Késedelmi kamat

Kérdés: A Költségvetési Levelek 241. számának 4421. számú kérdésére adott válaszuk szerint a késedelmi kamatot követelésként előírni a teljesítéssel egyidejűleg kell, tehát akkor, amikor a késedelmi kamat befolyt. A válasznál nincsen jogszabályi hivatkozás, vagy a jogszabályokból történő levezetés. Kérem segítsenek a jogszabályi hivatkozás megtalálásában! Ezzel összefüggésben merül fel az is, hogy mi a helyzet egy jogerőre emelkedett fizetési meghagyásban szereplő tőkére, meghiúsulási kötbérre, eljárási díjra, ügyvédi díjra vonatkozóan. Ezeket követelésként elő kell írni, vagy csak akkor és olyan összegben, amikor ezek befolynak a költségvetési szervezethez?
Részlet a válaszából: […] ...köztartozás végrehajtási költségének visszatérült összegét, önrevízió végzését,g)a foglalkoztatottak, ellátottak által fizetett kártérítéseket,h)a szerződés megerősítésével, a szerződésszegéssel kapcsolatos véglegesen járó bevételeket (például óvadék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 15.

ERA-kód

Kérdés: Szakképzési hozzájárulásra nem kötelezett szervnek (a nulla kötelezettséggel szemben elszámolható kötelezettség csökkentő tételei után), a NAV kiutalja az igényelt összeget. Melyik ERA-kódra könyvelendő, B16 mint kapott támogatás vagy B411 mint egyéb bevétel? Azt figyelembe véve, hogy ez nem egy előírt kötelezettség visszatérítése.
Részlet a válaszából: […] ...köztartozás végrehajtási költségének visszatérült összegét, önrevízió végzését,g) a foglalkoztatottak, ellátottak által fizetett kártérítéseket,h) a szerződés megerősítésével, a szerződésszegéssel kapcsolatos véglegesen járó bevételeket (például óvadék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 11.

Tanulmányi szerződés megszegéséből eredő követelésről történő lemondás központi költségvetési szerv esetében

Kérdés: Intézetünk központi költségvetési szerv. Évekkel ezelőtt tanulmányi szerződést kötöttünk egy dolgozóval, melyben a kolléga vállalta, hogy elvégzi a jogi egyetemet. Akkor ez nem sikerült, annak ellenére, hogy a szerződés szerint többéves türelmi idő volt a diploma megszerzésére. Ezután az intézet kötelezte a dolgozót a tanulmányai alatt számára kifizetett költségek visszafizetésére, melyre részletfizetési lehetőséget biztosítottunk. A törlesztést a dolgozó meg is kezdte, és csaknem két éven át folyamatosan fizette a havi összegeket. Az idén azonban sikerült megszereznie a kollégának a diplomát, így azzal a kéréssel fordult a vezetőhöz, hogy a fennmaradó kártérítési összeget (kb. 500 ezer Ft) erre tekintettel engedje el. Az Áht. 97. §-a szerint: "(1) Az állam, az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek, a nemzetiségi önkormányzatok, valamint az általuk irányított költségvetési szervek követeléséről lemondani csak törvényben meghatározott esetekben és módon lehet." A fentiek szerint van-e lehetőség a kártérítés elengedésére, és ha igen, milyen jogszabály alapján?
Részlet a válaszából: […] Az Önök által is idézett jogszabályhely alapján a kérdéses esetben a követelésről történő lemondásra nincsen mód, törvény nem ad erre felhatalmazást. Ugyanakkor az Áht. 97. §-ának (3) bekezdése kimondja, hogy az önkéntes teljesítésre történő felhíváson kívül a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.

Önkormányzati támogatás áfájának megítélése

Kérdés: Önkormányzatunk saját tulajdonú kht.-je részére támogatást nyújt. Kérem, segítsenek annak eldöntésében, hogy a támogatás után kell-e a kht.-nak áfát fizetnie!
Részlet a válaszából: […] ...kiegyenlítésére fordított vagyoni érték, ideértve a meglévő követelésmérséklésére elismert vagyoni értéket, de ide nem értve a kártérítést. Ezekszerint az önkormányzat által a saját tulajdonú kht. részére nyújtott támogatásminősülhet ellenértéknek, ha a kht...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 10.