3 cikk rendezése:
1. cikk / 3 Ajándék ingatlan áfája
Kérdés: Egy kft. a tulajdonában álló külterületi, kivett vágóhíd és hűtőház, udvar megjelölésű ingatlanját településfejlesztés céljára az önkormányzatnak ajándékozta, melyről megállapodást kötöttek, és melynek elfogadását az önkormányzat képviselő-testülete határozatával el is fogadta. A tulajdonjog-bejegyzés jogcíme: ajándékozás. Az ajándékba kapott területtel az önkormányzat egy, a tulajdonában lévő külterületi, kivett út megjelölésű ingatlan területét kívánja növelni, tehát az ajándékozással egyidejűleg átminősítésre is kerül, és már mint "kivett út" megjelöléssel kerül nyilvántartásba vételre. (Továbbiakban ez az út egy útfejlesztési pályázatnak lesz a része, de ezzel kapcsolatban az önkormányzatnak nem lesz levonási joga.) Keletkezik-e az önkormányzatnak bármilyen fizetési kötelezettsége az ajándékozás tárgyában, akár illeték-, akár áfafizetési kötelezettsége? Az önkormányzat az általános szabályok szerint áfázik, és nem választotta az Áfa-tv. 86. §-a szerinti adókötelessé tételt. Kell-e a kft.-nek számlát kiállítani az önkormányzat részére az ajándékozásról? (Mert szerinte kell, és az önkormányzatnak áfafizetési kötelezettsége van!) A kft. szintén az általános szabályok szerint adózik, és a nyilvántartás szerint választotta az adókötelessé tételt [Áfa-tv. 86. § (1) bek. l) pontja, 88. § (4) bek.].
2. cikk / 3 Víziközmű bérbeadása
Kérdés: Önkormányzatunk törzsvagyonát képező ivóvíz- és szennyvízhálózatát a saját alapítású kft.-je felé – önkormányzati képviselő-testületi határozatával – bérbeadás útján hasznosítja. A víziközművagyont 1996. évben aktiváltuk. Adólevonási jogunk volt a szennyvízhálózat építésénél és a hálózat rekonstrukciós munkáinál. 1996-tól 2005-ig áfásan adtuk bérbe a hálózatot, illetve adtuk át üzemeltetésre. 2004. január 1-jétől egyéb ingatlanok bérbe-, illetve haszonbérbe adása tekintetében az általános szabályok szerinti adózást választottuk. Helyesen jártunk-e el az említett bérbeadási ügyletnél? A 10 év leteltével 2006-ban is áfásan kell-e számlázni a bérleti díjat, vagy mint a koncessziós törvény hatálya alá tartozó tevékenység (ha nem koncessziós szerződés van), nem gazdasági tevékenységként, hanem közhatalom gyakorlásával végzett tevékenységként tekinthetjük-e a víziközművagyon bérbeadását, és az áfa hatálya alá nem tartozó tevékenységként számlázhatjuk-e a bérleti díjat?
3. cikk / 3 Települési víziközmű
Kérdés: Az önkormányzat víz- és csatornaszolgáltatási feladatait 100 százalékban az önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaság látja el. A szolgáltatást a társaság az önkormányzat által beapportált és azt követően 1995-től saját beruházásában megvalósított saját tulajdonú víziközmű-vagyona felhasználásával nyújtja. A Htv., illetve az Áht. 2005. évi XCII. módosítása alapján az önkormányzatok a tulajdonukban lévő, korlátozottan forgalomképes víziközmű-vagyont vagyonkezelésbe adhatják. A törvénymódosítás 2007. január 1-jén lép hatályba. A vagyonkezelés intézményével az önkormányzat a tulajdonjog megtartása mellett minden üzemeltetési és vagyonkezelési feladatot átadhat a vagyonkezelőnek, így az eszközökkel kapcsolatos beruházási feladatokat is. Mivel a kijelölés törvényi felhatalmazáson alapul, helyes-e az a feltételezés, hogy az ingyenesen megszerzett vagyonkezelői jog átadása, gyakorlása nem keletkeztet általánosforgalmiadó-fizetési kötelezettséget? Ha a vagyonkezelői jogot a vagyonkezelő ingyenesen szerzi meg, a vagyonkezelésbe adás az önkormányzat részéről gazdasági tevékenységnek minősül-e? A vagyonkezelői jog átadása közhatalmi tevékenységnek minősül-e az önkormányzat szempontjából? Amennyiben nem minősül annak, akkor az önkormányzat csak a megépült közmű ellenérték fejében történő bérbeadásával, vagy pályáztatás keretében ellenérték fejében való vagyonkezelésbe adással válik-e jogosulttá az áfa levonására?
