Magyarországon dolgozó külföldi állampolgár családi kedvezménye

Kérdés: Költségvetési szervünk alkalmazottja esetében merült fel, hogy a Magyarországon dolgozó külföldi állampolgárok is igénybe vehetik-e az emelt összegű családi kedvezményt? Ha igen, hogyan kell igazolni a jogosultságukat a munkáltató felé?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. rendelkezései értelmében, a tartósan beteg gyermekek utáni emelt összegű kedvezmény a családi kedvezményre való jogosultságon alapul. A családi kedvezményt – ha a feltételeket igazolni tudják – a Magyarországon dolgozó külföldiek is igénybe vehetik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

25 év alatti fiatalok adókedvezménye

Kérdés: Önkormányzatunk 25 év alatti fiatalt foglalkoztat. A munkavállaló jogosult lenne a 25 év alattiak kedvezményére, de nem szeretné kérni a munkáltatótól, mert év végén kívánja érvényesíteni a bevallásában egy összegben. Kérdésként merült fel, hogy jogszerű-e így a kedvezmény érvényesítésének mellőzését kérő nyilatkozat megtétele, valamint ezzel összefüggésben, ezen nyilatkozat alapján a munkáltató eljárása?
Részlet a válaszából: […] ...a 25 év alatti fiatalok kedvezménye részben vagy egészben történő érvényesítésének mellőzését kérő nyilatkozata hiányában – jogosultsági hónaponként csökkenti a 29/F. § (2) bekezdése szerinti összeggel."Ugyanakkor az Szja-tv. 48. §-ának (4a)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.

Munkavállaló adókedvezménye

Kérdés: Daganatos betegségben szenvedő munkavállalónak jár-e adókedvezmény?
Részlet a válaszából: […] ...első napján érvényes minimálbér 5%-a. 2020. január 1-jétől a minimálbér 161 000 Ft, tehát ez 8050 Ft/hó, egész évben fennálló jogosultság esetén 96 600 Ft-ot jelent.Súlyosan fogyatékos személynek az a személy tekintendő, aki a 335/2009. (XII. 29.) Korm....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 4.

Egyidejűleg több részmunkaidős jogviszony fennállása egyéni vállalkozás mellett

Kérdés: Az előző tanévben a közalkalmazott teljes állásban volt egy kulturális intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban. 2009. szeptember 1-jétől három zeneiskolában tanít. A tanároknak heti 22 óra megtartása jelenti a 40 órás munkahetet. Az egyik iskolában félállásban, heti 11 órára alkalmazzák, egy másikban heti 8, a harmadikban hetente 5 órát tart. Ez összesen heti 24 óra. Minden intézmény megfizeti a jogszabály szerinti járulékot, a béréből is levonásra kerülnek előírás szerint. Művésztanár lévén több együttesben is fellép, egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik. Amikor egy munkahelyen volt 36 órában közalkalmazotti jogviszonya, akkor ilyen időtartamú foglalkoztatás után adófizetési kötelezettsége kisebb volt, mert "másodállásban" végezte vállalkozását. Kérdések: 1. Ha több részmunkaidős foglalkoztatásból "áll össze" egy teljes közalkalmazotti státusznyi foglalkoztatás, akkor a magánvállalkozást adózás szempontjából ez hogyan érinti? Ugyanolyan járulékfizetési kötelezettség illeti-e a vállalkozót, ha egy főállású helyen van legalább 36 órában foglalkoztatva, mint ha több helyen összesen legalább 36 órában történik a foglalkoztatása? 2. Maradhat-e ezek után is "másodállásban" a vállalkozó, vagy főállású vállalkozóvá kell válnia? 3. Összeszámíthatók-e a három helyről a jogviszonyai? Pl.: Betegség esetén arányosan mindhárom helyről számíthat táppénzre? 4. A félállású – őt legnagyobb óraszámban alkalmazó – munkahelyről kaphat csak béren felüli juttatásokat (étkezési utalvány, utazási kedvezmény, szakirodalom-vásárlási hozzájárulás), vagy a többi intézményben is? 5. Amiatt, hogy különböző helyeken dolgozik részmunkaidőben, éri-e hátrány a nyugdíj megállapításkor? Valamennyi jogviszony beszámít a – jelenleg érvényes – nyugdíjszámítási alapjába?
Részlet a válaszából: […] ...7.§ (2) bekezdése értelmében az "utazási utalvány" juttatására munkahely útjántörténő igényléssel kerülhet sor. Az igényjogosultság alapjául szolgálómunkaviszony számításához a részmunkaidőket össze kell adni.A közoktatásrólszóló 1993. évi LXXIX...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 22.

Önkéntes nyugdíjpénztári támogatói adomány

Kérdés: Munkáltatónk a dolgozóinak a bérük 5 százalékáig önkéntes nyugdíjpénztárba támogatói adományt nyújt. 2007. évben milyen adóbefizetési kötelezettsége van a munkáltatónak? Milyen adókedvezményekben részesül a dolgozó?
Részlet a válaszából: […] ...egy olyan önkéntes kölcsönös pénztári számlát jelölhetmeg, amelyre (amelyen) a pénztár igazolása szerint az adóévben a rendelkezésijogosultságát megalapozó befizetés, jóváírás, lekötés történt, vagy amelynek aterhére a törvényben meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 27.

Családi kedvezmény

Kérdés: Munkavállalónk négy gyermeket nevel saját háztartásában, felesége első házasságából származik három, a negyedik közös gyermek. A feleség első házasságából származó gyermekeket dolgozónk nem fogadta örökbe. A legidősebb gyermek nappali tagozatos egyetemi hallgató, a második most érettségizik és felsőoktatási intézménybe felvételizik, a harmadik második osztályos gimnazista, a legkisebb pedig még általános iskolás. A feleség várandós, a gyermek születése július hónapra várható. Hogyan érvényesíthető esetében a családi kedvezmény? A nyári hónapokra vonatkozóan hogyan kell eljárni? Mi a teendő, ha dolgozónk fizetendő adója nem nyújt fedezetet a neki járó teljes kedvezmény érvényesítésére?
Részlet a válaszából: […] ...a korábban magzatként figyelembe vett kedvezményezett megszületik, születése napjától kezdve megnyílik a szülő családi pótlékra való jogosultsága, így a családi kedvezmény is már ezen az alapon érvényesíthető. A konkrét esetben azonban ez a tény a kedvezmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 15.