17 talált cikk a számla , adómentesség , értékesítés , rendelkezés , jogviszony kifejezésre

Kérdés: Intézményünk együttműködési megállapodást és vagyonkezelési szerződést kötött a területileg illetékes önkormányzatokkal. A megállapodások és szerződések rögzítik azokat az ingatlanrészeket, amelyek továbbra is az önkormányzatok vagyonkezelésében, használatában maradnak, mert nem kapcsolódnak közoktatási feladat ellátásához (pl. konyha, ebédlő, szolgálati lakás). Ezeknek az ingatlanrészeknek a közüzemi díjait vagy az almérőn mért tényleges fogyasztás, vagy energetikus által meghatározott arányban számlázza tovább az a fél, akinek az ingatlanrészében található a főmérő, és aki szerződést kötött a közüzemi szolgáltatóval. A megállapodás alapján néhány intézmény esetében az önkormányzat az internetszolgáltatás megrendelője, melynek meghatározott részét (70, illetve 90%-át) továbbszámlázza intézményünk részére, intézményünk pedig az önkormányzat felé számlázza tovább azokat a közüzemi költségeket, amelyek az önkormányzatok vagyonkezelésében, használatában maradt ingatlanrészekre esnek. Az internet- és egyéb közüzemi díjakat (például távhőszolgáltatás) milyen adómértékkel kell továbbszámlázni? Intézményünk áfakörbe tartozó adóalany, nem választott alanyi adómentességet.

Kérdés: Egy vállalkozás saját ingatlanját bérbe adja az önkormányzatnak, amely egy háziorvos használatába adja azt tovább. A vállalkozás nincs bejelentkezve az ingatlan-bérbeadás tekintetében az áfa hatálya alá, ezért adómentes számlát állít ki a bérbeadásról az önkormányzat felé. A bérleti szerződés szerint a rezsiköltséget a vállalkozás közvetlenül a háziorvosnak számlázza tovább áfásan. Véleményem szerint a rezsiköltség továbbszámlázása a bérbeadás áfamegítélését veszi fel. A vállalkozás részéről kérdésként merül fel, hogy ebben az esetben a rezsiköltség továbbszámlázása áfa felszámításával történik vagy sem, illetve számlázhatja-e egyáltalán a rezsiköltséget a háziorvos felé, akivel nem áll szerződéses jogviszonyban?

Kérdés: Szervezetünk gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó költségvetési szerv. Általános forgalmi adó tekintetében alanyi mentes. Vannak a birtokunkban olyan ingatlanhasználati megállapodások, amelyek átvállalt állami feladatként kizárólag gyermekvédelemmel kapcsolatos tevékenységek ellátására ingatlanrészt biztosít egyházaknak, egyéb szervezeteknek ingyenes használatra. A használati megállapodások kikötik azt, hogy az ingatlanrészek kizárólag az államilag átvállalt feladat ellátása céljából használhatóak. Az ingatlan használatából eredő közüzemi díjakat általános forgalmi adó tekintetében tárgyi mentes szolgáltatásként számlázzuk tovább, az Áfa-tv. 85. és 87. §-a alapján. Ez a gyakorlat megfelelő? A továbbszámlázott tételek nélkül szervezetünk árbevétele nem haladja meg az áfakörbe kerülés határát, ezért alanyi mentesen számlázzuk tovább az egyéb díjakat.

Kérdés: Önkormányzati hivatal és a kormányhivatal közös használatában van a hivatal egyik ingatlana, melynek üzemeltetője a hivatal, használója a kormányhivatal, amely üzemeltetési megállapodás alapján viseli a felmerülő üzemeltetési, fenntartási és javítási költségek rá eső részét az ingatlan tekintetében. A költségek a használt terület arányában átszámlázásra kerülnek. Továbbá átadásra került a kormányhivatal részére egy gépjármű, amelynek a felelősségbiztosítását, casco biztosítását, cégautóadóját a kormányhivatal mint üzembentartó, használó fizeti az átszámlázás alapján. Az ingatlant mint parkolót használja közösen a hivatal és a kormányhivatal. A parkoló megközelíthetősége érdekében úthasználati díjat fizet a hivatal egy külső szervezet részére. A külső szervezet a számlában nem számít fel áfát, mivel a szervezet az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének l) pontja szerint mentes az adó alól a tevékenység egyéb sajátos jellegére tekintettel az ingatlan (ingatlanrész) bérbeadása, haszonbérbe adása. A hivatal az adókötelessé tételt választotta ugyan az ingatlan-bérbeadásra, de a kormányhivatal az ingatlanrész használatáért bérleti díjat nem fizet, csak a közösen használt ingatlan költségeit osztják meg. Az Áfa-tv. 86. §-ának (2) bekezdése értelmében: "Az (1) bekezdés l) pontja nem alkalmazható: ... b) a közlekedési eszköz elhelyezésének, parkolásának biztosítását szolgáló bérbeadásra." A polgármesteri hivatal az általános áfaszabályok szerint adózik, az ingatlan bérbeadását adókötelessé tette. Milyen módon kell átszámláznia az üzemeltetési költségeket a hivatalnak a kormányhivatal felé, üzemeltetési költségként, illetve közvetített szolgáltatásként? Az átszámlázást milyen áfakulcs felszámításával teheti meg, ha a fentiek alapján ezen ügylet közvetített szolgáltatás, illetve milyen áfakulccsal, ha szolgáltatásnak minősül? Válaszukban szíveskedjenek kitérni az áfa felszámítása nélkül bejövő úthasználati díj, a használatba adott gépjármű cégautóadója és a felelősség, illetve a cascodíjak átszámlázásáról! A közvetített szolgáltatás továbbszámlázásáról a Költségvetési Levelek 317. számában, az 5634., és a Költségvetési Levelek 311. számában, az 5521. számú válaszban a továbbszámlázás esetén eltérő áfatartalmat írnak, az egyikben, ha az önkormányzat áfás, akkor mindent 27%-os áfatartalommal kell továbbszámlázni. A másik válaszban azt írják, hogy azzal az áfatartalommal, amivel a bejövő számlát kapja az önkormányzat. Kérem a fenti eset alapján a pontosítást!

Kérdés: Egy Nyugat-Magyarországon letelepedett, gyártással foglalkozó társaság saját, illetve kölcsönzött munkavállalók elszállásolásával kapcsolatosan szolgáltatási szerződést kötött egy Magyarországon letelepedett, munkaerő-szállás--adással foglalkozó szolgáltatásnyújtó céggel. A?munkavállalók a gyártóüzem 30-60 kilométeres körzetében elhelyezkedő településeken kerülnek elszállásolásra a szolgáltatásnyújtó saját tulajdonában álló vagy általa bérelt épületekben. A szolgáltatásnyújtó havonta 27%-os áfa felszámításával számláz szolgáltatási díjat a társaság számára. Ez a díj tartalmazza a szálláshely használatának díját, a közmű- (villany, víz, fűtés) költségeket, internet, kábeltévé díját, a konyha és étkező, valamint vizesblokk használatának költségeit, továbbá az ágyneműk tisztításának, a közös használatú terek takarításának költségeit. Továbbá a társaság buszjáratok indításával gondoskodik arról, hogy a munkavállalók eljussanak a gyártóüzembe. A társaság mind a szálláshelyeket, mind pedig az utazási szolgáltatásokat térítésmentesen nyújtja dolgozói számára.
1. A társaság által a munkavállalók részére biztosított szállás- és személyszállítási szolgáltatások a társaság adóköteles gazdasági tevékenysége érdekében merülnek fel. Igaz-e, hogy a társaság jogosult a fenti szolgáltatásokkal összefüggésben felmerült előzetesen felszámított áfát levonásba helyezni? A szállítási szolgáltatás nem minősül az Áfa-tv. 14. §-ának (2) bekezdése értelmében ellenérték fejében teljesített szolgáltatásnyújtásnak, azaz a társaságnak a nyújtott szolgáltatások tekintetében nem merül fel áfafizetési kötelezettsége?
2. A szolgáltatásnyújtó által nyújtott munkásszállás-szolgáltatás összetett szolgáltatásnak minősül, amely a fő szabály szerinti 27 százalékos adómértékkel adózik, és nem tekinthető pusztán ingatlan-bérbeadásnak, illetve kereskedelmi szálláshely-szolgáltatásnak sem?

Kérdés: Intézményünk gazdálkodási formáját tekintve központi költségvetési szerv. Alapításkor az adóhivatalhoz az "Áfa-tv. 7. §-a szerint kizárólag közhatalmi tevékenységet folytat" státusszal került bejelentésre. Az intézmény adószáma az alapítástól nem változott, és az áfaalanyiságot jelölő kód 1-es. Az alapító okirat szerint az intézmény közfeladatot lát, amely közfeladatot külön kormányrendelet határoz meg, amely közfeladat szintén az alapító okirat szerint 7220 Társadalomtudományi, Humán Kutatás, Fejlesztés. Intézményünk ez évi bevétele idáig a költségvetésből származott. Most azonban lehetőség nyílt arra, hogy egy alapítványtól juttatást kapjunk együttműködési megállapodás keretében, kizárólag olyan feladat ellátására, amely az alapító okiratban meghatározott közfeladat lenne. Az alapítvány is kizárólag ilyen feladatok ellátásának céljával jött létre. A rendelkezésünkre bocsátható összegről azonban számlát kell kiállítanunk. Az adóhivatal honlapján az alábbi tájékoztatás található:
"Az eddigi szabályozás értelmében nem minősült adóalanynak a közhatalom gyakorlására jogosított személy, szervezet, ha gazdasági tevékenységéből származó bevétele jelentéktelen volt (4 millió forint alatt). Az új Áfa-tv. eltörli ezt a korlátot, így a 4 millió forintot el nem érő gazdasági tevékenysége után is adóalanynak minősül a közhatalom gyakorlására jogosult személy, szervezet, azonban lehetősége van az alanyi adómentesség választására. Jogutódlás tekintetében az általános szabályok vonatkoznak rá."
Értelmezésünk szerint a fent leírtak alapján a közhatalom gyakorlására jogosult szervezet, közhatalmi tevékenysége tekintetében nem minősül adóalanynak. Ezt figyelembe véve az adóhivatalhoz bejelentett közhatalmi jellegre tekintettel kiállíthatjuk-e a számlát áfakörön kívüli státusszal? Amennyiben erre nincs lehetőség, milyen megoldást tudnának javasolni? A tájékoztató értelmében, amennyiben a munkavállalók részére kerülne továbbszámlázásra a telefondíj, az adóhivatalhoz be kell az intézménynek jelentkeznie áfaalanynak, és mivel az ebből származó bevétel biztosan nem éri el a nyolcmillió forintot, kérheti az alanyi mentességet?

Kérdés: Egy önkormányzati intézmény tetejére napkollektor került felszerelésre az önkormányzat gazdasági intézménye részéről (áfakörbe tartozik). A feleslegessé vált villamos energiát a rendszer a szolgáltató hálózatába visszatáplálja. A szolgáltató számlájában a korábbi visszatáplálást negatív előjelű alap- és áfaértékkel levonásba helyezi. Szükséges-e az intézménynek erről számlát kiállítania, áfát befizetnie? A szolgáltató szabályosan jár-e el?

Kérdés: Egy hitelintézet a hitelezési tevékenységének bővítése érdekében megállapodást köt olyan kereskedővel, amely magánszemélyek részére értékesít tartós fogyasztási cikkeket elektronikus (online) felületen keresztül. A felek közti megállapodás értelmében az ügyfeleknek a kereskedő weboldalán kiválasztott termékek megvásárlásakor lehetőségük van a hitelintézet online áruhitel- konstrukcióját kiválasztani fizetési módként. Ennek megfelelően a kereskedő a hitelintézet által végzett pénzügyi szolgáltatás közvetítőjének minősül, tekintve hogy a kereskedő tevékenysége révén elősegíti az ügyfelek és a hitelintézet közti hitelszerződés létrejöttét. A kereskedő a hitel-intézet pénzügyi szolgáltatásához kapcsolódóan végzett tevékenysége ellentételezéseként közvetítői jutalékra jogosult a hitelintézettől. A konkrét esetben a kereskedő a hitelintézet és az ügyfelek közti hitelszerződés létrejöttének elősegítése érdekében számos szaktudást igénylő, felelősségteljes feladatot lát el, amelyhez a vonatkozó jogszabályok alapján megfelelő szaktudású kollégákkal rendelkezik, valamint az MNB előírásainak megfelelően nyilvántartásba vett pénzügyi közvetítői tevékenységet ellátó regisztrációval rendelkezik. A kereskedő tevékenységének keretében – többek között – felhívja az ügyfelek figyelmét a hitelintézet hiteltermékeire, hitelkalkulátort üzemeltet saját online felületén a hitelintézet termékeihez kapcsolódóan, adatot szolgáltat a hitelintézetnek a hiteltermékekhez, ügyfélszolgálatán keresztül információt nyújt a hitelkérelmek státuszával kapcsolatban, irányítja és felelősséggel tartozik a futárok munkájáért, együttműködik a pénzmosás megakadályozásához szükséges ügyfél-azonosítás elvégzésében, hitelintézetet megillető pénzeszközt vehet át az ügyfelektől. Az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti hitel és pénzkölcsön közvetítésének minősül-e, és így az a tevékenység sajátos jellegére tekintettel adómentes szolgáltatásnyújtásként kezelendő az áfa rendszerében? A kereskedő ennek megfelelően helyesen jár-e el, amikor áfa felszámítása nélkül bocsátja ki a számlát a hitelintézet felé az általa végzett hitel-, pénzkölcsön-közvetítői tevékenység ellentételezéseként járó közvetítői díjról?

Kérdés: 2015. évben egy, az önkormányzatunk 100 százalékos tulajdonában álló társaság személygépkocsit vásárolt nyílt végű pénzügyi lízinggel. Az előlegszámlának és a havi számláknak az áfáját a társaság levonásba helyezte. A futamidő vége előtt végtörlesztésre került sor, és az eddigi "bérlő", vagyis a társaság tulajdonába került a személygépkocsi, a lízingcég az általános forgalmi adóval növelt ellenértékről a számlát ki is állította. A társaság most értékesíteni szeretné a személygépkocsit. A termék értékéhez mérten csekély összegű maradványértéken megvásárolt személygépkocsi értékesítése adómentes ügyletnek tekinthető-e az Áfa-tv. 87. §-ának b) pontjában foglalt szabály alapján, figyelemmel arra, hogy a termék beszerzéséhez kapcsolódó előzetesen felszámított adó az Áfa-tv. 124-125. §-ai szerint valóban nem levonható, vagy a személygépkocsi nyílt végű lízingjét terhelő áfa levonásának lehetősége kizárja a 87. § b) pontjának alkalmazását?

Kérdés: Problémánk merült fel ingatlanok, közelebbről sportolásra használt ingatlanok bérbeadásával kapcsolatban, azon belül is az adómentesség kérdését illetően. Az önkormányzat, a hasznosítási jogosultságot is magában foglaló üzemeltetési joga alapján nem saját tulajdonú sportcélú ingatlanokat, sportpályákat ad bérbe. Kérdésként fogalmazódott meg, hogy helyes-e az az álláspont, mely szerint az említett ügylet az Áfa-tv. 86. § (1) bekezdésének l) pontja alapján mentes az adó alól. Az önkormányzat nem választott adókötelezettséget az ingatlanok bérbeadására, és nem is minősül közszolgáltatónak a sportcélú ingatlanok üzemeltetése esetén. Felmerült még az Áfa-tv. 86. § (1) bekezdése m) pontjának alkalmazhatósága, mi azonban inkább az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének l) pontja szerinti mentességet tartjuk helyesnek. Ez utóbbi esetben fel kell tüntetni a számlán az Áfa-tv. említett pontját?