Önkormányzati támogatások adózása

Kérdés: Önkormányzatunk rendeletet alkotott a fenntartásában működő intézményekben és az önkormányzat egészségügyi feladatát ellátó egészségügyi szolgáltatóknál dolgozók számára biztosított juttatásokról. A rendelet célja, hogy különböző juttatásokat nyújtva, az alkalmazottak és a foglalkoztatottak munkában maradását és új munkaerő munkába állását segítse a bizonyos szakmákban fennálló nehéz munkaerőhelyzet megoldása érdekében. A rendeletben szabályozott feltételek teljesülése esetén – szociális rászorultság vizsgálata nélkül – pályázat útján nyújt:
– munkáltatói ösztöndíjat főiskolai, egyetemi hallgatók részére, szerződés keretében,
– lakhatási támogatást, lakásbérleti díj megfizetéséhez a foglalkoztatottak részére,
– lakhatásilehetőség-támogatást, bérelhető lakás formájában, a lakásbérleti díj szociális alapon, költségelven vagy piaci alapon történő megállapítása mellett,
– rekreációs támogatást, amelynek keretében ingyenes sportszolgáltatást biztosít az önkormányzat tulajdonában lévő, azonban az önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő cégének vagyonkezelésébe adott sportlétesítményben, uszodabérlet formájában az intézmények, egészségügyi szolgáltató foglalkoztatók részére (nem a dolgozó nevére szóló bérlet!!), mellyel a dolgozók az uszodát ingyenesen igénybe vehetik, használhatják,
– munkavégzést segítő eszközök beszerzésére támogatást, amely informatikai eszközök vásárlására fordítható.
A fentiekben ismertetett önkormányzati rendelet szerinti feltételekkel, pályázat alapján nyújtott támogatások adókötelesnek minősülnek-e, ha igen, milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség keletkezik a kifizető és a juttatást igénybe vevő részéről?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben szereplő juttatások tekintetében egyenként kell megvizsgálni az adó- és járulékfizetési kötelezettséget, figyelemmel arra is, hogy ki a juttató (önkormányzat vagy valamely intézmény vagy munkáltató), és pontosan milyen feltételei vannak az egyes juttatásoknak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 26.

MÁV-os START Klubkártyával megvásárolt jegy árának megtérítése munkába járás címén

Kérdés: Dolgozónk, aki közigazgatási határon kívülről jár be dolgozni, vásárolt egy MÁV START Klubkártyát, amivel 50%-os kedvezménnyel jogosult jegyet váltani. Megtéríthető-e munkába járás keretében a munkahely és a lakóhely közötti utazásra megváltott 50%-os jegy, illetve megtéríthető-e a klubkártya ára? A számla azonban így nem szólhat az intézmény nevére, csak a magánszemély nevére.
Részlet a válaszából: […] ...mindenki által megismerhető belső szabályzat alapján juttatja a munkáltató, azonos feltételekkel és módon, akkor – egyes meghatározott juttatásnak minősül, és a juttatás értékének 119%-a után 27% egészségügyi hozzájárulást és 19% személyi jövedelemadót fizet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 19.

Adómentes baleset- és betegségbiztosítás

Kérdés: Intézményünk azt tervezi, hogy a munkavállalói javára adómentes baleset- és betegségbiztosítást köt. Szeretnénk tudni, hogy mire kell figyelnünk a biztosítási szerződés aláírásánál, hogy annak a díja adómentes legyen. Az adóköteles biztosítás közterheit már nem tudná az intézmény felvállalni.
Részlet a válaszából: […] ...kockázati biztosítás adómentes értékhatárt meghaladó része az Szja-tv. 70. §-a szerint adóköteles egyes meghatározott juttatásnak minősül. Ennek megfelelően az adóköteles díj 1,19-szerese után 16 százalék személyi jövedelemadó és 27...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 18.

Előre kiosztott étkezési utalványok

Kérdés: Adózási szempontból kioszthatók-e az étkezési utalványok előre több hónapra? Amennyiben lehetséges, mi a teendő akkor, ha a munkavállaló munkaviszonya év közben megszűnik, de az adóév hátralévő hónapjaira is megkapta már az utalványokat?
Részlet a válaszából: […] ...előzőekben hivatkozott pontja alapján amunkavállalónak juttatott étkezési utalvány 18 000 forintot meg nem haladórésze béren kívüli juttatásnak minősül minden olyan hónapban, amikor amunkavállaló jogviszonya a munkáltatónál legalább egy napig fennáll....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 11.

Köztisztviselői cafeteria 2010

Kérdés: 2010. évben a köztisztviselők az illetményalap minimum ötszörösére, maximum huszonötszörösére jogosultak béren kívüli juttatásként, amit cafeteria-rendszerben vehetnek igénybe. Hogyan kell helyesen értelmezni a bruttó keretösszeget? A minimum 193 250 Ft/fő, mely összegbe bele kell férnie a cafeteriaelemre juttó munkáltatói adónak is, vagyis ez a bruttó keretösszeg, vagy a 193 250 forintra rá kell számolni a 27% munkáltatói járulékot is, és ez adja a bruttó keretösszeget?
Részlet a válaszából: […] ...köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII.törvény (Ktv.) 49/F. §-a szabályozza 2010-től a köztisztviselőkcafeteriajuttatásait, annak keretösszegét, az arra való jogosultságfeltételeit. A Ktv. 49/F. § (1) bekezdése rögzíti, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 2.

Szociális étkeztetés fizetendő áfája és könyvelése

Kérdés: A Költségvetési Levelekben 2007. május 2-án megjelent 1683-as kérdésre adott válasz foglalkozik a szociális alapon nyújtott étkeztetés áfájával. Kérem, hogy az ott leírtakat egészítsék ki azzal, hogyan kell a könyvelésben szerepeltetni a gazdasági eseményt!
Részlet a válaszából: […] ...részt vevők 13.havi illetményével. Válaszunkban azt az álláspontot képviseltük, hogy megilletia programban részt vevőt a 13. havi juttatás. A Szociális és MunkaügyiMinisztérium Jogi Főosztálya a témában közzétette hivatalos álláspontját akövetkezők szerint:1....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 22.