12 talált cikk a határozat , önkormányzat , rendelkezés , vezető , képviselő kifejezésre

Kérdés:

Intézményünk költségvetési szerv, 100 főt meghaladó létszámmal. Jelenleg önálló gazdasági szervezettel rendelkezünk. A fenntartó önkormányzat szándéka, hogy megszünteti az intézménynél a gazdasági szervezetet, a továbbiakban a polgármesteri hivatal látná el ezt a fel-adatot. Az intézménynél foglalkoztatott dolgozókat átvenné. Mi a teendő akkor, ha a munkavállaló nem szeretne átmenni a hivatalhoz, nem járul hozzá az áthelyezéséhez? Továbbá a gazdasági vezető jelenleg magasabb vezető, de áthelyezése esetén nem tudnak ilyen pozíciót ajánlani, az ő esetében köteles-e elfogadni egy alacsonyabb besorolású állást? Valamint a dolgozók közül 1 fő CSED-en van, az ő áthelyezése törvényszerű-e? Kinek milyen felmentési idő, végkielégítés jár?

Kérdés: Önkormányzatunk költségvetési rendelete a költségvetést érintő módosítások, átcsoportosítások átvezetésének határidejére vonatkozóan az alábbi rendelkezést tartalmazza:
"A képviselő-testület a rendeletet a központi költségvetésből kapott, a feladatellátás alapján az adott önkormányzat által irányított költségvetési szervet megillető pótelőirányzatok, az átruházott hatáskörben végrehajtott előirányzat-módosítások, átcsoportosítások, valamint az önkormányzat által irányított költségvetési szervek saját hatáskörű előirányzat-módosításai, átcsoportosításai miatt legalább negyedévenként, de legkésőbb 2019. február 25-ig – december 31-i hatállyal – módosítja. Egyébként a képviselő-testület minden költségvetést érintő döntésekor a rendeletet módosítani kell."
A gyakorlatban legalább minden rendes testületi ülésre – havi rendszerességű, egyes esetekben a rendkívüli ülésre is – elkészítésre kerül az eredeti költségvetési rendeletet módosító rendelettervezet, mely a fentiek szerinti saját és átruházott hatáskörű döntések átvezetését tartalmazza, illetve a képviselő-testületi üléseken előzőekben elfogadott határozatok pénzügyi átvezetését, amennyiben az egy esetleges rendkívüli ülés miatt nem került átvezetésre. Az adott rendes ülésen megszületnek a költségvetési rendeletet érintő további pénzügyi döntések, és az ülés végén ezen döntések átvezetésével együtt tesszük fel szavazásra a kiküldött költségvetést módosító rendelettervezetet. (Ezt követően azonnal megtörténnek az átvezetések, és az alaprendeletet módosító rendelet kihirdetésre kerül.) Előfordul olyan eset, hogy az így szavazásra feltett módosító rendelettervezet nem kapja meg az elfogadásához szükséges minősített többséget. Mi a teendő abban az esetben, ha a képviselő-testület nem fogadja el a módosító költségvetési rendelettervezetet a fentiekben említett szabályozás alapján?

Kérdés: Önkormányzatunk eddig a tárgyév december 31-én meglévő határozatlan időre szóló alkalmazási okiratok alapján biztosította az előirányzatot az irányítása alá tartozó költségvetési szervek részére, mert úgy ítéltük meg, hogy így teljesül az az elv, hogy a szerv vezetője a rendelkezésre bocsátott előirányzat erejéig vállaljon kötelezettséget. A költségvetési szerveknél sok esetben (tartósan távol levők helyére határozott idejű foglalkoztatás, helyettesítés, távozó munkavállaló helyére új, alacsonyabb illetményű dolgozó felvétele, "üres álláshelyek") év közben keletkezik megtakarítás. Vannak intézmények, ahol nincs megtakarítás, más intézményeknél pedig aránytalanul magas összeg keletkezik. Ezeket az intézmények vezetői jutalmazásra/személyi ösztönzésre sok esetben felhasználják, mivel az Áht. és az Ávr. szerint nem korlátozható a személyi juttatás rendelkezésre bocsátott előirányzata feletti rendelkezés. Természetesen nem megvonni szeretné az önkormányzat az "ösztönzési" lehetőséget, hanem az indokolatlan aránytalanságokat szeretné megszüntetni az irányítása alá tartozó egyes költségvetési szervek között.
Kérdésünk, hogy szabályos lenne-e az alábbi megoldás:
1. A költségvetési szervek részére a következő évi tervezésnél a tárgyév végén ténylegesen betöltött (helyettesekre, "be nem töltött állásokra" nem, törvény szerinti helyettesítésre igen) foglalkoztatotti létszámra bocsátja rendelkezésre a rendszeres személyi juttatás előirányzatát az önkormányzat.
2. A főállású munkavállaló és helyettese bérének különbözete (csökkentve a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzata alapján megállapított helyettesítési díj összegével), valamint az átmenetileg vagy tartósan "üres" állások bére az önkormányzat céltartalékán kerülne elkülönítésre, mely felett a polgármester kapna rendelkezési jogot, s – amennyiben álláshely kerül betöltésre – a költségvetési szerv vezetőjének jelzése alapján "azonnal" a rendelkezésére bocsátaná az előirányzatot.
3. A személyi juttatásként megtervezett minden egyes jogcímet "feladatelmaradásnak" minősítenénk, s arra vagy előírja az önkormányzat az évközi "befizetési kötelezettséget", vagy zárolja, elvonja, törli, csökkenti a rendelkezésre bocsátott előirányzatot, vagy a következő évben maradvány jóváhagyásánál minősíti elvonhatónak, határozza meg a befizetési kötelezettséget.
4. A 2. pontban szereplő tartalékelőirányzat-maradványra pedig rendelkezési jogot biztosítana a képviselő-testület a tárgyévi költségvetési rendeletében a polgármester részére, hogy pl. annak max. 90%-át a tárgyév november végéig az intézmények rendelkezésére bocsátja – megállapítva ebből előtte az intézményvezetők jutalmát/ösztönzését – az "engedélyezett álláshelyek", átlagos statisztikai állományi létszámok... stb. arányában.

Kérdés: A Költségvetési Levelek 237. számában, a 4369. szám alatt megjelent válaszhoz kapcsolódóan lenne további kérdésem. Községünkben a polgárőr-egyesület elnöke önkormányzati képviselő. Az önkormányzat támogatja a helyi civil szervezeteket (működési támogatás), többek között a polgárőr-egyesületet is. A támogatásokra kérelmeket nyújtanak be a civil szervezetek, melyeket a képviselő-testület bírál el még a költségvetés elkészülte előtt, és a döntésről képviselő-testületi határozatot hoznak. Ez egy határozat, mely a költségvetésbe beépítésre kerül, és véglegesen a költségvetés tárgyalásakor, annak szavazásra bocsátásakor vitatja meg, fogadja el a képviselő-testület (az önkormányzat éves költségvetését). Esetünkben a polgárőr-egyesület elnöke, önkormányzati képviselőnk arra hivatkozik, hogy a kérelmek elbírálása során a döntéshozatalból "kizáratja" magát, erről képviselő-testületi határozatot is hoznak. A kérelmek elbírálásában nem vesz részt. Viszont a költségvetés tárgyalásában, a költségvetési rendelet megvitatásában, az elfogadásnál nem vonja ki magát a döntésből, ugyanúgy szavaz, mint bármelyik másik képviselő. (Talán nem is lenne túl jó döntés egy ilyen lényeges dolognál a kizárattatásnak.) Lehet-e a fentiek mellett kedvezményezett az a polgárőr-egyesület, amelynek az elnöke egy önkormányzati képviselő?

Kérdés: Önkormányzatunknál 1 fő szociális segítő munkakörben, 6 órás közalkalmazotti jogviszonyban, a szociális étkeztetéssel kapcsolatos feladatokat látja el. A szociális étkeztetést az önkormányzat nem költségvetési szerv útján, hanem önkormányzati feladatellátásban (szakfeladat) látja el. Az óvoda önállóan működő költségvetési szerv, a konyha működtetése is az óvodai feladatellátásban történik. Az óvodai élelmezésvezető nyugdíjba vonulása miatt a szociális segítő munkakörben alkalmazott önkormányzati feladatellátásban szereplő szociális segítő látná el közalkalmazotti jogviszonyban az óvodai élelmezésvezetői feladatokat is. A munkáltatói jogokat a szociális segítő esetében a képviselő-testület, az élelmezésvezető esetében pedig az óvodavezető gyakorolja. A fenti esetben hogyan járhat el a jogszabályoknak megfelelően az önkormányzat? Hogyan lehet egy embernek két munkahelye? Ki lesz a munkáltató? A költségvetési létszámkeretben hol kell szerepeltetni, az önkormányzatnál, az intézménynél vagy mindkettőnél? A Kjt. mely végrehajtási rendeletei vonatkoznak rá? Probléma még az is, hogy az illető élelmezésvezetői végzettséggel nem rendelkezik.

Kérdés: Tekintettel a 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet 1. §-a (2) bekezdésének előírásaira, európai uniós támogatás esetében a helyi önkormányzat által (konzorciumi tagként) kötött támogatási szerződés aláírása Ávr. szerinti kötelezettségvállalásnak minősül-e? Kinek kell kötelezettségvállalóként és ellenjegyzőként aláírnia? Szükséges-e pénzügyi ellenjegyzés?

Kérdés: Község polgármesteri hivatalának pénzügyi ügyintézőjeként látom el a könyvelési feladatokat az önkormányzatnál, a hivatalnál és az önállóan működő költségvetési intézménynél, valamint a nemzetiségi önkormányzatnál. Mérlegképes könyvelői képesítéssel rendelkezem, regisztrációm államháztartási szakon van bejegyezve. A hivatal vezetője a jegyző, az önkormányzaté a polgármester, a költségvetési intézményé az intézményvezető, a nemzetiségi önkormányzaté pedig az elnök. A jegyző és az intézmény vezetője tekintetében a munkáltatói jogkör gyakorlója a polgármester. Úgy tudom, hogy szakmai teljesítésigazolási, az utalványozási és a kötelezettségvállalói jogkör az önkormányzat esetében a polgármesternél, a hivatalnál a jegyzőnél, az intézménynél az intézményvezetőjénél, a nemzetiségi önkormányzatnál az elnöknél van, illetve az általuk írásban meghatalmazott személyeknél.
1. Ha a jegyző, a polgármester vagy az intézményvezető részére történik kifizetés, akkor ebben az esetben az általuk írásban meghatalmazott személyek jogosultak utalványozni, kötelezettséget vállalni, vagy a munkáltatói jogkör gyakorlója?
2. A polgármester meghatalmazhatja-e az alpolgármestert vagy a jegyzőt, hogy távollétében, illetve érintettsége esetén utalványozóként, kötelezettségvállalóként írjanak alá?
3. A kötelezettségvállalás bizonylatait a pénzügyi ellenjegyzőnek is alá kell írnia?
4. Mivel nem rendelkezik a hivatal gazdasági szervezettel, így a jegyző látja el a gazdasági vezetői teendőket?
5. Ki készíti el a pénzügyi szabályzatokat és az intézményekkel történő munkamegosztási megállapodásokat?

Kérdés: Önkormányzati intézmény gazdasági vezetője felmondhat-e egyik napról a másikra, vagy csak neki mondhatnak fel egyik napról a másikra indoklás nélkül?

Kérdés: Megyei fenntartású oktatási intézmény vagyunk. Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési intézmény. Tavaly 2009. május 31-vel a gazdasági vezető lemondott. Ezután az intézményvezetőnek a fenntartó azt az utasítást adta, hogy a gazdasági vezető kinevezése a fenntartó által történik, ami azóta sem történt meg. Az intézmény vagy a fenntartó kötelessége a gazdasági vezető pótlása, kinevezése, és ki gyakorolja a munkáltatói jogokat? A másik kérdés, hogy tavaly decemberben létszámleépítésként – miután a gazdasági vezetői álláshely hosszabb ideje nem volt betöltve – szóbeli tájékoztatásban erre hivatkozással a fenntartó elvonta ezt az álláshelyet. A közgyűlési határozatban azonban nem volt megnevezve az elvonni kívánt munkakör, csak az, hogy 1 fő szakmai létszámmal csökkenti az intézményünk engedélyezett létszámát. Az idei költségvetést már e munkakör bére nélkül terveztük. Így az idén az anyagi fedezet sem áll rendelkezésre, hogy helyettesítéssel vagy megbízással ennek a munkakörnek a feladatát valaki hivatalosan elvégezhesse. Beszámolókat, bevallásokat a könyvelők elkészítik, és aláírás nélkül adják be a fenntartónak tavaly május 31-óta. Kinek és hogyan kellene feloldani ezt a szabálytalan és jogellenes működést?

Kérdés: Önkormányzat testülete által határozatlan időre kinevezett magasabb vezető beosztású – intézményvezető – közalkalmazott vagyok. 57. életévemet 2007. december 28-án töltöm be, előrehozott öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezem. A munkáltatói jogot gyakorló polgármestertől szeretném kérni, hogy közös megegyezéssel a jogviszonyomat szüntessük meg úgy, hogy 2007. december 29-étől visszaszámolva a 8 hónapos felmentésemet 2007 májusától engedélyezze, és így a jogviszonyom 2007. december 29-ével megszűnne. Kérdésem, hogy a fentiek alapján közös megegyezéssel lehetséges-e a közalkalmazotti jogviszonyt megszüntetni, és a felmentés kezdő időpontját meg lehet-e határozni 2007 májusában, a Kjt. szerint?