3 cikk rendezése:
1. cikk / 3 Iskolai étkeztetés és bölcsődei ellátás számlázása
Kérdés: Gazdasági Ellátó Szervezetként működünk, több intézménynek látjuk el a gazdasági feladatát. Iskolai étkeztetés és bölcsődei ellátás számlázásával kapcsolatban felmerült az a kérdés, hogy kinek a nevére kell kiállítani a számlát. Bölcsődében készül szerződés, iskolai étkeztetésnél nem. Az iskolai étkezés igénybevétele a tanuló vagy a szülő nyilvántartó lapon történő jelölésével történik, amelyet alá is írnak. Az igénylés és a tényleges igénybevétel (lemondásokkal korrigálva) alapján a számla a tanuló, illetve a bölcsődés gyermek nevére kerül kiállításra. A számla kiegyenlítését gyakran a nagyszülő, illetve vagy az egyik, vagy a másik szülő teljesíti. Kinek a nevére kell kiállítani a számlát? Cégek nevére is kérnek számlát, de velük nem állunk semmilyen jogviszonyban sem.
2. cikk / 3 Üdülési csekkek adózása
Kérdés: Hogyan kell alkalmazni az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.33. pontjában foglalt adómentességi szabályt a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság kezelésében lévő üdülőbe beutalt köztisztviselők esetében akkor, ha az üdülési díjat üdülési csekkel egyenlítette ki a beutalt?
3. cikk / 3 Kedvezményes dolgozói étkeztetés
Kérdés: Intézményünk dolgozóinak a térítési díja a vendégétkeztetés 61 százaléka. Ez azt jelenti – egy korábbi válaszuk szerint –, hogy a két ár közötti különbözetre is meg kell fizetni a dolgozói étkeztetés utáni áfát. Jól értelmezem-e az Áfa-tv. 22. § (6) bekezdés ba) pontját, vonatkozik-e az intézményre, mert közalkalmazotti jogviszonyt nem konkretizál? Honnan lehetett volna tudni, hogy a 70 százalékos dolgozói étkeztetéshez viszonyítva nem aránytalanul alacsony? Mi határozza meg ennek a mértékét? Ha a dolgozói étkeztetés pl. 210 forint/adag, a vendégétkeztetés 300 forint/adag, akkor beleférünk a 70 százalékba, és ez esetben nem kell megfizetni a 90 forint után az áfát?