MÁV-os START Klubkártyával megvásárolt jegy árának megtérítése munkába járás címén

Kérdés: Dolgozónk, aki közigazgatási határon kívülről jár be dolgozni, vásárolt egy MÁV START Klubkártyát, amivel 50%-os kedvezménnyel jogosult jegyet váltani. Megtéríthető-e munkába járás keretében a munkahely és a lakóhely közötti utazásra megváltott 50%-os jegy, illetve megtéríthető-e a klubkártya ára? A számla azonban így nem szólhat az intézmény nevére, csak a magánszemély nevére.
Részlet a válaszából: […] ...mindenki által megismerhető belső szabályzat alapján juttatja a munkáltató, azonos feltételekkel és módon, akkor – egyes meghatározott juttatásnak minősül, és a juttatás értékének 119%-a után 27% egészségügyi hozzájárulást és 19% személyi jövedelemadót fizet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 19.

Munkaruha-juttatás

Kérdés: Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 9.2. pontja határozza meg, hogy melyek azok a munkaruházati termékek, amelyeket adómentesen juttathat a munkáltató. Arról azonban nem rendelkezik a törvény, hogy a munkaruhát a munkáltatónak kell megvásárolnia. Elszámolható adómentesen a munkaruha akkor is, ha azt a munkavállalók vásárolják meg, és az intézmény utólag megtéríti nekik? Kérdésünk továbbá az is, hogy keletkezik-e adókötelezettség akkor, ha a munkaruha kihordási idejének letelte előtt kilépő munkavállaló nem adja le a munkaruhát?
Részlet a válaszából: […] ...a megfelelő méret, szín stb. könnyebb kiválasztása érdekében a munkavállalók vásárolhatják meg a munkaruhát, akkor az adómentes juttatás időpontja az a nap, amikor a munkáltató a nevére szóló számla alapján megtéríti a munkavállalónak a megvásárolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 30.

Munkába járás saját személygépkocsival

Kérdés: Néhány munkavállalónk munkaszerződés szerint 2 különböző városban végzi munkáját (egy héten 3 nap az egyik, 2 a másik városban), és egy harmadik helység a lakóhelye. Saját személygépkocsi használata esetén hogyan számolható el részükre a költségtérítés? Csak a kilométerenkénti 9 Ft, mindkét munkavégzési hely esetében? Van-e lehetőség nagyobb összeg megtérítésére? Kell-e a munkavállalónak a tényleges költségeiről nyilatkoznia? Milyen adó- és járuléklevonási kötelezettségünk van, ha nem csak a 9 Ft-ot térítjük meg nekik?
Részlet a válaszából: […] ...költségtérítésnél magasabb összegűköltségtérítést fizetnek a munkavállalóiknak munkába járás címén, akkor a 9Ft-ot meghaladó juttatás az Szja-tv. 25. § (3) bekezdése értelmében amunkavállaló nem önálló tevékenységből származó jövedelme lesz,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 28.

Munkavállalónak adott előleg kamatkedvezménye

Kérdés: Hogyan kell kiszámolni a 30 napot meghaladó elszámolásra kiadott előleg kamatkedvezménye miatt a munkavállalót és a munkaadót terhelő adót? A magánszemély az előleget munkaviszonyra tekintettel kapta, 32 napig volt nála 20 000 Ft.
Részlet a válaszából: […] ...bekezdése szerint amunkáltató az általa juttatott bevételt (a konkrét esetben a kamatkedvezményt)terhelő adóelőleget akkor is köteles a juttatás hónapját követő hónap 12. napjáigmegfizetni és a rá irányadó szabályok szerint bevallani, ha a levonásra bármelyokból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 25.

Munkaviszony megszűnéséből adódó elszámolások adókötelezettsége

Kérdés: Az önkormányzat alkalmazásában állt mezőőr munkaviszonya 2005. december 31-én közös megegyezéssel megszűnt. A megegyezés alapján a volt mezőőrnél maradt a részére 2005 szeptemberében vásárolt több – 24 hónap kihordási időre szóló – munkaruha, illetve a munkakörének betöltéséhez szükséges és szintén az önkormányzat által megvásárolt fegyver. Kérdésünk az, hogy a munkaviszony megszüntetésekor részére térítés nélkül átadott ezen tárgyak után ki és mennyi adót, járulékot köteles fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...ezáltal olyan bevételhezjutott, amelyre nincs adómentes szabály. A jelenleg hatályos Szja-tv.rendelkezéseit figyelembe véve, az említett juttatást a kilépő munkavállalóvaltörténő elszámolás során adóköteles bérjövedelemként kell figyelembe venni, ésa...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 4.

Önkéntes pénztárba befizetett munkáltatói hozzájárulás adókötelezettsége

Kérdés: Az önkéntes pénztárba befizetett munkáltatói hozzájárulás összegét kell-e szerepeltetni az éves jövedelemigazoláson és a munkáltatói elszámoláson, és ha igen, akkor melyik sorban?
Részlet a válaszából: […] Ha a munkáltató által az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárbavagy az önkéntes kölcsönös egészségpénztárba befizetett hozzájárulás összegenem haladja meg a tárgyhónap első napján érvényes havi minimálbér öszszegét,akkor az nem számít a magánszemély bevételének....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.

Az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalóknak kifizetett ruházati költségtérítés adókötelezettsége

Kérdés: Polgármesteri hivatalunk ruházati költségtérítést fizet (összegszerűen a köztisztviselőkével azonosan 49 500 Ft-ot) fizikai alkalmazottainak, akik az Mt. hatálya alá tartoznak. Ezek a dolgozók nem Ktv. alól "kiszervezett" dolgozók, nincs köztisztviselői múltjuk, egy kft. alkalmazottai voltak, mielőtt a polgármesteri hivatalhoz kerültek. A hivatalban olyan munkakört töltenek be, amely nem ügykezelői, tehát a Ktv. 2003-as módosítása után sem kerülnek a Ktv. hatálya alá. - Meg kell-e fizetnie a munkahelynek a közterheket (44% szja, 29% tb) az Mt. hatálya alá tartozó dolgozóknak fizetett ruházati költségtérítés után? - A dolgozóknak el kell-e számolniuk számlával az összeg felhasználásáról annak érdekében, hogy számukra az összeg adómentes juttatás legyen?
Részlet a válaszából: […] ...a munkavállalók az intézmény nevére szóló számla alapján részesülnek ruházati költségtérítésben, akkor az után – természetbeni juttatás címén – az intézménynek kell a 44 százalék szja-t és az egyéb (tb) közterheket megfizetni.Ha a kérdésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 28.
1
2