10 talált cikk a költség , közalkalmazott , szabadság , jubileumi jutalom kifejezésre

Kérdés: Önkormányzati fenntartású költségvetési szerv (előadó-művészeti szervezet) közalkalmazottja az alábbi jogviszonyokkal rendelkezik:
1. Főfoglalkozás
Közalkalmazotti jogviszony, 1995. 09. 01. – 1997. 08. 31. A jogviszony közös megegyezéssel szűnt meg.
2. Mellékfoglalkozás
Közalkalmazotti jogviszony, 1995. 09. 01. – 1996. 06. 30.
3. Megbízási szerződés, 1996. 09. 01. – 1996. 12. 31.
4. Megbízási szerződés, 1997. 01. 01. – 1997. 06. 30.
5. Főfoglalkozás
Közalkalmazotti jogviszony, 1997. 09. 01. – 1997. 12. 31.
6. Főfoglalkozás
Közalkalmazotti jogviszony 1998. január 1-jével jelenleg is fennálló jogviszony határozatlan időre.
A közalkalmazott saját kérésére a munkáltatói jogok gyakorlója fizetés nélküli szabadságot engedélyezett a következő időszakokra:
2016. 09. 01. – 2017. 08. 31.
2017. 09. 01. – 2018. 08. 31.
Nem gyermekek gondozása, illetve közeli hozzátartozó ápolása miatt volt fizetés nélküli szabadságon. A fizetés nélküli szabadság ideje alatt a közalkalmazotti jogviszonya nem szűnt meg intézményünknél. Más költségvetési szervnél nem volt közalkalmazotti jogviszonya.
1. A fizetés nélküli szabadság időtartamát be lehet-e számítani a 25 éves jubileumi jutalomra való jogosultság időtartamába? Az adatok alapján a 25 éves jubileumi jutalmat mikor kell a közalkalmazott részére kifizetni?
2. Az 5. és 6. pont szerinti jogviszony ugyanazon a munkahelyen állt, illetve áll fenn. A végkielégítésre melyik időponttól jogosult?

Kérdés: Önkormányzati fenntartású, önállóan működő költségvetési intézmény vagyunk, előadó-művészeti szervezet, a 2008. évi XCIX. törvény is vonatkozik ránk.
1. A vezetői megbízásokat a 2020. évi XXXII. törvény értelmében nem érinti az átalakulás. A gazdasági vezetők kinevezését, vezetői megbízását az Áht. szerint eddig a fenntartó készítette el, a polgármester írta alá. Az átalakulásról szóló törvény szerinti tájékoztatást, a munkaszerződésre vonatkozó ajánlatot, a munkaszerződést kitől fogjuk megkapni, a fenntartótól vagy a zenekar igazgatójától? A gazdasági vezető közalkalmazotti jogviszonya határozatlan, a vezetői megbízatása határozott idejű. 2020. október 31. napon mit tartalmaz majd a munkaszerződés, munkakör, munkaszerződés időtartama?
2. A 40 év jogosultsági idővel rendelkező, de még nem nyugdíjas nő munkavállaló részére jár-e végkielégítés, amennyiben nem írja alá a további foglalkoztatást megalapozó munkaszerződést?
3. A kulturális illetménypótlék be lesz építve a munkabérbe. Eddig a kulturális illetménypótlékot az állam finanszírozta. A költségvetés eredeti előirányzata nem tartalmazta, havonta a MÁK és a fenntartó tájékoztatása szerint előirányzatot módosítottunk. 2020. november 1-jétől ki finanszírozza a kulturális illetménypótlékot?
4. Amennyiben több dolgozó nem fogadja el a munkáltató ajánlatát a munkaszerződésre, a kifizetendő végkielégítés és a távolléti díj összegét az állam finanszírozza meg?
5. 40 év szolgálati idővel rendelkező nő közalkalmazott 2020. április 29-től 8 hónap felmentési idejét tölti. A tényleges munkavégzés alóli felmentés ideje 2020. augusztus végétől kezdődik, és 2020. december 28-ig tart. Az ő esetében hogyan alakul át a közalkalmazotti jogviszony munkaviszonnyá?
6. Táppénzen lévő – veszélyeztetett terhes – dolgozó szabadságát is ki kell adnom a közalkalmazotti időszakra. A táppénz után szülési szabadságon lesz. Ebben az esetben hogyan járok el helyesen? Ki kell fizetnem az időarányosan járó szabadságát, mert nem tudja kivenni? Nyáron a zenekari tagok az évad lezárultával szabadságon vannak. Amíg nem szül, ki tudná venni a szabadságát, de akkor meg kell szakítani a táppénzt.
7. Szülési szabadságon, GYED-en, GYES-en lévő dolgozónak az időarányosan és a törvények szerint a szülési szabadságra és a GYED első hat hónapjára járó szabadságát is ki kell adnom, vagy ki kell fizetnem? Amikor visszajön dolgozni, nem lesz szabadsága, hogyan szoktatja be a gyermekét a bölcsődébe, óvodába?
8. Az előadó-művészeti törvény (2020. július 1-jétől) értelmében a munkaköröket és a munkakörökre előírt végzettségeket, képesítéseket a kormány rendeletben határozza meg. Már létező jogszabályra hivatkozik, vagy ezután készül el a rendelet? Eddig a 150/1992. Korm. rendelet szabályozta a kulturális közalkalmazotti munkaköröket az előadó-művészeti szervezetekre vonatkozóan is.
9. A törvény szerint 5 évig a Kjt. szerinti végkielégítést és a jubileumi jutalmat ki kell fizetni. Mi lesz a jubileumi jutalom számításának alapja, a dolgozó munkabére a jogosultság megszerzésének az időpontjában? Az esetleges bérpótlékokat bele kell számítani? Ha szólamvezető, és azért kap pluszpénzt határozott időre (munkaszerződés-kiegészítésként), azt az összeget bele kell számítani? A fenntartónak kell biztosítani a fedezetet 5 évig, vagy az állam magára vállalja? Eddig kötött felhasználású céltámogatásként biztosította a fenntartó évenként a felmentés és a jubileumi jutalom összegét.
10. Az előadóművészek úgynevezett "szakmai nyugdíja" évekkel ezelőtt átalakult korhatár előtti ellátássá. 2020. november 1-jétől a művészek véleménye szerint munkaviszony mellett már nem kell szüneteltetniük ennek az ellátásnak a folyósítását akkor, ha dolgoznak, és nem vonatkozik rájuk a kereseti korlát sem. A 2020. július 1-jén életbe lépő új nyugdíj- és tb-törvény hogyan szabályozza ezt?
11. A munkaszerződést határozatlan időre kötjük azoknak, akiknek most is az. A pótlékokat, keresetkiegészítéseket be kell építeni a munkabérbe? Sok esetben a jogviszony határozatlan, a pótlék (pl. szólamvezetői pótlék) határozott időre szól. A munkaszerződésben szerepeltetem a munkabér határozatlan időre járó részét, a munkaszerződés-kiegészítésben pedig szerepeltetem a munkabér határozott időre szóló részét? Hogyan járok el helyesen? Kapcsolt munkaköröknél hogyan szerepeltetem a munkaszerződésben a munkabért? (Zenekari tag zenekari felügyelői, pódiumtechnikusi munkát is végez, a pódiumtechnikus gondnoki feladatot is ellát.)
12. A 6% emelésre, ami elméletileg 2020. január 1-jétől jár a dolgozóknak, milyen szabályozás vonatkozik?
13. Aki hamarabb kapja meg a munkaszerződés-ajánlatot, mint augusztus 15., annak az átvételtől számít a 30 nap, amíg írásban válaszolnia kell?

Kérdés: 1953-ban született női közalkalmazott (pedagógus) korhatár előtti ellátásra válik jogosulttá 2012-ben (igénybe is kívánja venni), a nyugdíj­intézet szolgálatiidő-beszámítása szerint 2010. de­cember 31-én 38 év 32 nap szolgálati idővel rendelkezett. 2012. május 14-én lesz 59 éves, és ekkor 39 év 167 nap szolgálati ideje lesz. A közalkalmazotti jogviszony felmentéssel történő megszüntetésére milyen szabályok vonatkoznak? A felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak (illetve korhatár előtti ellátásra jogosultnak) kell minősülnie? Jár-e neki a 40 éves jubileumi jutalom a Kjt. 78. §-ának (4) bekezdése alapján, illetve a szabadságot a felmentési idő ledolgozandó részében ki lehet adni?

Kérdés: Községi önkormányzat köztisztviselője vagyok. A jubileumi jutalom (25 éves) kiszámításához kérnék segítséget. 1985. július 1-jétől 1991 októberéig a V.T. költségvetési üzemével álltam munkaviszonyban. 1991. október 6-tól 1993. október 6-ig munkanélküli lettem (munkaügyi központtól kaptam ellátást). 1994 márciusáig jövedelempótló támogatásban részesültem, március 26-tól az önkormányzat alkalmazásában állok, 1995. január 1-jétől – jelenleg is – köztisztviselői státuszban vagyok. Mikor jár nekem a 25 éves jubileumi jutalom, figyelembe vehető-e minden jogviszonyom? A fizetési besorolásra, illetve a jubileumi jutalomra jogosító idő számítása miben tér el?

Kérdés: Intézményeinkben több közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott hölgy nyugdíjba vonulna a 40 éves munkaviszony megléte jogcímén 2012-ben. Költségvetés készítése folyik, ehhez szeretném tudni, hogy mennyi a felmentési idejük (a Kjt. 33. §-a alkalmazható 2012-ben is?), az őket megillető szabadság kiadása mikor esedékes? Szabadság jár a felmentési időre is? Jubileumi jutalom kifizetésének időpontja a munkában töltött utolsó nap? Ez esetükben a felmentési idő utolsó napja?

Kérdés: A közalkalmazotti jogviszony hatálya alá tartozó költségvetési szerv vagyunk, és a jubileumi jutalomra való jogosultság tekintetében szeretnénk arra vonatkozó tájékoztatást kapni, hogy mely időket kell figyelmen kívül hagyni a kiszámításnál. Véleményünk szerint a Kjt. 22. §-a figyelembevételével nem lehet számításba venni a 30 napot meghaladó keresőképtelenség időtartamát, valamint az ezen alapuló rokkantsági nyugdíj folyósításának időtartamát.

Kérdés: Közalkalmazottunk szerinte elmaradt 25 éves, illetve 30 éves jubileumi jutalmát követeli, az alábbi jogviszonyok alapján: 1. 1976. 09. 07-től Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat, megszűnés: felmondás a dolgozó részéről 1978. 08. 14-én. 2. 1978. 08. 15-től Volán Vállalat, megszűnés: áthelyezéssel 1986. 06. 01-én. 3. 1986. 06. 02-től Magyar Kábel Művek, megszűnés: kilépett bejegyzéssel 1986. 08. 23-án. 4. 1986. 08. 23-tól ÁFÉSZ-dolgozó, megszűnés: áthelyezéssel 1989. 12. 31-én. 5. 1990. 01. 01-től önkormányzati fenntartású középiskolában közalkalmazott jelenleg is. Kérdésem: Mikor és mely jubileumi jutalom jár(t) a dolgozónak? Utólagos kifizetésre milyen lehetőség van?

Kérdés: 1952-ben született nő közalkalmazott jogviszonyai: B.-i Szénbányák 1970-1976, Vállalat 1976-1979. Egyesült Izzó 1979-1980, Autójavító Vállalat 1980-1984, "munkaviszony megszűnt" bejegyzés. Áthelyezés innen folyamatos, Áramszolgáltató 1984-1986, Gimnázium 1986-1989, Polgármesteri Hivatal 1989-1992, Általános Iskola 1992-1998, Polgármesteri Hiv. 1998-1999, Ker. Önk. Ifjúsági és Sportközpont 1999-től jelenleg is. Jubileumi jutalom szempontjából mely évek számítanak? Végkielégítés szempontjából mely évek számítanak? Miként lehet egyértelművé tenni azt a mondatot, hogy az 1992. július 1. előtti munkaviszonyokból, munkáltatókból mi került a Kjt. hatálya alá? Pl. 2008/2241 kérdés: Tervezőiroda miért számítandó be, mert állami? Jelen munkaviszonyból is a Szénbányák, az Autójavító stb. is állami volt.

Kérdés: Karbantartóként alkalmazunk február 1-jétől egy új dolgozót. Kjt. hatálya alá tartozunk, mivel önkormányzati fenntartás alatt működő iskola vagyunk. Az lenne a kérdésem, hogy a közalkalmazotti besorolásnál, a jubileumi jutalom és a végkielégítés megállapításánál mit lehet figyelembe venni? 1991. 07. 01.-1996. 04. 30. – termelőszövetkezet, munkaviszonya megszűnt, közben sorkatona – 1993. 02. 24.-1994. 02. 10., 1996. 05. 01.-1998. 12. 31. – egyéni vállalkozó, 1999. 01. 01.-2001. 12. 31. – kft., munkaviszonya megszűnt, 2002. 05. 16.-2006. 10. 31. – kft., munkaviszonya megszűnt, 2007. 02. 15.-2009. 01. 31. – önkormányzat, majd áthelyezéssel 2009. 02. 01-től iskolánkhoz került. Az egyéni vállalkozóként töltött idő nem számítható a besorolásnál, ha az 1992 előtt volt?

Kérdés: Egyik dolgozónk 1992 előtti jogviszonya átszervezés és nem áthelyezés címén szűnt meg. A felmentési idő számításakor figyelembe lehet-e venni azt a jogviszonyt?