11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Tanulmányi szerződésben biztosított utazásiköltség-támogatás adózása
Kérdés: Tanulmányi szerződésben biztosított utazásiköltség-támogatás (iskolarendszerű képzés esetében, illetve iskolarendszeren kívüli esetekben) bérként adózik-e? Tehát a munkavállalónak bérként számfejtődik, és a munkáltató szochót fizet utána?
2. cikk / 11 Önkormányzati támogatások adózása
Kérdés: Önkormányzatunk rendeletet alkotott a fenntartásában működő intézményekben és az önkormányzat egészségügyi feladatát ellátó egészségügyi szolgáltatóknál dolgozók számára biztosított juttatásokról. A rendelet célja, hogy különböző juttatásokat nyújtva, az alkalmazottak és a foglalkoztatottak munkában maradását és új munkaerő munkába állását segítse a bizonyos szakmákban fennálló nehéz munkaerőhelyzet megoldása érdekében. A rendeletben szabályozott feltételek teljesülése esetén – szociális rászorultság vizsgálata nélkül – pályázat útján nyújt:
– munkáltatói ösztöndíjat főiskolai, egyetemi hallgatók részére, szerződés keretében,
– lakhatási támogatást, lakásbérleti díj megfizetéséhez a foglalkoztatottak részére,
– lakhatásilehetőség-támogatást, bérelhető lakás formájában, a lakásbérleti díj szociális alapon, költségelven vagy piaci alapon történő megállapítása mellett,
– rekreációs támogatást, amelynek keretében ingyenes sportszolgáltatást biztosít az önkormányzat tulajdonában lévő, azonban az önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő cégének vagyonkezelésébe adott sportlétesítményben, uszodabérlet formájában az intézmények, egészségügyi szolgáltató foglalkoztatók részére (nem a dolgozó nevére szóló bérlet!!), mellyel a dolgozók az uszodát ingyenesen igénybe vehetik, használhatják,
– munkavégzést segítő eszközök beszerzésére támogatást, amely informatikai eszközök vásárlására fordítható.
A fentiekben ismertetett önkormányzati rendelet szerinti feltételekkel, pályázat alapján nyújtott támogatások adókötelesnek minősülnek-e, ha igen, milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség keletkezik a kifizető és a juttatást igénybe vevő részéről?
– munkáltatói ösztöndíjat főiskolai, egyetemi hallgatók részére, szerződés keretében,
– lakhatási támogatást, lakásbérleti díj megfizetéséhez a foglalkoztatottak részére,
– lakhatásilehetőség-támogatást, bérelhető lakás formájában, a lakásbérleti díj szociális alapon, költségelven vagy piaci alapon történő megállapítása mellett,
– rekreációs támogatást, amelynek keretében ingyenes sportszolgáltatást biztosít az önkormányzat tulajdonában lévő, azonban az önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő cégének vagyonkezelésébe adott sportlétesítményben, uszodabérlet formájában az intézmények, egészségügyi szolgáltató foglalkoztatók részére (nem a dolgozó nevére szóló bérlet!!), mellyel a dolgozók az uszodát ingyenesen igénybe vehetik, használhatják,
– munkavégzést segítő eszközök beszerzésére támogatást, amely informatikai eszközök vásárlására fordítható.
A fentiekben ismertetett önkormányzati rendelet szerinti feltételekkel, pályázat alapján nyújtott támogatások adókötelesnek minősülnek-e, ha igen, milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség keletkezik a kifizető és a juttatást igénybe vevő részéről?
3. cikk / 11 Tanulmányi támogatás adózása 2019-től
Kérdés: 2019-től milyen jogcímen kezelendő a munkavállalók részére továbbtanuláshoz nyújtott támogatás (képzési díj, útiköltség, tankönyv)? Ki (munkavállaló és munkáltató), milyen és mekkora mértékű járulékterheket visel? Azokat a képzéseket milyen elbírálás alatt ítéljük meg, melyek elvégzését a munkáltató kötelezően előírja, de azok iskolarendszer keretein belül valósulnak meg? Ebben az esetben milyen járulékterheket viselnek a felek? Amennyiben a munkavállalónak járulékfizetési kötelezettsége származik, milyen módon tudja azt a munkáltató átvállalni? Értelmezésünk szerint egyetlen esetben nyújtható adómentes továbbtanulásra irányuló támogatás, amikor egy iskolarendszeren kívüli képzést a munkáltató a munkakör ellátásához kötelező jelleggel előírja.
4. cikk / 11 Nyugdíjas foglalkoztatása önkormányzatnál Mt. hatálya alatt
Kérdés: Önkormányzatnál jelenleg foglalkoztatott, Mt. hatálya alá tartozó dolgozó nyugdíjba vonul. Nyugdíjasként szintén nem az Mt. hatálya alá tartozóként ugyanabban a munkakörben alkalmazható-e?
5. cikk / 11 Egyéb jövedelem járulékfizetési kötelezettsége
Kérdés: Önkormányzatunk az alábbi jogcímeken teljesít kifizetéseket olyan magánszemélyek részére, akikkel nem áll foglalkoztatási jogviszonyban: szakmai munka elismeréseként egyszeri jutalom; önkormányzat által alapított városi kitüntetéssel járó pénzjutalom.
Létrejön-e az önkormányzat és a magánszemély között a fenti esetekben biztosítotti jogviszony, azaz az ilyen jogcímen teljesített kifizetések után a kifizetőnek csak szja-előleget, vagy nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot is kell vonnia a magánszemélytől?
Kell-e nyilatkoztatni a magánszemélyt, hogy van-e biztosítotti jogviszonya máshol (például főállás, vállalkozó stb.)?
Dönthet-e a magánszemély arról, hogy a kifizető biztosítotti jogviszonyként vagy anélkül teljesítse a kifizetést?
Létrejön-e az önkormányzat és a magánszemély között a fenti esetekben biztosítotti jogviszony, azaz az ilyen jogcímen teljesített kifizetések után a kifizetőnek csak szja-előleget, vagy nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot is kell vonnia a magánszemélytől?
Kell-e nyilatkoztatni a magánszemélyt, hogy van-e biztosítotti jogviszonya máshol (például főállás, vállalkozó stb.)?
Dönthet-e a magánszemély arról, hogy a kifizető biztosítotti jogviszonyként vagy anélkül teljesítse a kifizetést?
6. cikk / 11 Temetési segély adókötelezettsége
Kérdés: Temetési segélyt szeretnénk kifizetni 30 000 Ft értékben az intézet munkavállalója részére közeli hozzátartozó elhalálozása miatt. Milyen adó- és járulékvonzata van a kifizetésnek a munkavállaló, illetve a munkáltató részéről?
7. cikk / 11 Óraadó tanár foglalkoztatási formái
Kérdés: Szakközépiskolában, illetve szakiskolában óraadói vállalkozási szerződés köthető-e oktatási tevékenységet végző bt.-vel, kft.-vel abból a célból, hogy a bt. vagy kft. tagja, alkalmazottja végezze el az iskolában az óraadói tevékenységet, vagy csak a magánszeméllyel köthető ilyen szerződés? Ha csak magánszeméllyel, akkor egyéni vállalkozóként is lehet, vagy csak adószámos magánszemélyként?
8. cikk / 11 Egyidejűleg több részmunkaidős jogviszony fennállása egyéni vállalkozás mellett
Kérdés: Az előző tanévben a közalkalmazott teljes állásban volt egy kulturális intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban. 2009. szeptember 1-jétől három zeneiskolában tanít. A tanároknak heti 22 óra megtartása jelenti a 40 órás munkahetet. Az egyik iskolában félállásban, heti 11 órára alkalmazzák, egy másikban heti 8, a harmadikban hetente 5 órát tart. Ez összesen heti 24 óra. Minden intézmény megfizeti a jogszabály szerinti járulékot, a béréből is levonásra kerülnek előírás szerint. Művésztanár lévén több együttesben is fellép, egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik. Amikor egy munkahelyen volt 36 órában közalkalmazotti jogviszonya, akkor ilyen időtartamú foglalkoztatás után adófizetési kötelezettsége kisebb volt, mert "másodállásban" végezte vállalkozását. Kérdések: 1. Ha több részmunkaidős foglalkoztatásból "áll össze" egy teljes közalkalmazotti státusznyi foglalkoztatás, akkor a magánvállalkozást adózás szempontjából ez hogyan érinti? Ugyanolyan járulékfizetési kötelezettség illeti-e a vállalkozót, ha egy főállású helyen van legalább 36 órában foglalkoztatva, mint ha több helyen összesen legalább 36 órában történik a foglalkoztatása? 2. Maradhat-e ezek után is "másodállásban" a vállalkozó, vagy főállású vállalkozóvá kell válnia? 3. Összeszámíthatók-e a három helyről a jogviszonyai? Pl.: Betegség esetén arányosan mindhárom helyről számíthat táppénzre? 4. A félállású – őt legnagyobb óraszámban alkalmazó – munkahelyről kaphat csak béren felüli juttatásokat (étkezési utalvány, utazási kedvezmény, szakirodalom-vásárlási hozzájárulás), vagy a többi intézményben is? 5. Amiatt, hogy különböző helyeken dolgozik részmunkaidőben, éri-e hátrány a nyugdíj megállapításkor? Valamennyi jogviszony beszámít a – jelenleg érvényes – nyugdíjszámítási alapjába?
9. cikk / 11 Önkéntes kölcsönös egészségpénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás
Kérdés: Munkavállaló részére a cég önkéntes kölcsönös egészségpénztárba fizet munkáltatói hozzájárulást. A munkáltatói hozzájárulás mértéke meghaladja az Szja-tv. 7. § (1) bekezdés kd) pontjában meghatározott mértéket, vagyis 2008-ban a 20 700 forintot. Kérdés, mit kell ez után a munkáltatónak fizetnie, és a 0808-as nyomtatvány mely soraiban kell ezen összegeket szerepeltetnie? A következő két megoldás közül nem tudunk választani. A munkáltató levon a munkavállalótól a 20 700 forint feletti részből nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, amelyet 0808 M lapokon feltüntet, és fizet tb-járulékot a 20 700 forint feletti összeg után, melyet külön a 0808-01-02 lap 40-42. sorában feltüntet. Ezt az összeget nem személyi jövedelemadóval növelten tünteti fel. Tehát csak a 20 700 forint feletti rész után fizeti meg az 54% szja-t és a 29%-os társadalombiztosítási járulékot. A másik változat szerint a munkavállalótól nem von semmilyen járulékot, viszont a személyi jövedelemadóval növelt összeg után fizeti meg a járulékot.
10. cikk / 11 Szlovák állampolgárt alkalmazó munkáltató adó- és járulékkötelezettségei
Kérdés: Szlovák állampolgárt részmunkaidőben munkaszerződéssel 10 havi határozott időtartamra kívánunk alkalmazni. Nevezettnek Szlovákiában főállású munkaviszonya van, Magyarországon nem lesz lakhelye, nincs adóazonosító jele s taj-száma. Munkavégzés mindkét országban lesz. A munkáltatónak milyen bejelentési, járulékfizetési kötelezettségei vannak, illetve a munkavállalótól milyen okmányok, igazolások kellenek, és a béréből mit és mennyit kell levonni?
