16 cikk rendezése:
1. cikk / 16 Kisadózó egyéni vállalkozó biztosítási jogviszonya
Kérdés: Önkormányzatunk kisadózó egyéni vállalkozóval kötött szerződést. Hogyan alakul Katv. hatálya alá tartozó, alkalmazottal nem rendelkező egyéni vállalkozó biztosítási jogviszonya, ha a heti 36 órát elérő munkaviszonyában betegség vagy egyéb ok (pl. fizetés nélküli szabadság) miatt ideiglenesen nem végez munkát?
2. cikk / 16 Cafeteriajuttatásra való jogosultság távollét esetén
Kérdés: Hivatalunk köztisztviselője 2010 márciusában keresőképtelenné vált, és csak május elején tudott újra munkába állni. Keresőképtelensége az alábbiak szerint alakult: március 29-től április 14-ig betegszabadságon (13 nap), majd azt követően április 15-től május 9-ig (25 nap) táppénzen volt, május 10. napján állt munkába, így véleményünk szerint a Ktv. 49/F. § (2) bekezdése alapján a neki járó cafeteriajuttatást csökkenteni kell, mivel ebben a 30 napot meghaladó időtartamban sem illetményre, sem átlagkeresetre nem volt jogosult. Dolgozónk egy munkajogász által megerősítve más álláspontot képvisel: szerinte a betegszabadság idejére illetmény illeti meg, csak csökkentett összegben [mivel a Ktv. 71. § (3) bekezdése szerint ahol jogszabály távolléti díjat említ, ott illetményt kell érteni, az Mt. 137. § (3) bekezdése szerint pedig a betegszabadság ideje alatt a távolléti díj 70%-a jár], álláspontunk szerint azonban az, hogy a betegszabadság idejére járó juttatás alapja a távolléti díj (illetmény), még nem teszi azzal azonossá. Hasonló a helyzet a táppénz esetében is, mivel a táppénz alapja általában az átlagkereset, így véleménye szerint részesült olyan juttatásban, amely szerint a cafeteriajuttatásait nem kellene csökkenteni. Kérdésünk a fentiek alapján, hogy a betegszabadság idejére járó juttatás illetménynek vagy a táppénz átlagkeresetnek minősül-e, mivel ezekben az esetekben nem csökkenthető a cafeteria kerete? Szintén a fenti eset kapcsán dolgozónk (és munkajogásza) kifogásolja a cafeteriajuttatás csökkentésének számítási metódusát. Mi az egész évre járó juttatást osztottuk egynapi összegre, és szoroztuk meg a keresőképtelenség teljes időtartamával (42 nap) – amibe minden napot beleszámítottunk, függetlenül attól, hogy a betegszabadságnál csak munkanapra és fizetett ünnepre jár pénz –, míg szerintük legfeljebb a 30 napon felüli időszakra jutó (12 nap) összeggel lehetne a juttatást csökkenteni. Álláspontunkat a Ktv. 49/F. § (2) bekezdésének azon szófordulatával támasztjuk alá, hogy az "azon időtartam vonatkozásában, amelyre illetményre vagy átlagkeresetre nem volt jogosult" szövegrész a 30 napos feltétel bekövetkeztével a teljes időtartamot kiveszi a juttatásra jogot adó időszak alól, tehát nem köti ahhoz, hogy a pl. betegszabadság számításánál a hétvégékre nem jár juttatás.
3. cikk / 16 Képzési költség adókötelezettsége
Kérdés: Intézményünk egyik közalkalmazottja számára az Mt. 103. §-a alapján kötelező kijelöléssel elrendelte a főiskolai végzettség megszerzését. A képzésen való részvételre kötelezés 2009. évben történt. A képzés 2009/2010. tanév I. félévében 2009. szeptember 1-jén kezdődött. 2010. évben az átvállalt képzési költség meghaladja a minimálbér két és félszeresét. Kérdésünk: 1. az átvállalt képzési költség értékhatárt meghaladó része az Szja-tv. 69. §-ának hatálya alá tartozó természetbeni juttatásként adóköteles, vagy 2. a közalkalmazott (nem pénzben megszerzett) munkaviszonyból származó jövedelmeként adó- és járulékköteles? A 2. pont alatti esetet az érintett közalkalmazott nem fogadja el, mivel az Mt. 103. § (4) bekezdése értelmében a munkáltató ez esetben köteles a munkabérét és költségeit megtéríteni. Adókötelezettsége esetén az Mt. előírása nem teljesül.
4. cikk / 16 Köztisztviselői cafeteria 2010
Kérdés: 2010. évben a köztisztviselők az illetményalap minimum ötszörösére, maximum huszonötszörösére jogosultak béren kívüli juttatásként, amit cafeteria-rendszerben vehetnek igénybe. Hogyan kell helyesen értelmezni a bruttó keretösszeget? A minimum 193 250 Ft/fő, mely összegbe bele kell férnie a cafeteriaelemre juttó munkáltatói adónak is, vagyis ez a bruttó keretösszeg, vagy a 193 250 forintra rá kell számolni a 27% munkáltatói járulékot is, és ez adja a bruttó keretösszeget?
5. cikk / 16 Prémiumévek program
Kérdés: Intézményünkben önkormányzati átszervezés miatt csoportösszevonásra, ennek következményeként létszámleépítésre kerül sor. A munkavállaló, akinek a közalkalmazotti jogviszonyát felmentéssel kellene megszüntetni, véleményem szerint jogosult a prémiumévek programba történő bekapcsolódásra. Női munkavállalóról van szó, aki 1953. 07. 18-án született, 2 gyermeke van. Munkaviszonyának kezdete 1971. 06. 21., állami gazdaságban dolgozott 1971. 08. 15-ig. 1971. 09. 09-től általános iskolában tanító. 2008 júniusában rendelkezni fog 37 év szolgálati idővel. Jogosult-e a kolléga bekapcsolódni a prémiumévek programba? Csak akkor kell-e felajánlani számára a lehetőséget, ha az ő munkaviszonyát szüntetném meg felmentéssel, vagy egyébként is? Mennyi lenne az illetménye, és változna-e annak minősítése adójogi, illetve társadalombiztosítási szempontból? Jár-e számára 13. havi illetmény, vagy csak az étkezési hozzájárulás 30%-a illetné meg? Mennyi időre szóló határozott idejű jogviszony jönne létre esetében? Jár-e neki akkor felmentési idő, ha eléri az előrehozott öregségi nyugdíjkorhatárt? A munkaügyi központtal neki is kellene-e kapcsolatot tartania, vagy ez csak a különleges foglalkoztatási állományra vonatkozó szabály?
6. cikk / 16 Elhunyt díszpolgár temetési költségének átvállalása
Kérdés: Az önkormányzat átvállalta elhunyt díszpolgára temetési költségét az elhunyt hozzátartozójától (a számla az önkormányzat nevére szól). Milyen jogcímen kell elszámolni a jelzett kiadást? Keletkezik-e adó-, illetve járulékfizetési kötelezettsége az önkormányzatnak vagy az elhunyt hozzátartozójának?
7. cikk / 16 Munkáltatói adómegállapítás
Kérdés: Munkavállalónk év közben érkezett hozzánk. Most jelezte, hogy munkáltatói adómegállapítást kérne. Nem adta le azonban a korábbi munkáltatójától származó igazolásait, így nem is tudunk munkáltatói elszámolást készíteni. Jól gondoljuk-e, hogy munkavállalónknak 53-as bevallást kell beadnia?
8. cikk / 16 Köztisztviselő részére jubileumi jutalom kifizetése – számlára vagy készpénzben?
Kérdés: Kifizethető-e a nyugdíjba vonuló dolgozónak a pénztárból a jubileumi jutalom, vagy csak folyószámlára utalható? Mivel ő később már nem lesz dolgozónk, a felvétel költségét sem tudjuk neki később megtéríteni. Megteheti-e a dolgozó, hogy ragaszkodik a készpénzben történő kifizetéshez?
9. cikk / 16 Munkahelyi és szabadidősport támogatása
Kérdés: Intézményünknél működik egy nonprofit egyesület, amelynek cél szerinti tevékenysége a munkahelyi és szabadidős sport támogatása a dolgozók számára. Intézményünknél a munkavállalóknak (tűzoltók, katasztrófavédők) komoly fizikai teljesítőképességi szint van előírva a munkavégzéshez, melyet időszakos felmérésen kell teljesíteni. A felkészülést segíti elő az egyesület azzal, hogy ehhez lehetőséget biztosít konditermében, uszodabérlettel stb. Keletkezik-e ezzel kapcsolatosan az intézménynek, illetőleg a munkavállalóknak személyijövedelemadó-fizetési kötelezettsége?
10. cikk / 16 Önkormányzati iskola telefonadó-kötelezettségének teljesítése
Kérdés: Központi bérszámfejtésbe tartozó önkormányzati fenntartású iskola hogyan rendezheti a telefonadó-befizetési kötelezettségét, ha a munkavállalókkal nem térítteti meg a telefonköltséget? A számla 20 százaléka után személyi jövedelemadót, társadalombiztosítási járulékot fizet. Havi bevallás és befizetés szükséges? Milyen számlaszámra kell utalni az adót és a járulékot? Milyen éves bevallást kell majd benyújtani és milyen határidőre?