6 talált cikk a költség , bevételek , számla , előirányzat , önkormányzat , jogcím kifejezésre

Kérdés:

Egy önkormányzat pályázatok révén többféle jogcímen állami támogatást kap működési, illetve felhalmozási célra államháztartáson belüli vagy államháztartáson kívüli szervezettől. A támogatások folyósítása jellemzően 100% előleggel történik. Az Ávr. 87. §-ának (1) bekezdése alapján a folyósított támogatási előleg is költségvetési támogatásnak minősül, így annak összegét a költségvetési támogatás fogadójánál költségvetési bevételként, a támogatás nyújtójánál költségvetési kiadásként kell elszámolni. A költségvetési számvitelben az előirányzatok és a pénzügyi teljesítés mellett az előleg elszámolási kötelezettségként (T044 – K006) is kimutatásra kerül, amely a "0"-s számlaosztályban a támogatóval történő elszámolásáig szerepel az önkormányzatnál. A pénzügyi számvitelben (elsődleges elszámolás) az előleget folyósításkor bevételként számolják el, majd átvezetik a passzív időbeli elhatárolások közé, ahonnan az általános szabályok szerint a költség/ráfordítás felmerülésekor oldják fel. A támogatási előlegek kezelésénél további kérdést vet fel, hogy a támogatások jelentős részét egy, az önkormányzat által létrehozott gazdasági társaság mint az Áht. 3/A. §-ának (2) bekezdése szerinti államháztartáson kívüli szervezet továbbadott támogatásként nyújtja. A támogatás itt is előleggel (100%) történik, utólagos elszámolási kötelezettséggel. A gazdasági társaság a támogatást előlegként kapta kormányhatározat alapján, utólagos elszámolási kötelezettséggel, amelyet – véleményünk szerint – helyesen a kötelezettségek között, míg az önkormányzatnak továbbadott támogatási előleget követelésként mutatja ki.
1. Szerepeltethető-e a (pénzügyi számvitelben – így a mérlegben) fentiek szerinti passzív időbeli elhatárolásként a támogatóval még el nem számolt támogatási előleg az Ávr. 87. §-a alapján, vagy az általános szabályok szerint a kötelezettségek között kellene kimutatni? Amennyiben a kötelezettségként történő kimutatás lenne helyes, kérjük, legyenek segítségünkre a helyes könyvelési tételek bemutatásával mind a költségvetési, mind a pénzügyi számvitelben.
2. Van-e különbség a támogatási előleg kezelésében amiatt, ha azt egy államháztartáson belüli vagy államháztartáson kívüli szervezet nyújtja?

Kérdés: A költségvetési szerveknek a maradvány elszámolása során a költségvetési számvitelben a maradvány összegével azonos összegű kiadási előirányzatot kell képezni. Önkormányzatunknál a 2017. évi maradvány megállapításakor a finanszírozási bevétel közel 400 millió Ft nagyságrendben tartalmaz lekötött betét megszüntetését. Betétbontáskor az önkormányzatnál nem keletkezik ténylegesen bevétel, a B817 rovatra könyvelt finanszírozási bevétel egy korábban keletkezett bevétel fizetési számlára történő újbóli átvezetése. Mivel a maradványkimutatás nem a költségvetési év során keletkezett bevételek és kiadások különbözetét mutatja a betételhelyezés és betétbontás miatt, ezért a beszámolás évét követő évben – 2018. év – a költségvetési maradvány igénybevételekor nem a költségvetési évben ténylegesen keletkezett bevételi többlet igénybevételére lesz lehetőség. A betétbontás miatt a maradvány összege nagyobb, mint az önkormányzat tényleges pénzeszköze, ezért 2018. évben a maradvány elszámolása során olyan kiadási előirányzat képzésére kerülhetne sor, melynek pénzügyi teljesítésére tényleges forrás nem áll rendelkezésre, álláspontom szerint kötelezettség nem vállalható rá. Kérdésünk ezzel kapcsolatban, hogy milyen kiadási jogcím képzése javasolt? És a képviselő-testület részére hogyan vezessük le, hogy bár jelentős összegű a maradvány, de az nem osztható fel tényleges kiadási előirányzatra? Ha K513 Tartalékok rovaton szerepel, a képviselő-testület az év során fel szeretné osztani más kiadási rovatokra, azonban a kiadások teljesítésére nem lenne lehetőség, ezért erre az előirányzatra kötelezettséget sem lehetne vállalni. Ha K916 Pénzeszközök lekötött bankbetétként elhelyezése rovaton képzünk előirányzatot, az év során itt sem lenne pénzügyi teljesítés.

Kérdés: Ha van az önkormányzatnak 2016. évi nyitó egyenlege 500 000 E Ft kincstárjegyben és 1?040 000 E Ft lekötött betétben, akkor a 2016. év végi elszámolás hogyan alakul az évközi gazdasági események hatására?
Kincstárjegy: nyitó E: 500?000 E Ft, vásárlás: 700?000?E Ft, eladás: 200 000?E Ft, év végi záró E: 1?000?000?E?Ft (gazdasági esemény hatása -500?000?E Ft)
Lekötött betét: nyitó egyenleg: 1?040?000 E Ft, vásárlás: 400?000 E Ft, eladás: 1?440?000 E Ft, záró egyenleg: 0 Ft (gazdasági esemény hatása 1 040 000 E Ft).
A nyitó egyenlegeket, mint az előző évi maradványban szereplő összegeket, 2016. évben teljes egészében felhasználásként le kellett könyvelni, amely bevételi rovaton szerepel. A 2016. évi gazdasági események együttes hatása 540?000 E Ft, benne van a nyitó egyenlegben és a tárgyévi eredményben is. Így a maradvány kimutatott összege 540?000 E Ft-tal nem egyezik meg a tényleges pénzkészlettel (a tényleges pénzkészlet kevesebb 540?000 E Ft-tal). A KGR nem fogadja el a 2015. év végén ugyanezen helyzet miatti tranzakciós könyvelést, ahol a pénzkészletet tudtuk egyeztetni. A maradványt miért szükséges teljes összegben felhasználásként könyvelni?

Kérdés: 10 000 000 Ft támogatásértékű bevételt kaptunk fejezeti kezelésű szervtől meghatározott célra. A kapott összegből 2 000 000 Ft-ot nem használtunk fel, így ezt visszautaltuk a támogatónak. Helyesen jártunk-e el, ha pénzforgalomban a megfelelő 46-os főkönyvi számla bevételét csökkentettük a fel nem használt összeggel, és ha a bevételi előirányzat oldalon csak a 8 000 000 Ft-ot emeljük rá a 46-os főkönyvi számlára?

Kérdés: Önkormányzati képviselők részére a tiszteletdíjak – a jogszabályi előírások alapján – az alakuló ülésen, majd a mindenkori költségvetés elfogadásával megállapításra kerülnek. Hogyan járjon el az önkormányzat annak a képviselőnek az esetében, aki már a döntéshozatalkor (tiszteletdíj megállapításakor) nyilatkozik: A) Le kíván mondani tiszteletdíjáról úgy, hogy nem ajánlja fel meghatározott célra. Kérdés: Ha már tudjuk a költségvetés tervezésekor, hogy az egész évit nem kívánja felvenni, és nem ajánlja fel, meg kell tervezni a költségvetésbe? Amennyiben igen, év közben hova könyveljük a fel nem vett és fel nem ajánlott tiszteletdíjat? Amennyiben nem kell megtervezni, és év közben változtatja meg nyilatkozatát, miből biztosítjuk a fedezetét? B) Lemond a tiszteletdíjáról úgy, hogy fel kívánja ajánlani valamilyen alapítvány, önkormányzati intézmény javára. Kérdés: a) A költségvetésbe megtervezett bruttó összegű tiszteletdíj és az utána betervezett egyéb járulékok összegét kell átutalni a megjelölt alapítvány számlájára, vagy csak a számfejtett (leadózott) nettó tiszteletdíjat ajánlhatja fel és utalhatja az önkormányzat a megjelölt alapítvány számlájára? b) Könyveléstechnikailag hogyan kell eljárni az önök által helyesnek minősített esetben?

Kérdés: Intézményünk önállóan gazdálkodó – önkormányzati fenntartású – költségvetési szerv. Szponzori támogatást (cégtől, egyéni vállalkozástól) elfogadhatunk-e, s ha igen, erről milyen igazolást, illetve számlát kell kiállítanunk? Mi a számlázás jogcíme? Milyen főkönyvi számlára kell könyvelni az így kapott összeget?