Kulturális intézményekben foglalkoztatottak jogviszonyának átalakulása

Kérdés: Jelenleg központi költségvetési intézmény közalkalmazottjai vagyunk, de az Ország-gyűlés által 2020. május 19-én elfogadott 2020. évi XXXII. törvény alapján 2020. november 1. napját követően költségvetési intézmény, a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalói leszünk. A kolléganő augusztusban jogosult a nők 40 év jogosultsági idővel igénybe vehető kedvezményes nyugdíjára. Amennyiben nem fogadja el a 2020. november 1. napjától érvényes új munkaszerződést, jogosult a végkielégítésre. Ezt követően visszafoglalkoztatható-e? Ha elfogadja a 2020. november 1. napjától érvényes új munkaszerződést, ezzel egyidejűleg lehet-e nyugdíjas? Mivel közszférában foglalkoztatjuk tovább, kell-e szüneteltetnie a megállapított nyugdíját? A minisztériumba az 1700/2012. Korm. határozat (a közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről) alapján van-e a továbbfoglalkoztatásra vonatkozóan kötelezettségünk?
Részlet a válaszából: […] ...nem járul hozzá, vagy a határidőig nem tudnak megállapodni a munkaszerződés tartalmában, akkor a közalkalmazotti jogviszony átalakulás nélkül, a törvény erejénél fogva megszűnik. Erről a közalkalmazottat az átalakulás napjával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.

Munkáltatói járványügyi intézkedési lehetőségek

Kérdés: Milyen járványügyi intézkedéseket tehet egy munkáltató?
Részlet a válaszából: […] ...a fertőző betegnek, illetve a kórokozó hordozónak fel nem róható, szükséges és indokolt költségeket és a társadalombiztosítási jogviszony alapján meg nem térülő kiesett munkajövedelmet az állam a fertőző beteg, illetve a kórokozó hordozó részére megtéríti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Munkavállalók képzésének adózása II.

Kérdés: Kolléganőnkkel tanulmányi szerződést köt a hivatal. Ő mérlegképes képesítést szeretne szerezni, erre nem kötelezzük, ez a végzettség nem feltétele a munkakör betöltésének. Ez szintén OKJ-s, iskolarendszeren kívüli képzés, úgy vélem. Itt is a hivatal fizeti a költséget a hivatal nevére kiállított számla alapján. Itt keletkezik a munkavállalónak bevétele, jövedelme, kell valami adót fizetni valakinek? (2019-re is vonatkozik a kérdés.)
Részlet a válaszából: […] ...évtől a belső szabályzat alapján adott juttatások egyes meghatározott juttatásként történő adózására nincs lehetőség, ezért jogviszonyos (munkaviszonyos) jövedelemként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 5.

Külföldi tanulmányút elszámolása

Kérdés: Önkormányzatunk képviselő-testülete úgy határozott, hogy a község általános iskolájába járó gyermekek közül azokat, akik a megyei tanulmányi versenyeken jó helyezést értek el, és az őket felkészítő pedagógusokat többnapos külföldi tanulmányútban részesíti. Az önkormányzat nevére 9 db repülőjegy megnevezéssel szóló számlát küldött az utazási iroda. Kérdésem, hogy ezt milyen kiadásnemre kell elsődlegesen könyvelni az önkormányzatnál a tanulók, illetve a pedagógusok tekintetében, annak fényében, hogy az iskola fenntartását január 1-jétől a Klebelsberg Intézményfenntartó látja el? Továbbá kapcsolódik-e a kifizetéshez adó- és járulékfizetési kötelezettség az önkormányzat részéről?
Részlet a válaszából: […] ...kirándulásnak nem tekinthető a juttatás, akkor tekintve, hogy az önkormányzat és a pedagógusok, illetve a tanulók között nincs semmilyen jogviszony, és figyelemmel arra, hogy nem pénzben kapják a juttatást, az Szja-tv. 70. §-a (3) bekezdésének ad) pontja szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 17.

Munkaügyi perben megítélt késedelmi kamat kiszámítása

Kérdés:

Késedelmi kamat számításával kapcsolatban kérdezném Önöket. Talán köztudott, mert a média is foglalkozott azzal, hogy a tűzoltóknak az európai uniós csatlakozás következtében – egy joghézag folytán – 2004. május 1. és 2007. dec. 31. közötti időszakban bizonyos összegű túlszolgálati díjuk keletkezett. Ezt az összeget valószínűleg az idei év során kifizetjük. Erre vonatkozóan késedelmi kamatot kell számolni. Ennek a számítási módjához szeretnék segítséget kérni. Ha lehetséges, példán keresztül, féléves bontásokban.

Részlet a válaszából: […] ...Ptk. 301. §-ának a 2002. évi XXVI. törvény 5. §-ával módosított rendelkezését kell alkalmazni minden olyan szerződésen kívüli jogviszony esetében, amelyből a pénzfizetési kötelezettség 2004. május 1-jén, vagy azt követően vált esedékessé. A Ptk. 301. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 9.

Reprezentáció

Kérdés: Önkormányzati választások alkalmával a helyi választási iroda és a szavazatszámláló bizottság tagjait a választás napján étkeztetésben részesíti a polgármesteri hivatal (reggeli, ebéd, vacsora). Az étkezők között vannak hivatali dolgozók, akik megbízási szerződés alapján végzik a munkájukat, a bizottsági tagok között pedig vannak külsősök, akik az elvégzett munkájukért tiszteletdíjat kapnak, és vannak olyan tagok is (pártdelegáltak), akik semmilyen juttatásban nem részesülnek. A fenti személyek étkeztetése minősülhet-e reprezentációnak, illetve ha nem, akkor milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik az egyes csoportok után a polgármesteri hivatalnak?
Részlet a válaszából: […] ...választások lebonyolítása a helyiönkormányzatok feladata, és mint ilyen hivatali eseménynek tekinthető, amelyenkülsősök és megbízási jogviszonyban dolgozók is részt vesznek. A sajátdolgozóknak ez az esemény nem tekinthető szokásos munkavégzésnek, ezt támasztjaalá az is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 2.

Díjazás fogalma

Kérdés: A 2008. évi CV. tv. 8. § (2) bekezdés c) pontja többek között az irányító szerv hatáskörébe utalta a gazdasági vezetők díjazásának megállapítását. Tekintettel arra, hogy a "díjazás" fogalma eddig nem volt használatos, kérnénk ennek pontos értelmezését, hol van ez meghatározva? Tartalmazza-e pl. az utazási vagy egyéb költségtérítést, meleg étkezés igénybevételét, cafeteriajuttatást, keresetkiegészítést, vagy csak az illetmény, pótlékok, jutalom, prémium megállapítása értendő alatta?
Részlet a válaszából: […] ...a munkabért, illetményt kell érteni,de sajnos ezekkel a fogalmakkal is adós marad mind a Munka Törvénykönyve, minda közszolgálati jogviszonyokat szabályozó törvények.Sajnos az ítélkezési gyakorlat sem szolgál egységes, adekvátválasszal arra, hogy mit kell illetmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 29.