Kettős munkakör járuléka

Kérdés: Önkormányzati dolgozónk két munkakört lát el egy munkaszerződéssel. Az osztott munkakört a 'T1041-es lapon úgy jelentik be, hogy egy bejelentőlaphoz a 13. pótlapból két dinamikus lapot képeznek, mivel egy pótlapon csak egy munkakört lehet bejelenteni. Egy vagy két biztosítási jogviszonynak kell tekinteni az egy munkaszerződéssel, két munkakörre létrejött munkaviszonyt? A Tbj-tv. 27. §-ának (2)-(3) bekezdései szerinti járulékfizetési alsó határ után egyszer vagy kétszer kell megfizetni a járulékot? Felmerül továbbá kérdésként, hogy a kapcsolt munkakörben foglalkoztatott személy biztosítottként történő bejelentése, és a személyére vonatkozó havi adó- és járulékbevallásban történő adatszolgáltatás során a munkaköröket azonosító FEOR-számokat egy jogviszony esetében szükséges-e külön-külön feltüntetni?
Részlet a válaszából: […] ...ennek nincs akadálya, így az egy munkaviszonyon belüli több munkakör ellátása tekintetében a Tbj-tv. sem változtat a biztosítási jogviszony elbírálásának szabályain.Az egy munkaszerződéssel két munkakörre tekintettel létrejött munkaviszony alapján egy – a Tbj-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.

Önkéntes kölcsönös egészségpénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás

Kérdés: Munkavállaló részére a cég önkéntes kölcsönös egészségpénztárba fizet munkáltatói hozzájárulást. A munkáltatói hozzájárulás mértéke meghaladja az Szja-tv. 7. § (1) bekezdés kd) pontjában meghatározott mértéket, vagyis 2008-ban a 20 700 forintot. Kérdés, mit kell ez után a munkáltatónak fizetnie, és a 0808-as nyomtatvány mely soraiban kell ezen összegeket szerepeltetnie? A következő két megoldás közül nem tudunk választani. A munkáltató levon a munkavállalótól a 20 700 forint feletti részből nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, amelyet 0808 M lapokon feltüntet, és fizet tb-járulékot a 20 700 forint feletti összeg után, melyet külön a 0808-01-02 lap 40-42. sorában feltüntet. Ezt az összeget nem személyi jövedelemadóval növelten tünteti fel. Tehát csak a 20 700 forint feletti rész után fizeti meg az 54% szja-t és a 29%-os társadalombiztosítási járulékot. A másik változat szerint a munkavállalótól nem von semmilyen járulékot, viszont a személyi jövedelemadóval növelt összeg után fizeti meg a járulékot.
Részlet a válaszából: […] ...tagdíj, a tanulószerződésbenmeghatározott díj, a hallgatói munkadíj, a hivatásos nevelőszülői díj, azösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj, afelszolgálási díj, a vendéglátóüzlet felszolgálójaként a fogyasztótólközvetlenül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 1.

Túlvont járulék visszaigénylése

Kérdés: Munkáltatóm közalkalmazotti munkaviszonyomat 2006. 11. 04-vel kezdődő felmentési idővel 2007. 07. 03-án felmentéssel megszüntette. Munkáltatóm a felmentési béremből a nyugdíjjárulékot levonta 2006 novemberében. Ezzel a járulékösszeggel 2006-ban túlléptem a járulékfizetési kötelezettség felső határát, pontosan a 2007. 01. 01.-2007. 07. 03-ig elszámolt felmentési bérre jutó nyugdíjjárulékkal. Ezenkívül vonták a 2 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is ebből a felmentési bérből. Nyugdíjazásomat a felmentési idő lejártakor beadtam 2007 júliusában (törvény által engedélyezett 6 hónapra visszamenőleg). Tehát 2007. 01. 01-jétől vagyok nyugdíjas. Munkáltatóm 2006. 12. 31-ével megszűnt. Kérdésem, hogy a túlvont járulék visszaigénylésére milyen lehetőségem van?
Részlet a válaszából: […] Az Art. 30. §-a rendelkezik a túlvont járulékokvisszaigénylésének módjáról és lehetőségéről. E szerint az adózó abban azesetben, amennyiben a munkáltatója már megszűnt, és emiatt a munkavállalótóllevont és bevallott járulékokat nem tudja önellenőrzéssel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 16.