Önkormányzati támogatások adózása

Kérdés: Önkormányzatunk rendeletet alkotott a fenntartásában működő intézményekben és az önkormányzat egészségügyi feladatát ellátó egészségügyi szolgáltatóknál dolgozók számára biztosított juttatásokról. A rendelet célja, hogy különböző juttatásokat nyújtva, az alkalmazottak és a foglalkoztatottak munkában maradását és új munkaerő munkába állását segítse a bizonyos szakmákban fennálló nehéz munkaerőhelyzet megoldása érdekében. A rendeletben szabályozott feltételek teljesülése esetén – szociális rászorultság vizsgálata nélkül – pályázat útján nyújt:
– munkáltatói ösztöndíjat főiskolai, egyetemi hallgatók részére, szerződés keretében,
– lakhatási támogatást, lakásbérleti díj megfizetéséhez a foglalkoztatottak részére,
– lakhatásilehetőség-támogatást, bérelhető lakás formájában, a lakásbérleti díj szociális alapon, költségelven vagy piaci alapon történő megállapítása mellett,
– rekreációs támogatást, amelynek keretében ingyenes sportszolgáltatást biztosít az önkormányzat tulajdonában lévő, azonban az önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő cégének vagyonkezelésébe adott sportlétesítményben, uszodabérlet formájában az intézmények, egészségügyi szolgáltató foglalkoztatók részére (nem a dolgozó nevére szóló bérlet!!), mellyel a dolgozók az uszodát ingyenesen igénybe vehetik, használhatják,
– munkavégzést segítő eszközök beszerzésére támogatást, amely informatikai eszközök vásárlására fordítható.
A fentiekben ismertetett önkormányzati rendelet szerinti feltételekkel, pályázat alapján nyújtott támogatások adókötelesnek minősülnek-e, ha igen, milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség keletkezik a kifizető és a juttatást igénybe vevő részéről?
Részlet a válaszából: […] ...nem kell jövedelemnek tekinteni, azaz kvázi adómentes, továbbá az Szja-tv. 1. számú mellékletében is találhatunk számos adómentességi jogcímet, juttatási kört.Amennyiben a konkrét juttatás ezen rendelkezések valamelyikének megfelel, akkor fennáll az adómentesség....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 26.

Nyugdíjas munkavállaló foglalkoztatása

Kérdés: Önkormányzatunk fizikai munkakörben nyugdíjas munkavállalót szeretne foglalkoztatni. A leendő munkavállaló magyar állampolgár, Romániából kapja a nyugdíját, román hatóságok állapították meg a jogosultságát. Nyugdíjba vonulásakor még román állampolgár volt. Magyarországra járulékot, adót soha nem fizetett. A munkavállalónak milyen járulékfizetési kötelezettsége van, fizetéséből milyen jogcímeket kell levonni?
Részlet a válaszából: […] A Munka Törvénykönyve (Mt.) szerinti munkaviszonyban álló munkavállaló, aki saját jogú nyugdíjasnak minősül, nem minősül biztosítottnak, azaz mentesül a járulékfizetési kötelezettség alól.A Tbj-tv. 4. §-ának f) pontja értelmében saját jogú nyugdíjas az a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Biztosítás elbírálása megbízási szerződéssel történő foglalkoztatás esetén, társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultság

Kérdés: Megbízásos szerződéssel dolgozom, a munkáltató nem fizet utánam semmit? Amennyiben én magam után fizetem a 6810 Ft járulékot, számíthatok-e nyugdíjra?
Részlet a válaszából: […] ...nem kerül sor, nyugdíjra jogosító szolgálati időt sem szerez). Ugyanakkor ha Ön nem biztosított, és egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen sem jogosult (a kérdéséből ilyen egyéb jogosultsági körülmény, pl. saját jogú nyugdíjasnak minősülés stb. nem tűnik ki),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 29.

Őstermelő

Kérdés: Önállóan működő és gazdálkodó általános iskolánk főzőkonyhát üzemeltet. Kérdésünk az lenne, hogy ha mezőgazdasági őstermelőtől szeretnénk felvásárolni a konyha részére, ezt hogyan tudjuk teljesen szabályosan megtenni? Milyen nyilatkozatokat kell kérni az őstermelőktől? Változtat-e valamin az a tény, hogy nyugdíj, főállás mellett őstermelő, akitől felvásárolnánk, vagy nincs állása, csak őstermelő?
Részlet a válaszából: […] ...azőstermelői tevékenységet közös igazolvány alapján folytató kiskorú személyt ésa gazdálkodó család kiskorú tagját, az egyéb jogcímen – ide nem értve amunkavégzésre irányuló egyéb jogviszony szerint (megbízási, vállalkozási,szerződés alapján munkát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Köztisztviselői cafeteria 2010

Kérdés: 2010. évben a köztisztviselők az illetményalap minimum ötszörösére, maximum huszonötszörösére jogosultak béren kívüli juttatásként, amit cafeteria-rendszerben vehetnek igénybe. Hogyan kell helyesen értelmezni a bruttó keretösszeget? A minimum 193 250 Ft/fő, mely összegbe bele kell férnie a cafeteriaelemre juttó munkáltatói adónak is, vagyis ez a bruttó keretösszeg, vagy a 193 250 forintra rá kell számolni a 27% munkáltatói járulékot is, és ez adja a bruttó keretösszeget?
Részlet a válaszából: […] ...intézménybe a minimálbér 50 százalékát meg nem haladó értékben,feltéve hogy a magánszemély nyilatkozik, hogy az adott jogcímen az ebbőlszármazó bevétele az adóévben más juttatótól nem volt, továbbá akkor, ha ajuttató a hozzájárulást havonta vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 2.

Prémiumévek program

Kérdés: Intézményünkben önkormányzati átszervezés miatt csoportösszevonásra, ennek következményeként létszámleépítésre kerül sor. A munkavállaló, akinek a közalkalmazotti jogviszonyát felmentéssel kellene megszüntetni, véleményem szerint jogosult a prémiumévek programba történő bekapcsolódásra. Női munkavállalóról van szó, aki 1953. 07. 18-án született, 2 gyermeke van. Munkaviszonyának kezdete 1971. 06. 21., állami gazdaságban dolgozott 1971. 08. 15-ig. 1971. 09. 09-től általános iskolában tanító. 2008 júniusában rendelkezni fog 37 év szolgálati idővel. Jogosult-e a kolléga bekapcsolódni a prémiumévek programba? Csak akkor kell-e felajánlani számára a lehetőséget, ha az ő munkaviszonyát szüntetném meg felmentéssel, vagy egyébként is? Mennyi lenne az illetménye, és változna-e annak minősítése adójogi, illetve társadalombiztosítási szempontból? Jár-e számára 13. havi illetmény, vagy csak az étkezési hozzájárulás 30%-a illetné meg? Mennyi időre szóló határozott idejű jogviszony jönne létre esetében? Jár-e neki akkor felmentési idő, ha eléri az előrehozott öregségi nyugdíjkorhatárt? A munkaügyi központtal neki is kellene-e kapcsolatot tartania, vagy ez csak a különleges foglalkoztatási állományra vonatkozó szabály?
Részlet a válaszából: […] ...ne legyen lehetőség. Ez tehát akkor áll fenn, ha azérintett közalkalmazott jogviszonyát felmentéssel meg kellene szüntetni azemlített jogcímek valamelyike alapján.Végül, de nem utolsósorban az is szükségeltetik, hogy ahatározatlan idejű kinevezéssel rendelkező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 1.

Nyugdíjas juttatásai

Kérdés: Előrehozott öregségi nyugdíjban részesülök, de munkaviszonyomat nem szüntettem meg. Ha lebetegszem, kapok-e táppénzt?
Részlet a válaszából: […] ...illetve illetik meg, mint más munkatársait. A jogviszonymegszüntetése során ugyanakkor már vannak különbségek a tekintetben, hogymilyen jogcímű juttatások illetnek meg egy már nyugdíjas alkalmazottat vagy egyfiatalabb munkatársat.Az egészségbiztosítási ellátás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 2.

Előrehozott öregségi nyugdíj

Kérdés: Női dolgozónk 1948-ban született. Elmehet-e előrehozott öregségi nyugdíjba 58 éves korában 2006-ban, amikor 35 éves köztisztviselői munkaviszonya lesz majd? 3 gyermeket nevelt, így igénybe veheti-e a 3 gyermek után a szolgálati idő beszámítását?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben említett dolgozó 2005-ben tölti be 57. életévét, tehát ezen időpontot követően nyílik meg jogosultsága valamilyen jogcímű nyugellátásra.Az előadottak szerint ekkor már 34 év szolgálati idővel fog rendelkezni, mely a fent leírtak alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.