Eltartási szerződés adózása

Kérdés:

Önkormányzatunk egyik alkalmazottja eltartási szerződést kötött. Havi 100 ezer forintot ad az eltartó az eltartottnak. Milyen adókötelezettség keletkezik a szerződés megkötése időpontjában és a szerződés "lejártakor"?

Részlet a válaszából: […] ...szerződés alapján nem pénzben juttatott vagyoni érték esetében a kifizető havonta köteles az adókötelezettség teljesítésére a juttatás értékének (szokásos piaci értékének) 1,18-szorosa után [Szja-tv. 64/A. § (7) bekezdés].(Kéziratzárás: 2023. 01....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.

Iskolarendszerű képzés költségének megtérítése

Kérdés: A diplomát adó képzésen részt vevő szállítói számláját mely rovaton kell könyvelni? Munkaköréhez nem kötelező képzés, nincs tanulmányi szerződés. Milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik az intézménynek a kifizetett számla után? A szállítói számla az intézmény nevére szól.
Részlet a válaszából: […] ...felé a levont, illetve megfizetett közterheket.Az iskolarendszerű képzés költségének megtérítését a K1107. Béren kívüli juttatások rovaton kell elszámolni (akkor is, ha a képzésen a dolgozó a munkáltató elrendelése alapján vesz részt, és az a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 20.

Külföldi önkéntesek költségelszámolása

Kérdés: Felsőoktatási intézmény közérdekű önkéntes szerződéseket szeretne kötni külföldi állampolgárokkal. Kérdésünk, hogy elszámolhatunk-e hozzájuk kapcsolódó költségeket abban az esetben, ha adóazonosító jellel nem rendelkeznek?
Részlet a válaszából: […] ...venni a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény alapján az önkéntesnek nyújtott, ellenszolgáltatásnak nem minősülő juttatást.Mindezek alapján az önkéntes által kapott, költségtérítés jellegű juttatások adó- és járulékmentesek. Nem várható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 30.

Egyidejűleg több részmunkaidős jogviszony fennállása egyéni vállalkozás mellett

Kérdés: Az előző tanévben a közalkalmazott teljes állásban volt egy kulturális intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban. 2009. szeptember 1-jétől három zeneiskolában tanít. A tanároknak heti 22 óra megtartása jelenti a 40 órás munkahetet. Az egyik iskolában félállásban, heti 11 órára alkalmazzák, egy másikban heti 8, a harmadikban hetente 5 órát tart. Ez összesen heti 24 óra. Minden intézmény megfizeti a jogszabály szerinti járulékot, a béréből is levonásra kerülnek előírás szerint. Művésztanár lévén több együttesben is fellép, egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik. Amikor egy munkahelyen volt 36 órában közalkalmazotti jogviszonya, akkor ilyen időtartamú foglalkoztatás után adófizetési kötelezettsége kisebb volt, mert "másodállásban" végezte vállalkozását. Kérdések: 1. Ha több részmunkaidős foglalkoztatásból "áll össze" egy teljes közalkalmazotti státusznyi foglalkoztatás, akkor a magánvállalkozást adózás szempontjából ez hogyan érinti? Ugyanolyan járulékfizetési kötelezettség illeti-e a vállalkozót, ha egy főállású helyen van legalább 36 órában foglalkoztatva, mint ha több helyen összesen legalább 36 órában történik a foglalkoztatása? 2. Maradhat-e ezek után is "másodállásban" a vállalkozó, vagy főállású vállalkozóvá kell válnia? 3. Összeszámíthatók-e a három helyről a jogviszonyai? Pl.: Betegség esetén arányosan mindhárom helyről számíthat táppénzre? 4. A félállású – őt legnagyobb óraszámban alkalmazó – munkahelyről kaphat csak béren felüli juttatásokat (étkezési utalvány, utazási kedvezmény, szakirodalom-vásárlási hozzájárulás), vagy a többi intézményben is? 5. Amiatt, hogy különböző helyeken dolgozik részmunkaidőben, éri-e hátrány a nyugdíj megállapításkor? Valamennyi jogviszony beszámít a – jelenleg érvényes – nyugdíjszámítási alapjába?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelem a havi minimálbér összegét, úgy a szolgálati időtekintetében sem éri hátrány a később nyugdíjba vonulót.A béren felüli juttatások közül az étkezési hozzájárulásmunkaidővel arányosan illeti meg a munkavállalót, azonban az intézmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 22.

Munkáltatói lakáscélú támogatás

Kérdés: A munkáltató által adómentesen nyújtható lakáscélú támogatási rendszerrel kapcsolatban szeretném kérdezni, hogy a munkáltató által – meghatározott feltételek szerint – hitelintézettől felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez [Szja-tv. 72. § (4) bekezdés] nyújtható (kamatmentes) lakáscélú hitelhez hasonlóan nyújthat-e a munkáltató lakáscélú vissza nem térítendő támogatást (Szja-tv. 2. sz. melléklet) is ugyanilyen, ugyanazon hitelintézettől felvett kölcsön törlesztése jogcímen?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 2.7. pontja szerintadómentes a munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónakhitelintézet útján, annak igazolása alapján nyújtott, vissza nem térítendőtámogatás (ideértve a munkáltató által lakáscélú felhasználásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 25.

Pályázaton nyert ösztöndíj adókötelezettsége

Kérdés: Önkormányzatunk kulturális, emberi jogi és kisebbségi bizottsága művészeti ösztöndíjpályázatot hirdetett, kizárólag a kerületünkben élő, állandó lakcímmel rendelkező általános és középiskolás tanulók részére. Az ösztöndíj időtartama 10 hónap. Évente legfeljebb 14 gyermek részesülhet ösztöndíjban, melynek összege 1-7. osztályos tanulók esetében havonta és tanulónként 10 000 forint, 8-12. osztályos tanulók esetén pedig havonta és fejenként 20 000 forint. A nyertes pályázókkal támogatási szerződést kötünk. A pályázati felhívást a helyi újságunkban tettük közzé. Kérdésünk, hogy ezzel kapcsolatosan az önkormányzatnak keletkezik-e valamilyen adófizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...jogcímét – azSzja-tv. 2. § (6) bekezdése szerint – a magánszemély és a jövedelmet juttatóközött fennálló jogviszony és a juttatás körülményei alapján kell meghatározni.Tekintettel arra, hogy az önkormányzat és az ösztöndíjbanrészesülő gyermekek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 22.

Munkáltatói adómegállapítás

Kérdés: 2006. január 1-jével megszűnt a magánszemélyek jövedelemadójának munkáltatói megállapítása. A múlt év decemberének elején egy előadáson azt hallottuk, hogy ennek ellenére a munkáltatónak közre kell működnie a magánszemély bevallásában. Milyen feladatai vannak a munkáltatónak? Megtagadhatja-e a munkáltató az adómegállapítást?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállalója kéri, köteles közreműködni azadatszolgáltatáson alapuló adómegállapítás iránti kérelem adóhatósághoz történőeljuttatásában. Adatszolgáltatáson alapuló adómegállapítást az a magánszemélykérhet, aki– a) az adóévben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 6.