12 cikk rendezése:
1. cikk / 12 Energiatakarékos háztartási gép beszerzésének, cseréjének támogatása
Kérdés: Önkormányzatunk a környezetvédelmi alap képzését és működtetését rendeletben szabályozta. A rendelet lehetővé teszi a lakossági környezetvédelmi pályázatok szervezését, támogatását. Az önkormányzat energiatakarékos háztartási gép beszerzésének, cseréjének támogatását a lakosság körében energiahatékonysági pályázat útján kívánja megvalósítani a költségvetésben e célra elkülönített környezetvédelmi alap terhére. A pályázat célja az energiatakarékosság jegyében megvalósuló háztartási gép cseréje energiatakarékosabb eszközökre. A pályázat keretében a magánszemély pályázó kizárólag a kerületben élő lakos lehet, az elbírálás nem szociális alapú, a kérelmek beérkezésének sorrendjében történik. A pályázókkal a felhasználás részleteiről támogatási szerződést kötünk, az eszközbeszerzést a magánszemélynek a nevére és címére szóló számlával kell igazolnia. A támogatás formája nem pénzbeli, hanem bizonyos termékkör megvásárlására jogosító, az önkormányzat által kiállított sorszámozott voucher, amelyet adott szolgáltatónál tud felhasználni. Kérjük állásfoglalásukat arra vonatkozóan, hogy a magánszemélynek milyen feltételekkel nyújtható ez a támogatás. A támogatás a magánszemélynek keletkeztet-e szja-fizetési kötelezettséget, valamint az önkormányzatnak adófizetési kötelezettsége adódik-e?
2. cikk / 12 Kedvezményes strandbelépő juttatása
Kérdés: Önkormányzat egyszemélyes kft.-je kedvezményes áron strandbelépőt ad az önkormányzatnak. Mivel a szokásos piaci ár alatt van az ára, felmerül-e áfaprobléma? Ha természetbeni juttatásként kapja a dolgozó, betudható-e ez az 1 éven belüli csekély értékű ajándéknak? Ha a számlázott árat nézzük, belefér a keretbe, de ha a piaci árat, akkor nem. Járulékmentes-e ez a juttatás?
3. cikk / 12 EU-s forrásból finanszírozott konferenciaszervezés adózása
Kérdés: Európai uniós pályázatból konferenciákat szervezünk testvérvárosainkkal mind külföldön, mind Magyarországon egyaránt. A résztvevőknek nyújtott étkezés, szállás, utazás ebben az esetben adóköteles-e?
4. cikk / 12 Civil szervezetek önkormányzati támogatásának államháztartási és adózási vonatkozásai
Kérdés: Az önkormányzat milyen módon támogathatja a nem jogi személyiségű "szervezeteket"? Például olyan kertbarátkör, mely az önkormányzattal a rendezvények terén együttműködik, de nincs bejegyezve, nincs adószáma stb. Támogatásnak minősül-e vagy a dologi kiadások között kell elszámolni, mert a kertbarátkör nevére nem is kérhető számla, támogatási szerződést nem lehet vele kötni, mert nem szervezet? Ha lehet támogatni, hogyan számoltatható el? Mi a kötelezettségvállalás dokumentuma ilyen esetben?
5. cikk / 12 Polgármesteri hivatal által gyermekek névadójára adott ajándék adóvonzata
Kérdés: Polgármesteri hivatalunk, amennyiben névadóra 1-3 ezer forint értékben ajándékot vesz a gyermek részére, minek minősül? Anyagként elszámolható, vagy üzleti ajándéknak számít?
6. cikk / 12 Külföldi tanulmányút elszámolása
Kérdés: Önkormányzatunk képviselő-testülete úgy határozott, hogy a község általános iskolájába járó gyermekek közül azokat, akik a megyei tanulmányi versenyeken jó helyezést értek el, és az őket felkészítő pedagógusokat többnapos külföldi tanulmányútban részesíti. Az önkormányzat nevére 9 db repülőjegy megnevezéssel szóló számlát küldött az utazási iroda. Kérdésem, hogy ezt milyen kiadásnemre kell elsődlegesen könyvelni az önkormányzatnál a tanulók, illetve a pedagógusok tekintetében, annak fényében, hogy az iskola fenntartását január 1-jétől a Klebelsberg Intézményfenntartó látja el? Továbbá kapcsolódik-e a kifizetéshez adó- és járulékfizetési kötelezettség az önkormányzat részéről?
7. cikk / 12 Kenőanyag-felhasználás adóvonzata
Kérdés: A polgármesteri hivatal a gépjárműveit vezető gépkocsivezetők számára a közúti gépjárművek, az egyes mezőgazdasági, erdészeti és halászati erőgépek üzemanyag- és kenőanyag-fogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékéről szóló 60/1992. (IV. 1.) Korm. rendelet 3. §-ának megfelelő mértékben kenőanyagot ad ki a hivatal anyagraktárából. A kiadott kenőanyag mennyiségét a negyedéves átlagos futásteljesítményt figyelembe véve határozzuk meg, és azt előlegként adjuk ki. A teljes kiadott mennyiség – feltételezhetően – nem kerül felhasználásra, de azzal a gépjárművezetőket nem számoltatjuk el, mivel a hivatkozott kormányrendelet szerinti mértékig a juttatás igazolás nélkül elszámolható. Helyesen járunk-e el, vagy a megmaradt kenőanyag tekintetében adóköteles bevétele keletkezik a gépjárművezetőnek?
8. cikk / 12 Köztisztviselő részére jubileumi jutalom kifizetése – számlára vagy készpénzben?
Kérdés: Kifizethető-e a nyugdíjba vonuló dolgozónak a pénztárból a jubileumi jutalom, vagy csak folyószámlára utalható? Mivel ő később már nem lesz dolgozónk, a felvétel költségét sem tudjuk neki később megtéríteni. Megteheti-e a dolgozó, hogy ragaszkodik a készpénzben történő kifizetéshez?
9. cikk / 12 Telefonköltség továbbszámlázásával kapcsolatos szja-kötelezettségek
Kérdés: Az 1995. évi CXVII. személyi jövedelemadóról szóló törvény 69. § (1) bek. mb) pontja és a (12) bekezdése alapján 2006. szeptember 1-jétől a telefonszolgáltatás magáncélú használata címén a magánszemélynél keletkező bevétel természetbeni juttatásként válik adókötelessé a kifizetőnél. "Az adóköteles bevétel a magáncélú használat értékének, a magánszemély által meg nem térített része, azzal, hogy a magáncélú használat értéke, a telefonszolgáltatás esetében a forgalomarányos kiadásoknak a tételes elkülönítésével és a nem forgalomarányos kiadásoknak a forgalomarányos kiadások magáncélú hányada értékével határozható meg. Avagy választható, hogy a telefonszolgáltatás esetében a 20% számít adóköteles bevételnek." 1. Helyesen értelmezzük azt, hogy amennyiben a magáncélú használat értékét a magánszemélynek kiszámlázzuk, és ő ezt megtéríti, akkor nem keletkezik adóköteles bevétele? (Az adómentesség független attól, hogy hány százaléka ez az összeg a számla végösszegének?) 2. Amennyiben a továbbszámlázott összegek nem érik el a bejövő számla végösszegének a 20%-át, abban az esetben meg kell fizetnünk a különbség után a 20%-ot? 3. A fenti esetben a számla értékét a forgalomarányos kiadások (pl.: tételes híváslista) tételes elkülönítésével és a nem forgalomarányos kiadások (pl. előfizetési díj) arányosításával határozhatjuk meg. Milyen nyilvántartás alapján lehet hitelt érdemlően, hiánytalanul bizonyítani a magáncélú használatot, ami a számlázás bizonylataként szolgálna? (Például, ha a magánszemélyek kapnak egy "hivatalos" és "magán" kódot, amit telefonálás előtt maguk ütnek be a készülékbe, vagy ha a számlán bekarikázzák a magánhívásaikat?) 4. Alkalmazható együttesen a két módszer? Ez alatt azt értem, hogy mondjuk csak 16 százalékot számlázok ki, és a maradék 4 százalék után fizetem meg az 54 százalékot és a járulékokat. Ekkor nem vezetünk nyilvántartást. 5. Vagy nyilvántartás alapján a magánhasználat forgalomarányos részét kiszámlázom, de a rá eső nem forgalomarányos (előfizetési díjak) után megfizetem az adót és járulékaikat. (Ebben az esetben a magánhasználat arányos és nem arányos, csak összesen 15 százaléka a bejövő számlának.)
10. cikk / 12 Önkéntes önsegélyező pénztárak
Kérdés: Az utóbbi időben egyre több önkéntes önsegélyező pénztártól keresik fel a dolgozókat tagsági viszony létesítése céljából. A dolgozók a befizetett összeg 87%-át a befizetést követően kb. 2 hét múlva visszakapják a számlájukra, az adójóváírás összegét a tárgyhónapban a bérelszámoláskor érvényesíthetik. Így a dolgozók 17%-kal több jövedelemhez juthatnak. Milyen formában határozható meg a visszafizetés jogcíme? Ki a felelős a jogcím megválasztásáért, a visszajuttatott összeg jogosultságáért, a dolgozó vagy az önkéntes önsegélyező pénztár?