5 talált cikk a számla , szerződés , ellenőrzés , önkormányzat , jogviszony kifejezésre

Kérdés: Belső ellenőr vagyok egy önkormányzatnál. Az ellenőrzésem céljellegű támogatás civil szervezetek részére. Az egyik elszámolásnál az alábbiakat tapasztaltam:
1. A pályázó "Civil Gergely" a pályázó egyesület képviselője. Sikeres pályázat, nyert X összeget.
2. Az elszámolásban "Civil Gergely" mint egyéni vállalkozó számlázott a 2020-2021. évre vízfogyasztást, fűtést, illetve olyan terméket (könyvek, könyv-utalvány), ami az egyéni vállalkozásban van. Az is aggályos, hogy miért most számláz a 2020. évről, hiszen most csak a 2021. évre vonatkozó tranzakciók vehetők figyelembe. Nekem úgy tűnik, mintha a közpénzt "átirányította" volna. "Civil Gergely" elszámolása mennyire helytálló? A pályázati kiírásban egyik kérdésre utaló szabályozás sincs.

Kérdés: Tankerületi központunknál az önkormányzatokkal kötött vagyonkezelési szerződések, az üzemeltetési költségek viseléséről szóló megállapodások, valamint az étkeztetési feladatok ellátásával kapcsolatos együttműködésről szóló megállapodások alapján az alábbi két eset áll fenn:
1. Az étkeztetésre használt helyiségeket az adott önkormányzat nem adta át részünkre.
2. Az étkeztetésre használt helyiségek a vagyonkezelésünkbe kerültek ugyan, azonban azokat az adott önkormányzat részére ingyenes használatba adja a tankerület, a bérleti díj fizetésétől eltekint, de a működtetéshez kapcsolódó üzemeltetési költségeket megállapodás szerint az önkormányzat fizeti.
Mindkét esetben közös épületekről, a közüzemi díjak szempontjából közös főmérőkről van szó. Az Áfa-tv. 15. §-áról, illetve a vagyonkezelő és a tulajdonos közötti költségmegosztásról van szó, ezért továbbszámlázott szolgáltatásként kell kezelni a közüzemi díjak önkormányzatot terhelő részének az önkormányzat felé történő számlázását. Ez igaz a második esetre is, vagy ilyenkor az Áfa-tv. 259. §-ának 4. pontja alapján már bérbeadásként kell kezelni (függetlenül attól, hogy a másik fél a tulajdonos), ezért a közüzemi díjak mint a bérbeadás járulékos költsége, annak megfelelően áfamentesen kerülnek kiszámlázásra? (Ebben az esetben a közüzemi díjak alapján számlázott összeg is a B402-re kerül?)

Kérdés: 1. Önkormányzat alkalmazásában álló közalkalmazott háziorvos a Kjt. és a 2020. évi C. törvény értelmében lehet-e vezető tisztségviselő egy gazdasági társaságban?
2. Az orvosi ügyeleti kötelező önkormányzati feladatot az önkormányzat szerződéssel átadta egy egészségügyi bt.-nek. Az önkormányzat alkalmazásában álló háziorvos az önkormányzatnál megbízási szerződéssel látja el az orvosi ügyeletet a megbízott bt.-nél, mely szolgáltatást az önkormányzat kiszámlázza a bt. felé. Szabályosan kötött-e megbízási szerződést az önkormányzat a közalkalmazottjával?

Kérdés: Kérném szíves állásfoglalásukat abban, hogy az önkormányzat/költségvetési szerv mérleg-alátámasztó leltárába az öt évnél régebbi követeléseket, melyeket még nem minősítettek behajthatatlanná, milyen módon kell alátámasztani, leltározni, hiszen arra korábban fizetési felszólítás és egyenlegközlő is kiment, de nem történt teljesítés, így a korábban megküldött felszólítás/egyenlegközlő lesz az alátámasztása? Abban az esetben, ha helyi önkormányzat képviselő-testülete egy kimutatás szerint dönt az öt évnél régebbi követelések önkormányzati könyvekből történő kivezetéséről, behajthatatlanná minősítéséről az Áhsz. alapján, tekintettel arra, hogy azok behajtása nem lehetséges, mert olyan kis összeg, hogy a behajtás költsége jóval meghaladja, akkor felmerülhet-e adófizetési kötelezettség akár az elengedő önkormányzat/költségvetési szerv, akár a magánszemély, adott esetben cég vonatkozásában, akinek a tartozását behajthatatlanná minősítik, elengedik? Pl. művelődési ház esetében a terembérletet több felszólításra sem fizeti meg a cég, amely korábban kibérelte x időre az intézmény valamelyik helyiségét, vagy például tipikusan az étkezési térítési díjak vonatkozásában, ahol többször felszólítják a nem fizető szülőt, de a Gyvt. korlátozó rendelkezése miatt a gyermekétkeztetést biztosítani kell annak is, akinek térítésidíj-tartozása van. Fentiekben kérném szíves segítségüket arra figyelemmel, hogy jelenleg a helyi önkormányzatok 99,9%-ának követelésállománya tele van a fentiekhez hasonló követelésekkel, melyek csak növekszenek évről évre, és a megfelelő leltározása elmarad, melyet sorra állapítanak meg a belső és külső ellenőrzések.

Kérdés: Mire költhető el a nemzetiségi önkormányzat működési és feladatalapú támogatása? Van olyan jogszabály, amely ezt tételesen taglalja?