Munkába járás költségtérítése

Kérdés:

A polgármesteri hivatalnál vezetői pozíciót betöltő munkavállalónk 44 km-ről jár be dolgozni saját gépkocsival. Munkába járás címen, adómentesen, maximum 15 Ft/km számolható el (jelenleg ezt téríti neki a hivatal). Mivel a benzinárak jelentősen megnövekedtek, jelentős költségtöbblettel jár a dolgozó munkába járása.
1. Megállapodhatunk-e úgy, hogy munkába járásként, a kiküldetésként elszámolható módon határozzuk meg a költségtérítést (amortizáció + NAV szerinti normafogyasztás), és így az adómentesen elszámolható (munkába járás) feletti részt is megkapja a munkavállaló (természetesen bérként adózva és megfizetve utána a szochót)?
2. Ha az 1. pont kivitelezhető, lehetséges-e alacsonyabb vagy magasabb fogyasztás meghatározása is, eltérően a kiküldetésben meghatározott, cm³ után előírt NAV szerinti normafogyasztásnál?
3. A szabályzatunkba ezt a döntésünket bele kell-e foglalni, vagy ez lehet egy egyedi megállapodás a munkavállalónkkal? Ha a szabályzatba bele kell foglalni, akkor lehetséges, hogy ez az emelt összegű költségtérítés csak egyedi döntéssel és megállapodással, rendkívüli esetekben, egyedi (magasabb) felelősséget igénylő munkakörben áll fenn?
4. Ha ez a megállapodás járható út, milyen dokumentáció szükséges, hogy ez az emelt költségtérítés adható legyen a dolgozónak (pl.: szabályzaton átvezetés, munkáltatói intézkedés, valamilyen egyedi megállapodás stb.)?

Részlet a válaszából: […] ...– az adóvonzat ennek megfelelő, az adómentesen adhatónál magasabb érték után adófizetési kötelezettség keletkezik, a magánszemély jogviszonyból származó jövedelme.Az Szja-tv. nem korlátozza, hogy egy munkáltató mennyit fizethet, feltéve, hogy annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 7.

Külföldi kiküldetés napidíjának forintban történő juttatása

Kérdés:

Valutapénztárral nem rendelkező költségvetési szerv vagyunk. Külföldi kiküldetés esetén a dolgozók költségeik fedezésére forintban előleget kapnak. Kérdésem, hogy a valutaváltás-ról hozott bizonylat alapján elszámolható-e a valutaváltás költsége, illetve az átváltással járó árfolyam-különbözet?

Részlet a válaszából: […] ...munkáltató köteles a munkavállalónak (közalkalmazottnak, közszolgálati tisztségviselőnek) azt a költségét megtéríteni, amely a jogviszony teljesítésével indokoltan merült fel. A külföldi kiküldetéssel kapcsolatban tehát a magánszemély a költségei...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 21.

Év végi juttatás adóvonzata

Kérdés: Önkormányzatunk a köztisztviselői, illetve közalkalmazottai részére év végén azonos összegű juttatást szeretne adni. Ezt csak olyan formában teheti meg, hogy mindenképp fizetnie kell munkáltatói közterhet?
Részlet a válaszából: […] ...adót fizetni a juttatás után, attól függ, hogy milyen juttatásról van szó.Amennyiben pénzbeli juttatásról beszélünk, az jogviszonyból származó jövedelem, azaz munkabérként adózik.Ha nem pénzbeli juttatásról van szó, év végén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 2.

Bankszámla-költségtérítés a közszférában

Kérdés: A költségvetési szervnél foglalkoztatottak részére fizethető bankszámla-hozzájárulásnak (2015-ben maximum havonta 1000 Ft/fő) a munkáltató és a munkavállaló részéről milyen adó-, illetve járulékvonzatai vannak? Az adott költségvetési szervnek (önkormányzat, intézmény) van-e lehetősége erre a célra külön normatívát igényelni? Amennyiben vannak a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalók, rájuk is vonatkozhat ez a juttatás?
Részlet a válaszából: […] ...foglalkoztatottanként 1000 Ft/hó.Tekintettel arra, hogy az Szja-tv. már egy jó ideje nem biztosít ezen juttatásra adómentességet, ezért az jogviszonyból származó jövedelemnek minősül, azaz bérként adózik (a magánszemélytől levonandó 16% szja, 7% pénzbeli és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 11.

Béren kívüli juttatások éves kerete

Kérdés: A Költségvetési Levelek 2014. 09. 02. számában a 3777. kérdésre adott válaszukban írnak a munkahelyi étkeztetési támogatás és az Erzsébet-utalvány juttatásának feltételeiről. Ezzel kapcsolatos kérdésünk. Szintén időskorúak ellátását végző szociális intézmény vagyunk, cafeteriajuttatást nem nyújtunk. Hogyan kell értelmezni a költségvetési törvény (2013. évi CCXXX. tv.) 54. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat? Ha intézményünk munkahelyi étkezési támogatást és Erzsébet-utalványt is szeretne adni a közalkalmazottak részére, össze kell számítanunk a két juttatást a 200 000 forintos értékhatárba? Ha igen, és együttesen túllépjük az értékhatárt, akkor hogyan változik az szja- és eho-fizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...ezer forintot, illetve az 500 ezer forintnak – a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló a jogviszonyban töltött napokkal – arányos összegét (éves keretösszeg) meghaladó része. Az egyes meghatározott juttatások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 4.