Szociális intézmények ellátottainak pénzkezelése

Kérdés: Központi költségvetési szerv vagyunk, megyei kirendeltségekkel. A kirendeltségek illetékességi körébe tartozó intézmények 5-80 km-es távolságban vannak. Az Áht. szerinti jogkörgyakorlások közül az érvényesítést és a pénzügyi ellenjegyzést felhatalmazás szerint a kirendeltségi munkatársak gyakorolják. A szociális intézmények ellátottainak bankban lévő pénzét és készpénzét az intézmény által kialakított gyakorlat és belső szabályzat alapján az intézményi munkatársak kezelik, vezetik az analitikus nyilvántartást. Az ellátottak pénzét vagy az ellátott nevére szóló bankszámlákon, vagy a Magyar Államkincstárnál vezetett letéti számlán tartják az intézmények. Miután nem költségvetési pénzről (ellátott saját pénze) van szó, kell-e a pénztárbizonylatokon a jogkörgyakorlásokat (érvényesítés, utalványozás) gyakorolni? Sok esetben az érvényesítés a kifizetést követő 1-2 héten, de minimum pár napot követően történik meg, így elveszíti a jogszabályalkotó szándéka szerinti ellenőrző funkcióját.
Részlet a válaszából: […] ...készüljön,– átvételi elismervényt készítsenek, és annak egy példányát átadják az ellátást igénybe vevőnek, illetve törvényes képviselőjének, vállaljon felelősséget a letétbe helyezett értékekért,– ellenőrizze a pénzkezeléssel kapcsolatos teendőket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 25.

Nemzetiségi önkormányzat működési és feladatalapú támogatása

Kérdés: Mire költhető el a nemzetiségi önkormányzat működési és feladatalapú támogatása? Van olyan jogszabály, amely ezt tételesen taglalja?
Részlet a válaszából: […] ...november 15-éig a törzskönyvi nyilvántartásba bejegyzett, és fizetési számlával rendelkező helyi nemzetiségi önkormányzat jogosult a képviselő-testület, közgyűlés (a továbbiakban együtt: képviselő-testület) alakuló ülését követő hónap első...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 24.

Intézményi társulás

Kérdés: Önkormányzatunk intézményfenntartó társulás keretében mint székhely működteti a nevelési és oktatási intézményeit. Korábbi kérdésemre kapott válaszban az étkeztetési normatívát a székhely intézmény átadott pénzként kezeli, és nem kell számlát kibocsátani a tagintézménybe járó és ott étkező gyerekek után. Ismerve az önkormányzatok mai gazdasági nehézségeit, nincs lehetőség a székhely önkormányzatnak átadni a normatív támogatást, és visszafelé sem tud támogatást utalni a működési költségekhez a tagintézmény. Az önkormányzatok többségének az lenne a kérdése, hogy mivel az önkormányzatok pénzforgalmi szemléletű könyvelést végeznek, van-e lehetőség mindkét önkormányzat esetében úgynevezett kompenzálólevélre az elszámolás érdekében, ezen összegek vegyes naplón való könyvelésére?
Részlet a válaszából: […] ...települési önkormányzatok képviselő-testületei feladataikhatékonyabb, célszerűbb megoldására szabadon hozhatnak létre társulásokat. Atársulásnak a törvényben szereplő hatósági igazgatási társuláson és azintézményi társuláson kívül számos más formái...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 16.

Összeférhetetlenség

Kérdés: Egy önkormányzat könyvvizsgálója voltam, mint egyéni vállalkozó. 2005. évben lányom egy többcélú kistérségi társulás belső ellenőri pályázatát elnyerte, s mivel ez a társulás végzi feladatát annál az önkormányzatnál is, ahol én vagyok a könyvvizsgáló, ezért én 2005. évben összeférhetetlenségre hivatkozással lemondtam a könyvvizsgálatról. Az önkormányzat ezt elfogadta, és pályázatot írt ki. A pályázatot egy kft. nyerte el, s a szerződésben ki van kötve, hogy a feladat elvégzésére a kft. egy konkrétan meghatározott személyt is bevonhat, aki jelen esetben én vagyok. Ebben az esetben az összeférhetetlenség fennáll-e?
Részlet a válaszából: […] ...92/B §-a csupán annyiösszeférhetetlenségi szabályt rögzít, hogy nem lehet könyvvizsgáló:– a helyi önkormányzat polgármestere,– képviselő-testületének tagja,– költségvetési szervének dolgozója– és ezek közeli hozzátartozója.Tekintettel arra, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 27.