Pedagógus helyes besorolása

Kérdés: 2013. 03. 18. napjától foglalkoztatunk egy közalkalmazott óvodapedagógus munkavállalót. Idén jelezték felénk, hogy valószínűleg rosszul lett besorolva, amikor alkalmazásba került. A munkavállaló a Vhr. 6. §-ának (3) bekezdésére hivatkozva értesített bennünket, hogy 2013. 03. 18. napján rendelkezett legalább 6 év munkaviszony jellegű jogviszonnyal, ezért őt a Gyakornoki besorolás helyett Pedagógus I. fokozatba kellett volna sorolni, de ezekről a jogviszonyokról a munkáltatót nem tájékoztatta. Szeretnénk megállapítani a kolléga helyes besorolását. A közalkalmazott az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságtól kért a biztosítási jogviszonyairól nyilvántartást, melyben 1992. 07. 18. napjától szerepelnek 2013. 03. 17. napjáig olyan jogviszonyok, melyekről nem tudjuk, hogy beszámítanak-e a besorolásához, illetve figyelembe kell-e venni a pedagógus-előmenetel szempontjából. Figyelembe vehetők-e a következők:
- mezőgazdasági termelőszövetkezet; munka-viszony és egyéb biztosítási jogviszony,
- munkanélküli-járadék/-ellátás, keresetpótló juttatás időszaka,
- bt.-nél eltöltött munkaviszony,
- munkaviszony fennállása alatt GYED, GYES ideje,
- ahol az szerepel, hogy "munkaviszony jellegű jogviszony, munkaviszony, országgyűlési képviselő, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszony"?
Részlet a válaszából: […] ...Pedagógus I. stb.) sorolhatók be a jogszabályi előírások alapján, részben attól, hogy milyen fizetési kategóriába (közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő).Tehát a fokozatot a szakmai előmenetel határozza meg, míg a kategóriát az, hogy mennyi a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 16.

Közalkalmazott nő negyvenéves öregségi nyugdíja

Kérdés: 1957. 09. 16-án születtem. 1976. augusztus 1-jétől folyamatosan közalkalmazottként dolgozom a megyei és városi könyvtárban. A főiskolai tanulmányaimat levelező tagozaton végeztem, munka mellett. Két gyermekemmel 3-3 évig voltam gyermekgondozási szabadságon. Közalkalmazotti jog­viszonyom mindvégig folyamatos, ez az első és úgy tűnik, az utolsó munkahelyem is. Szeretném igénybe venni a nők negyvenéves kedvezményes nyugdíjazását. Mikor mehetek el nyugdíjba?
Részlet a válaszából: […] ...idővel rendelkezik, ésb) azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, biztosítással járó jogviszonyban nem áll.Jogosultsági időnek minősül a keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 14.

"40 éves kedvezményes jubileumi jutalomra" jogosultság

Kérdés: 1973. 10. 08-tól van folyamatos munka­viszonyom mint közalkalmazott. 2011. 12. 31-ig megszerzett szolgálati időm 38 év 97 nap. Úgy értesültem, hogy a 40 éves jubileumi jutalom 1974. augusztus 1-jétől számolandó. Mikor mehetek el nyugdíjba, hogy megkapjam a 40 éves jubileumi jutalmat?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésből kiderül, hogy az Ön szolgálati ideje 2012. december 31-ig – feltéve hogy jogviszonyában változás nem történt – 39 év 97 nap, az azonban nem, hogy ebből mennyi számít jubileumi jutalomra jogosító közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek, és az sem, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 26.

Nők kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetősége

Kérdés: Intézetünk kormánytisztviselőket foglalkoztat. A kormánytisztviselők illetményére, illetve besorolására a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) vonatkozó részeit kell alkalmaznunk. Egyik kormánytisztviselőnk egy négygyermekes édesanya. Harmadik gyermekével GYES-en volt, mikor munkahelye megszűnt (1992-ben). Munkanélküli-ellátást igényelt, mivel nemsokára megszületett negyedik gyermeke, akire tekintettel GYÁS-t, GYED-et, GYES-t, majd pedig a gyermek nyolcéves koráig anyasági támogatást (járulékköteles volt) vett igénybe. Mivel a negyedik gyermek születésekor az édesanya nem rendelkezett foglalkoztatási jogviszonnyal, emiatt nyolc évet elveszít, amit ugyanúgy gyermekei nevelésével töltött el, mint más édesanyák, akiknek nem szűnt meg a munkahelyük. Jogosnak érezzük az édesanya felháborodását: az ő gyermekeibe fektetett munkája, energiája kevesebbet ér? Ráadásul ha ez annak idején tudható lett volna, a munkanélküli-ellátás helyett elvállalhatott volna egy képzettségének nem megfelelő munkát, ahonnan folytathatta volna a gyermeknevelési ellátások igénybevételét. Milyen jogorvoslati lehetőségei vannak az édesanyának, ha úgy érzi, hogy őt méltánytalanság érte? A munkáltatói jogkört intézetünkben a főigazgató gyakorolja. Van-e joga a főigazgatónak méltányosságból elfogadni a gyermekneveléssel eltöltött éveket?
Részlet a válaszából: […] ...az öregségi teljes nyugdíjatmegállapítják, a Tbj-tv. 5. § (1) bekezdésének a)-b) és e)-g) pontja szerintibiztosítással járó jogviszonyban nem áll. Jogosultsági időnek minősül a keresőtevékenységgel járóbiztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 10.

Nyugdíjas felmentése

Kérdés: A dolgozónk 2006. augusztus 21-étől nyugdíjasnak minősül, 2006. 09. 01-jétől a 8 hónap felmentési idejéből 4 hónapra mentesül a munkavégzés alól. A munkavégzési kötelezettséggel járó 4 hónap alatt kiadjuk szabadságát, de várhatóan betegállományba is fog menni. A szabadság, a betegállomány, valamint a 4 hónap munka alól felmentett időre jár-e a dolgozónak az étkezési hozzájárulás? Felcserélhető-e a dolgozó kérésére a felmentési idő? (4 hónap munka alóli felmentés és ezt követően a 4 hónap ledolgozás?) Ha a dolgozó már előrehozott öregségi nyugdíjban részesül, de még a felmentési idejét tölti, mennyi táppénzes napot vehet igénybe?
Részlet a válaszából: […] ...8 hónap felmentési időből arra következtetünk, hogyközalkalmazotti jogviszony keretében történik a foglalkoztatás. Ennekmeghatározása pedig fontos a különböző juttatások megvizsgálása során.A közalkalmazotti jogviszonyban is lehetősége van arra amunkáltatónak,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 8.

Külön juttatás közterhei

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalni a "0. havi juttatás"-t terhelő közterhek fizetésére vonatkozó előírásokat, különös tekintettel a biztosításijogviszony-szünetelés esetére. A 2003. évi XCV. tv. 30. § (1) bekezdése 2004. február 1-jétől módosította a Kjt. 68. §-át. Alapvetően megváltoztatták a jogosultság feltételeit. Egyetlen törvényi feltétel, hogy a közalkalmazott a tárgyév január első napján közalkalmazotti jogviszonyban álljon. Így a közalkalmazotti jogviszony formális fennállása esetén is ki kell fizetni az egyhavi különjuttatást, tehát a közalkalmazotti (biztosítási) jogviszony szünetelése (GYES, GYED, fizetés nélküli szabadság, keresőképtelenség stb.) ellenére is jogosult a közalkalmazott erre a juttatásra? A 13. havi illetmény eddig is speciális megítélés alá esett a nyugdíj, az egészségbiztosítási ellátások szempontjából. Rendszeres vagy nem rendszeres juttatásnak minősül? Az egészségbiztosítási ellátásoknál milyen vonatkozási időtartam tartozik hozzá? Hogyan kell rendezni a járulékokat, amennyiben 2005. évben az érintett munkavállaló nem biztosított (egész évben szünetel a biztosítási jogviszonya)?
Részlet a válaszából: […] ...a közalkalmazott minden naptári évben – külön juttatásként – egyhaviilletményére jogosult, amennyiben január 1-jén közalkalmazotti jogviszonybanáll, kivéve ha:– 30 napnál hosszabb fizetés nélküli szabadságon van,– gyermekgondozási segélyben,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 26.

Nyugdíj melletti foglalkoztatás és jubileumi jutalom

Kérdés: 2000-ben öregségi nyugdíjba ment egy 1942-ben született dolgozónk, 36 éves munkaviszony után. Továbbra is közalkalmazotti jogviszonyban maradt. 2004. évben érné el a 35 éves jubileumi jutalomra való jogosultságot. Jár-e neki a nyugdíj melletti munkaviszony alatt a jubileumi jutalom?
Részlet a válaszából: […] ...jogosító időt megszerezze. Jogszabály kizáró körülménytcsak az átmeneti rendelkezések között fogalmaz meg. Kimondja ugyanis, hogy ajogviszony megállapításakor azonos időtartamra csak egy jogviszony vehetőfigyelembe (a párhuzamosan fennálló jogviszonyok esetében). Ezzel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 5.