10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Óvodavezető illetménye
Kérdés: Településünkön 2 csoportos önkormányzati fenntartású óvoda működik 48 fővel, az óvodavezető függetlenített. Óvodapedagógus-hiány miatt a vezető foglalkozik az egyik csoporttal. Kötelező heti óraszáma 12 óra, melyet a csoportban tölthet, viszont a jelenlegi helyzetben sokkal többet van a csoporttal.
1. Szabályos-e ez az eljárás?
2. Jár-e neki túlóra vagy helyettesítési díj?
3. Ha igen, mi alapján kell kiszámolni?
Figyelembe kell-e venni a köznevelési törvény szerinti 4.33-as szorzót, és a heti 12 órával beszorozni, hogy megkapjuk az osztószámot, amivel az alapilletményét osztva megállapítható az órabér, vagy az óvodapedagógusra irányadó heti 32 kötelező óraszámot kell figyelembe venni, mert mint óvónő helyettesít, és nem mint vezető?
4. Jár-e neki ezért pluszjuttatás?
1. Szabályos-e ez az eljárás?
2. Jár-e neki túlóra vagy helyettesítési díj?
3. Ha igen, mi alapján kell kiszámolni?
Figyelembe kell-e venni a köznevelési törvény szerinti 4.33-as szorzót, és a heti 12 órával beszorozni, hogy megkapjuk az osztószámot, amivel az alapilletményét osztva megállapítható az órabér, vagy az óvodapedagógusra irányadó heti 32 kötelező óraszámot kell figyelembe venni, mert mint óvónő helyettesít, és nem mint vezető?
4. Jár-e neki ezért pluszjuttatás?
2. cikk / 10 Önkormányzati intézmény által adott támogatás
Kérdés: Kérdések: 1. Nemzetiségi önkormányzat iskola és óvoda fenntartója. Az intézmények részére utalt működési támogatásból a fenntartott intézmények, sportegyesület részére sportcsarnok építéséhez pénzt szeretnének átadni. (Az önkormányzattól és az intézményektől független egyesület – nem államháztartási fenntartású – látványcsapatsport-támogatásból valósítja meg a sportcsarnok építését, amelyhez az önrész forrása lenne az intézményektől kapott pénzeszközátadás.) Az iskolában tanuló és az óvodás gyermekek részére a felépült sportcsarnokban szeretnék majd a sportfoglalkozásokat és a tornaórák egy részét megtartani. Jogszerűen adhat-e át nemzetiségi önkormányzat által fenntartott intézmény ilyen címen pénzeszközt sportegyesület részére?
2. Csak költségvetési támogatásban részesülő intézményekben dolgozók részére a részükre megállapított illetményen túl adható-e jutalom, ha igen, akkor milyen feltételekkel? Az intézményeknek nincs saját bevétele, csak az átlagbéralapú támogatás a forrása az illetményeknek.
2. Csak költségvetési támogatásban részesülő intézményekben dolgozók részére a részükre megállapított illetményen túl adható-e jutalom, ha igen, akkor milyen feltételekkel? Az intézményeknek nincs saját bevétele, csak az átlagbéralapú támogatás a forrása az illetményeknek.
3. cikk / 10 Élelmezésvezető – vezetői munkakör
Kérdés: Közalkalmazottként dolgozom egy idősek otthonában élelmezésvezetőként anyagi, személyi és tárgyi felelősséggel. 2002-2007 között – ugyanitt, ebben a munkakörben – kaptam vezetői pótlékot. A jelenlegi, 2011. október 1-jén létesített, szintén élelmezésvezetői munkaviszonyomban azért nem kapok vezetői pótlékot, mert az SZMSZ-ben nincs rögzítve az élelmezésvezető pótléka. Az akkori átszervezés miatt más gazdaságvezető van, szerinte az élelmezésvezetői munkakör nem számít vezetői munkakörnek. Jár-e a fenti munkakörhöz vezetői pótlék, ha igen, visszamenőleg igényelhetem-e? Ha jár a vezetői pótlék, és munkáltatóm ismét elutasítja kérésemet, érdemes-e munkaügyi döntőbírósághoz fordulni?
4. cikk / 10 Központi költségvetési szerv vezetőjének megbízatása
Kérdés: 2012. január 1-jével intézményünk (korábbi megyei önkormányzati, nem egészségügyi intézmény) központi költségvetési szervvé alakult át. Az intézményvezető közalkalmazotti jogviszonyát, illetve vezetői megbízását ez hogyan érinti, újra meg kell pályáztatni a vezetői beosztást? A régi vezető vezetői megbízása mikortól szűnik meg?
5. cikk / 10 Közalkalmazotti illetménypótlék
Kérdés: Középiskolában igazgatóhelyettesként foglalkoztatott matematika-informatika tanár, egyetemi végzettséggel, informatikát nem tanít, közoktatás-vezető, százalékos illetménynövekedését 10%-ban (hasznosítástól független) állapítottuk meg. Adható-e az igazgatóhelyettesnek a vezetői feladatok ellátásához külön számítástechnikai pótlék, ha alkalmazza az informatikai végzettségét?
6. cikk / 10 Változások a 2009. évi CXXX. törvényben
Kérdés: Mik az önkormányzati költségvetés tervezéséhez kapcsolódó főbb változások a 2009. évi CXXX. törvényben?
7. cikk / 10 Cafeteriaszabályzat
Kérdés: Önkormányzat vagyunk, a köztisztviselőknél kötelező a cafeteriajuttatásokat szabályzatban (utasításban) rögzíteni. A cafeteria-rendszer keretén kívül adható-e differenciáltan kedvezményes adózású természetbeni, béren kívüli juttatás? A közalkalmazottak, Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozók esetében is kötelező-e cafeteriaszabályzat készítése, vagy anélkül is adható részükre kedvezményes adózású természetbeni, béren kívüli juttatás?
8. cikk / 10 Élelmezésvezető felsőfokú végzettséggel
Kérdés: Közalkalmazottként dolgozom egy kis óvodában élelmezésvezetőként. Végzettségeim: gimnáziumi érettségi és előadói munkakör betöltésére jogosító bizonyítvány (204./1976./MK 10/OM) számú utasítás alapján. Középfokú postaforgalmi tanfolyam FK 109, 1980; Élelmezésvezető OKJ 52660101. (2001. évben); Számítógép-kezelő (-használó) OKJ 33464101 (2003. évben); Általános szociális munkás főiskolai oklevél (2008. évben). "D" fizetési osztályba vagyok besorolva. A felsorolt szakképesítések valamelyike után jár-e nekem további szakképesítések címén valamilyen juttatás?
9. cikk / 10 Vezető beosztás
Kérdés: Önkormányzatunk szakfeladaton, tehát nem intézményként működteti a háziorvosi szolgálatot 1 orvossal és 1 asszisztenssel. A Kjt. alapján ilyen esetben vezető beosztásúnak minősül-e a háziorvos, és megilletik-e a törvényben a vezető beosztásúnak járó kedvezmények (pótszabadság, vezetői pótlék)?
10. cikk / 10 Munkaruházat
Kérdés: Hogyan jár a munkaruha annak a pedagógusnak, aki jelenleg megbízott közművelődési egységvezető, emellett heti 5 tanórában, túlórában tanít is? A kollektív szerződés szerint a munkaruha kihordási ideje teljes munkaidős dolgozó esetében 12 hónap. Mi a helyzet a nyári 2 hónap szabadság, illetve a 30 napnál hosszabb betegség vagy egyéb távollét esetén?