4 talált cikk a GYES , közoktatás , elszámolás , jogcím kifejezésre

Kérdés: A települési önkormányzatokat kötött felhasználású támogatás illeti meg az intézményi gyermekétkeztetés egyes kiadásaihoz, III. 5. támogatási jogcímen. A kiegészítő szabályokban foglaltak alapján a III. 5. jogcím szempontjából az óvodai, iskolai, kollégiumi és externátusi étkeztetést igénybe vevő gyermekek, tanulók becsült átlaglétszáma és az étkezési napok száma alapján tervezhető, illetve igényelhető a támogatás. Az intézményi étkeztetésben részt vevők számának megállapításánál egy fő – függetlenül attól, hogy többszöri étkezésben is részt vesz – csak egy létszámként és egy intézménynél szerepelhet. Az igényjogosultság szempontjából egy fő létszámnak az a gyermek, tanuló számít, akinek naponta legalább a déli, többfogásos, meleg főétkezés biztosított. A támogatás elszámolásánál a háromszori étkezés, a kétszeri tízórai és ebéd, vagy csak az egyszeri étkezés, az ebédadagok vehetők figyelembe? A kollégiumi diákok esetében viszont a reggelit és a vacsorát a kollégiumban veszik igénybe, a déli főétkezést pedig abban a közoktatási intézményben, ahol napközben tanulnak. Gyakorlatilag naponta háromszori étkezést vesznek igénybe, de azt kettő feladatellátási helyen. Az ő esetükben hogyan igényelhető a támogatás, az egyszeri vagy a háromszori étkezés után? Ha háromszori étkezőként figyelembe vehetők, akkor melyik intézménynél? A kollégiumnál vagy a középiskolánál?

Kérdés: Önkormányzatunk intézményfenntartó társulás keretében mint székhely működteti a nevelési és oktatási intézményeit. Korábbi kérdésemre kapott válaszban az étkeztetési normatívát a székhely intézmény átadott pénzként kezeli, és nem kell számlát kibocsátani a tagintézménybe járó és ott étkező gyerekek után. Ismerve az önkormányzatok mai gazdasági nehézségeit, nincs lehetőség a székhely önkormányzatnak átadni a normatív támogatást, és visszafelé sem tud támogatást utalni a működési költségekhez a tagintézmény. Az önkormányzatok többségének az lenne a kérdése, hogy mivel az önkormányzatok pénzforgalmi szemléletű könyvelést végeznek, van-e lehetőség mindkét önkormányzat esetében úgynevezett kompenzálólevélre az elszámolás érdekében, ezen összegek vegyes naplón való könyvelésére?

Kérdés: Mik az önkormányzati költségvetés tervezéséhez kapcsolódó főbb változások a 2009. évi CXXX. törvényben?

Kérdés: Alapfeladatunk önkormányzati közoktatási intézmények pénzügyi gazdasági feladatainak ellátása. Néha gondot okoz egyes gazdasági események számviteli értelmezése. Kérdéseink a következők: 1. Amennyiben évente megújított szerződéssel számla ellenében külső személy (vállalkozó ügyvéd) jogi segítségnyújtását vesszük igénybe a tartozások beszedése érdekében (felszólítások elkészítése, bírósági eljárások teljes körű intézése, végrehajtóval való kapcsolattartás), annak díját szellemi tevékenységként vagy egyéb üzemeltetési, fenntartási szolgáltatásként kell könyvelnünk? 2. Van-e különbség könyvelés szempontjából akkor, ha egy óvoda bábelőadást rendel: - gyermeknapi vagy évfordulós ünnepségre, - illetve "rendes" napi nevelési feladatai idején veszi igénybe a szolgáltatást? Lehetséges-e, hogy az első változatban kulturális rendezvényként (de itt egyéb üzemeltetés vagy vásárolt közszolgáltatás) értelmezzük, míg a második változatban szellemi tevékenység végzése miatti kifizetésként könyveljük?