. A saját dolgozóinkkal nem fizettetünk részvételi díjat. Kell-e a saját dolgozóink képzési költsége után személyi jövedelemadót vagy más közterhet fizetnünk, ha igen, mennyit? Az adót a dolgozótól kell levonni, vagy az egyetemet terheli?
Részlet a válaszából: […] A mérlegképes végzettséghez kötött munkakörben dolgozóknak az éves kötelező továbbképzés szükséges munkaköri feladataik ellátásához. A mérlegképes továbbképzés iskolarendszeren kívüli képzésnek minősül, amelynek a fogalmi meghatározása az Szja-tv. 3. §-ának 86...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 2.

Egyetem dolgozóinak szervezett képzés adózása

Kérdés: Egyetemünk mérlegképes továbbképzéseket szervez, amelyen külsősök is részt vehetnek részvételi díj fizetése mellett, illetve a saját mérlegképes végzettséggel rendelkező dolgozóink vesznek részt. A saját dolgozóinkkal nem fizettetünk részvételi díjat. Kell-e a saját dolgozóink képzési költsége után személyi jövedelemadót vagy más közterhet fizetnünk, ha igen, mennyit? Az adót a dolgozótól kell levonni, vagy az egyetemet terheli?
Részlet a válaszából: […] A mérlegképes végzettséghez kötött munkakörben dolgozóknak az éves kötelező továbbképzés szükséges munkaköri feladataik ellátásához. A mérlegképes továbbképzés iskolarendszeren kívüli képzésnek minősül, amelynek a fogalmi meghatározása az Szja-tv. 3. §-ának 86...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.

Egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelem feltüntetése a magánszemély jövedelemadó- bevallásában

Kérdés: Egy zrt.-nél alkalmazásban lévő dolgozó hétvégén 2 napra takarítást vállal egy másik cégnél. Egyszerűsített munkaszerződést kötnek. A magánszemély személyijövedelemadó-bevallásában kell-e szerepeltetni a kapott összeget, ha igen, melyik soron?
Részlet a válaszából: […] ...egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (Efo-tv.) 9. §-ának (1) bekezdése szerint a személyijövedelemadó- és járulékfizetés szempontjából foglalkoztatásból származó jövedelemnek a kifizetett (nettó) munkabér száz százalékát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 20.

Pedagógusszakirodalom-vásárlási hozzájárulás

Kérdés: Intézményünk a tantestület döntése alapján pedagógus-szakkönyv biztosítását a következőképpen oldotta meg: a pedagógus az intézmény nevére szóló számlát kért a könyvről, mely könyvet leltárba vette az intézmény könyvtára, majd a pedagógus használatába adta. A fentiek alapján a dolgozónak adó-, járulékfizetési, illetve -bevallási kötelezettsége nem keletkezik. Szeretnénk tudni, hogy helyesen jártunk-e el?
Részlet a válaszából: […] ...tekintettelszerezte meg, így az az Szja-tv. 25. § (1) bekezdés alapján nem önállótevékenységből származó, összevonandó jövedelemnek minősült.<br>A nem önálló tevékenységből származó bevétel egészejövedelem, kivéve a nem önálló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 21.

Önkéntes kölcsönös egészségpénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás

Kérdés: Munkavállaló részére a cég önkéntes kölcsönös egészségpénztárba fizet munkáltatói hozzájárulást. A munkáltatói hozzájárulás mértéke meghaladja az Szja-tv. 7. § (1) bekezdés kd) pontjában meghatározott mértéket, vagyis 2008-ban a 20 700 forintot. Kérdés, mit kell ez után a munkáltatónak fizetnie, és a 0808-as nyomtatvány mely soraiban kell ezen összegeket szerepeltetnie? A következő két megoldás közül nem tudunk választani. A munkáltató levon a munkavállalótól a 20 700 forint feletti részből nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, amelyet 0808 M lapokon feltüntet, és fizet tb-járulékot a 20 700 forint feletti összeg után, melyet külön a 0808-01-02 lap 40-42. sorában feltüntet. Ezt az összeget nem személyi jövedelemadóval növelten tünteti fel. Tehát csak a 20 700 forint feletti rész után fizeti meg az 54% szja-t és a 29%-os társadalombiztosítási járulékot. A másik változat szerint a munkavállalótól nem von semmilyen járulékot, viszont a személyi jövedelemadóval növelt összeg után fizeti meg a járulékot.
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 7. § (1) bek. szerint: "A jövedelemkiszámításánál nem kell figyelembe venni a következő bevételeket:kc) ...kd) ...ke) ..."A Tbj. 4. § k) pontja alapján a járulékalapot képezőjövedelem:"Az Szja-tv. szerinti, az összevont adóalapba tartozó, azönálló és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 1.

Utólag számfejtett munkabér bevallása

Kérdés: Oktatási intézményünknél egyházi személyek is tanítanak – főállásban –, akik munkájukért bruttó 69 000 forint munkabért kapnak havonta. Sajnálatos módon 2008. évben az új bérprogramunk nem tudta "értelmezni" az ő jogviszonyukat, emiatt nem történt részükre bérszámfejtés annak ellenére, hogy munkaviszonyuk nem szűnt meg. Az adóbevallást – természetesen – így küldtük be, hisz nem sikerült számukra bért számfejteni, tehát a bevallásban nulla forint szerepelt. Szeretném megjegyezni, hogy az egyházi személyek részére nekünk csak szja-levonási és megfizetési kötelezettségünk van, mert a járulékokat és az ehót központilag rendezi a Magyar Katolikus Egyház a mindenkori minimálbér összegéig. Kérdésem a következő: Február hónapban kifizettük "duplán" az egyházi személyek részére a munkabért – tehát bruttó 138 000 forintot, az szja-t levontuk, megfizettük (igaz, az adójóváírást csak egyszer vehetjük figyelembe, emiatt adójuk is magasabb lett) az adóbevallásban – nyilvánvalóan – ez az összeg szerepel. Kell-e önrevízióval élni mindkét hónapra vonatkozóan (januárra, februárra), hogy "helyére kerüljenek" az adók, járulékok, vagy rendben van ez így? A bevallásunkban ugyan csak az szja-ról tudnék javítást elvégezni.
Részlet a válaszából: […] ...munkavégzésre irányuló szerződést köt egy kifizetővel. Ezért akonkrét esettől elvonatkoztatva általánosságban a személyi jövedelemadóravonatkozóan válaszolható meg a kérdés.Az Szja-tv. 33. §-ának (2) bekezdése szerint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 29.

Munkáltatói adómegállapítás

Kérdés: 2006. január 1-jével megszűnt a magánszemélyek jövedelemadójának munkáltatói megállapítása. A múlt év decemberének elején egy előadáson azt hallottuk, hogy ennek ellenére a munkáltatónak közre kell működnie a magánszemély bevallásában. Milyen feladatai vannak a munkáltatónak? Megtagadhatja-e a munkáltató az adómegállapítást?
Részlet a válaszából: […] ...január elsejétől lényegesen változtak a magánszemélyekjövedelemadó-megállapítási szabályai. Egyrészt az Art.-be visszakerültek a2006. január 1-jével hatályon kívül helyezett, munkáltatói adó megállapításravonatkozó szabályok, másrész az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 6.

Munkáltató által tévesen megállapított személyi jövedelemadó helyesbítése

Kérdés: Meghatározott körülmények esetén a munkáltató állapítja meg a dolgozója jövedelemadóját. Hogyan korrigálható, ha esetleg tévedett?
Részlet a válaszából: […] Az Art. szerint a javítás lehetőségét alapvetően befolyásolja az a körülmény, hogy a tévedés a dolgozó vagy a munkáltató hibájára vezethető vissza. Az előbbi esetben, amikor a dolgozó csak részben bocsátotta a munkáltató rendelkezésére az adó megállapításához...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.