Munkahelyi és iskolai étkeztetés

Kérdés: Iskolánk a gyermekétkeztetést tálalókonyhával oldja meg, ahová egy szolgáltató cég szállítja a készételt. Az eddigi gyakorlat szerint az iskola munkavállalói is befizethetnek ebédet, de csak saját maguknak. Egyre több kolléga szeretne több adagot is befizetni elvitelre. Az elődöm ezt nem engedte, mert szerinte ez munkahelyi étkeztetésnek tekinthető, valamint úgy gondolta, hogy ha több adag kerül befizetésre egy munkavállaló által, akkor az már vállalkozási tevékenységnek minősül. A megrendelt adagok teljes egészében kiszámlázásra kerülnek a dolgozók felé, akik azt befizetik az iskola bankszámlájára. Iskolánk nem ad pluszjuttatást étkezésre, így nincs is mit számfejteni. Ebben a tekintetben nem hiszem, hogy megvalósul a munkahelyi étkeztetés támogatása. Azt is nehezen tudom elképzelni, hogy maga a lehetőség, hogy a munkavállaló a saját adózott jövedelméből vásárolhat meleg ételt – akár több adagot is –, okot adna arra, hogy mondjuk egy NAV-ellenőrzés ezt munkahelyi étkeztetésnek minősítse. Továbbá ez a tevékenység nem nyereségorientált, nem irányul jövedelem- és vagyonszerzésre, ilyen tekintetben szerintem vállalkozási tevékenységnek sem lehet nevezni. Nem egyszerű a felelősségteljes döntés, mert akár pénzbüntetés is lehet a vége, ezért kérem, hogy erősítsenek meg vagy cáfoljanak a leírtakkal kapcsolatban.
Részlet a válaszából: […] ...ha a munkavállalók megfizetik az étel piaci árát, vagyis azt az árat, amelyet független felek felé is alkalmaznak, akkor nem keletkezik jövedelem, illetve adókötelezettség.Személyijövedelemadó- és szociálishozzájárulásiadó-fizetés szempontjából az Szja-tv. 3....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 29.

Konyhai alkalmazott továbbfoglalkoztatása

Kérdés: Konyhai alkalmazottunkat közalkalmazotti státuszban foglalkoztatjuk. 1955. 05. 02-án született, a hatályos nyugdíjtörvény szerint 2019. 05. 02-től jogosult lett volna igénybe venni az öregségi nyugdíjat, mert akkor töltötte be a 64. életévét. Azzal a kéréssel fordult hozzánk, hogy még ebben az évben sem szeretne nyugdíjba vonulni, csak 2021. 05. 02-től. Engedélyezhetjük-e azt neki, hogy közalkalmazottként a 65. életév betöltését követően is megmaradjon a munkaviszonya, és ne kezdeményezze a nyugdíjba vonulását?
Részlet a válaszából: […] ...nélkül lehet dolgozni, ugyanis ilyen foglalkoztatás esetén a munkavállaló nem válik biztosítottá, nem keletkezik járulékalapot képező jövedelem, kereset, ezáltal kereseti korlát sem érvényesül.Más a helyzet megbízási jogviszony esetén, mely esetben érvényesül a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Ruhapénzjuttatás adóvonzata

Kérdés: Központi költségvetési szervként dolgozóinknak ruhapénzt szeretnénk adni. A korábbi évek gyakorlata szerint ez elszámolásra kiadott előlegnek minősült, amellyel 30 napon belül a dolgozóknak el kellett számolni, belső szabályzat alapján, minden dolgozó azonos összegben kapta meg. A 2019. évi adójogszabályok változása alapján hogyan minősül ez a juttatás? Megkövetelhető-e továbbra is, hogy a munkáltató nevére szóló számlával számoljanak el a dolgozók a juttatás felhasználásáról?
Részlet a válaszából: […] ...mellett volt biztosítható a ruhapénzjuttatás.2019-től a ruhapénzjuttatás minden esetben munkaviszonyból származó adóköteles jövedelemnek minősül. A juttatás összege után tehát a magánszemélynek 15% személyi jövedelemadót és 18,5% egyéni járulékot,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 28.

Nyugdíjas foglalkoztatása önkormányzatnál Mt. hatálya alatt

Kérdés: Önkormányzatnál jelenleg foglalkoztatott, Mt. hatálya alá tartozó dolgozó nyugdíjba vonul. Nyugdíjasként szintén nem az Mt. hatálya alá tartozóként ugyanabban a munkakörben alkalmazható-e?
Részlet a válaszából: […] ...feltételeket fog biztosítani ezen foglalkoztatásra, ezért az Szja-tv. alapján az öregségi nyugdíjas tag részére a pénzben juttatott jövedelem nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, amely után 15 százalék személyi jövedelemadót kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 7.

Önkormányzat tulajdonában lévő személygépkocsi polgármester általi magáncélú használata

Kérdés: A polgármester jogviszonya különleges foglalkoztatási jogviszony, és adójogi szempontból az Szja-tv. 25. §-ának hatálya alá tartozik. A Mötv. 71. §-a alapján a polgármester költségtérítésre jogosult, azonban a hivatalnál is keletkeznek a feladatellátásához kapcsolódó kiadások, például a hivatali számítógép-használat, a hivatali utazás szállásköltsége, a hivatali gépjármű használata. A kérdés az, hogy a hivatal hogyan számolja el a polgármester általi hivatali gépjármű-használatot? Megoldás lehet-e az, ha a képviselő-testület megállapít a polgármester részére egy éves kilométerkeretet a hivatali gépjármű személyes használatára, és a polgármester havonta elszámolólapot állít ki a kilométeróra állásáról, a cégautóadó-fizetési kötelezettség megfizetése mellett? Az Szja-tv. 1. sz. melléklete szerint adómentes a személygépkocsi magáncélú használata. Általános szabály, hogy ami után szja-t nem kell fizetni, az után más járulékot sem. A cégautóadó megfizetése mellett a kilométerek nyilvántartásának vezetése az üzemanyag-felhasználás miatt szükséges.
Részlet a válaszából: […] ...jogviszonya sajátos foglalkoztatási jogviszonynak minősül.Korábban bizonytalanság volt tapasztalható abban a tekintetben, hogy személyi jövedelemadó szempontjából a főállású polgármester jogviszonya választott tisztségviselői jogviszonynak vagy munkaviszonynak tekinthető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 22.

Változások a 2009. évi CXXX. törvényben

Kérdés: Mik az önkormányzati költségvetés tervezéséhez kapcsolódó főbb változások a 2009. évi CXXX. törvényben?
Részlet a válaszából: […] ...amely 2010. december31-ével hatályát veszti. 2010 januárjától az adóváltozások következtében egyesfizetési kategóriákban nő a nettó jövedelem mértéke.A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII.törvény (Ktv.) 43. §-ának (1) bekezdésében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 2.

A minimum-járulékalappal kapcsolatos bejelentés

Kérdés: Költségvetési szerv vagyunk, közalkalmazottakat foglalkoztatunk. A közalkalmazotti bértábla alapján számított bér számos munkavállalónknál nem éri el a minimum-járulékalapot. Esetükben is bejelentést kell tennünk, vagy mivel a bérüket törvény állapítja meg, minket nem terhel ez a kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...a125 000 forint arányos részét kell számítani (pl. négyórás foglalkoztatásesetén 62 500 forintot).Ha a járulékalapot képező jövedelem nem éri el aminimum-járulékalapot, a foglalkoztató az Art. 17/A. §-a alapján tettbejelentésével a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 17.