12 cikk rendezése:
1. cikk / 12 Terményjuttatás közfoglalkoztatottnak
Kérdés: Az önkormányzatok a közmunkaprogram keretében a közmunkában foglalkoztatottak részére terményt adnak. Milyen adó és járulék terheli ezt a juttatást?
2. cikk / 12 Nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony 2014-től
Kérdés: Milyen változások érintik a nevelőszülőket 2014-től?
3. cikk / 12 Rokkantsági, illetve rehabilitációs ellátásban részesülő személy foglalkoztatása
Kérdés: Községi önkormányzatnál rokkantnyugdíjast lehet-e alkalmazni július 1. után az Mt. hatálya alá tartozó foglalkoztatottként (takarítónő), illetve részmunkaidős könyvtárosi munkakörben?
4. cikk / 12 Nők kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetősége
Kérdés: Intézetünk kormánytisztviselőket foglalkoztat. A kormánytisztviselők illetményére, illetve besorolására a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) vonatkozó részeit kell alkalmaznunk. Egyik kormánytisztviselőnk egy négygyermekes édesanya. Harmadik gyermekével GYES-en volt, mikor munkahelye megszűnt (1992-ben). Munkanélküli-ellátást igényelt, mivel nemsokára megszületett negyedik gyermeke, akire tekintettel GYÁS-t, GYED-et, GYES-t, majd pedig a gyermek nyolcéves koráig anyasági támogatást (járulékköteles volt) vett igénybe. Mivel a negyedik gyermek születésekor az édesanya nem rendelkezett foglalkoztatási jogviszonnyal, emiatt nyolc évet elveszít, amit ugyanúgy gyermekei nevelésével töltött el, mint más édesanyák, akiknek nem szűnt meg a munkahelyük. Jogosnak érezzük az édesanya felháborodását: az ő gyermekeibe fektetett munkája, energiája kevesebbet ér? Ráadásul ha ez annak idején tudható lett volna, a munkanélküli-ellátás helyett elvállalhatott volna egy képzettségének nem megfelelő munkát, ahonnan folytathatta volna a gyermeknevelési ellátások igénybevételét. Milyen jogorvoslati lehetőségei vannak az édesanyának, ha úgy érzi, hogy őt méltánytalanság érte? A munkáltatói jogkört intézetünkben a főigazgató gyakorolja. Van-e joga a főigazgatónak méltányosságból elfogadni a gyermekneveléssel eltöltött éveket?
5. cikk / 12 Őstermelő
Kérdés: Önállóan működő és gazdálkodó általános iskolánk főzőkonyhát üzemeltet. Kérdésünk az lenne, hogy ha mezőgazdasági őstermelőtől szeretnénk felvásárolni a konyha részére, ezt hogyan tudjuk teljesen szabályosan megtenni? Milyen nyilatkozatokat kell kérni az őstermelőktől? Változtat-e valamin az a tény, hogy nyugdíj, főállás mellett őstermelő, akitől felvásárolnánk, vagy nincs állása, csak őstermelő?
6. cikk / 12 Egyidejűleg több részmunkaidős jogviszony fennállása egyéni vállalkozás mellett
Kérdés: Az előző tanévben a közalkalmazott teljes állásban volt egy kulturális intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban. 2009. szeptember 1-jétől három zeneiskolában tanít. A tanároknak heti 22 óra megtartása jelenti a 40 órás munkahetet. Az egyik iskolában félállásban, heti 11 órára alkalmazzák, egy másikban heti 8, a harmadikban hetente 5 órát tart. Ez összesen heti 24 óra. Minden intézmény megfizeti a jogszabály szerinti járulékot, a béréből is levonásra kerülnek előírás szerint. Művésztanár lévén több együttesben is fellép, egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik. Amikor egy munkahelyen volt 36 órában közalkalmazotti jogviszonya, akkor ilyen időtartamú foglalkoztatás után adófizetési kötelezettsége kisebb volt, mert "másodállásban" végezte vállalkozását. Kérdések: 1. Ha több részmunkaidős foglalkoztatásból "áll össze" egy teljes közalkalmazotti státusznyi foglalkoztatás, akkor a magánvállalkozást adózás szempontjából ez hogyan érinti? Ugyanolyan járulékfizetési kötelezettség illeti-e a vállalkozót, ha egy főállású helyen van legalább 36 órában foglalkoztatva, mint ha több helyen összesen legalább 36 órában történik a foglalkoztatása? 2. Maradhat-e ezek után is "másodállásban" a vállalkozó, vagy főállású vállalkozóvá kell válnia? 3. Összeszámíthatók-e a három helyről a jogviszonyai? Pl.: Betegség esetén arányosan mindhárom helyről számíthat táppénzre? 4. A félállású – őt legnagyobb óraszámban alkalmazó – munkahelyről kaphat csak béren felüli juttatásokat (étkezési utalvány, utazási kedvezmény, szakirodalom-vásárlási hozzájárulás), vagy a többi intézményben is? 5. Amiatt, hogy különböző helyeken dolgozik részmunkaidőben, éri-e hátrány a nyugdíj megállapításkor? Valamennyi jogviszony beszámít a – jelenleg érvényes – nyugdíjszámítási alapjába?
7. cikk / 12 Polgármesterek jubileumi jutalma
Kérdés: A polgármester (1947-ben született) 1980. január 1-jétől 2002. október 20-ig (új polgármester megválasztásáig) látta el ezen megbízatását. Ezt követően táppénzes állományban volt, majd a Pttv. 13/A. § (1) bekezdése alapján 2003. október 1-jétől öregségi nyugdíjba vonult. 2006 októberében újra főállású polgármesternek választották a településen. A 35 éves jubileumi jutalomra 2003-ban lett volna jogosult. Elszámolható-e nyugdíj mellett a polgármesternek a 35 éves jubileumi jutalom?
8. cikk / 12 Jubileumi jutalom kifizetésének esedékessége
Kérdés: Főiskola általános iskolájában dolgozó, 38 év munkaviszony feletti, 1951-es születésű tanárnő 2010. január 31-ével kíván nyugdíjba menni. Január 25-én lesz jogosult a 40 éves jubileumi jutalomra (35 év + 1 nap). Mikor fizetik ezt neki ki? Az utolsó munkában töltött napon, vagy – az intézmény tájékoztatása szerint – a szokásos február 5-i fizetési napon, az utolsó havi illetménnyel együtt? Ez az öthavi jutalom hogyan kerül bele a nyugdíjalapjába? Ha nem kerül bele, akkor vonhatnak-e nyugdíjjárulékot? Volt kollégák szerint a nyugdíjbiztosító nagyon lassan számolja át az előre kalkulált nyugdíjat. Mikor és milyen formában illik vagy kell ezt a nyugdíjba vonulási szándékot bejelenteni? Erre azt mondták, elegendő szóban, de akkor mi a biztosítéka annak, hogy tényleg akkorra telik le a felmondási idő? Június 1-jével kezdődik a nyolc hónap, elég-e májusban beadnia a papírt?
9. cikk / 12 Prémiumévek program
Kérdés: Intézményünkben önkormányzati átszervezés miatt csoportösszevonásra, ennek következményeként létszámleépítésre kerül sor. A munkavállaló, akinek a közalkalmazotti jogviszonyát felmentéssel kellene megszüntetni, véleményem szerint jogosult a prémiumévek programba történő bekapcsolódásra. Női munkavállalóról van szó, aki 1953. 07. 18-án született, 2 gyermeke van. Munkaviszonyának kezdete 1971. 06. 21., állami gazdaságban dolgozott 1971. 08. 15-ig. 1971. 09. 09-től általános iskolában tanító. 2008 júniusában rendelkezni fog 37 év szolgálati idővel. Jogosult-e a kolléga bekapcsolódni a prémiumévek programba? Csak akkor kell-e felajánlani számára a lehetőséget, ha az ő munkaviszonyát szüntetném meg felmentéssel, vagy egyébként is? Mennyi lenne az illetménye, és változna-e annak minősítése adójogi, illetve társadalombiztosítási szempontból? Jár-e számára 13. havi illetmény, vagy csak az étkezési hozzájárulás 30%-a illetné meg? Mennyi időre szóló határozott idejű jogviszony jönne létre esetében? Jár-e neki akkor felmentési idő, ha eléri az előrehozott öregségi nyugdíjkorhatárt? A munkaügyi központtal neki is kellene-e kapcsolatot tartania, vagy ez csak a különleges foglalkoztatási állományra vonatkozó szabály?
10. cikk / 12 Saját jogú öregségi nyugdíjban részesülő személy foglalkoztatása
Kérdés: Milyen feltételekkel alkalmazható a költségvetési intézményekben egy saját jogon öregségi nyugdíjban részesülő gépkocsivezető? Gondolok itt a 2008. évi személyijövedelemadó-változásokra, bérezésekre. Vonatkozik-e alkalmazására a minimálbér tizenkétszeresének megfelelő maximum, amely összeghatár feletti éves kereset esetén választania kell a nyugdíj és a bérkereset között?
