3 cikk rendezése:
1. cikk / 3 Közterület-felügyelő alkalmazása önkormányzati társulásnál
Kérdés: Az önkormányzat térfigyelő kamerarendszert üzemeltet. A kamerák beszerzése pályázati úton történt. A pályázati kiírás tartalmazta, hogy sikeres pályázat esetén a kamera-rendszer üzemeltetéséhez az önkormányzat közterület-felügyelőt köteles alkalmazni. Önkormányzatunk a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó társtelepüléssel közösen intézményfenntartó társulást hozott létre 2013-ban. A társulás alapfeladatait bővítenénk a kamerarendszer üzemeltetéséhez szükséges kormányzati funkcióval, és itt kerülne sor – részmunkaidőben – köztisztviselő alkalmazására, aki a két településen látná el ezt a feladatot. A társulás alkalmazhat-e köztisztviselőt részmunkaidőben? Más önkormányzatok (nem tagjai a társulásnak) részére – szolgáltatás vásárlásával – biztosítható-e ennek a feladatnak az ellátása?
2. cikk / 3 Önkormányzat által nyújtott támogatás
Kérdés: Az önkormányzatok által nyújtott támogatások elszámolási kötelezettségéről szeretnék kérdezni. 2012. január 1-jétől nem hatályos az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény. Ennek a törvénynek a 13/A. §-ának (2) bekezdése szabályozta többek között azt is, hogy az önkormányzati forrásból nyújtott céljellegű támogatások felhasználására vonatkozóan számadási kötelezettséget kellett előírni. A 2012. január 1-jétől hatályos, 2011. évi CXCV. törvényben erre vonatkozóan nem találunk rendelkezést. Igaz, hogy a törvény VI. fejezete foglalkozik a költségvetési támogatásokra vonatkozó szabályokkal, azonban a 2. § (1) bekezdésének n) pontja alapján az önkormányzati forrásból nyújtott támogatások nem tartoznak ide (a nemzeti vagyonról szóló törvény hatálya nem terjed ki a pénzvagyonra). Jelenleg melyik jogszabály írja elő a céljellegű támogatások számadási kötelezettségét? Ehhez kapcsolódik még az a kérdésem, hogy az önkormányzatok által alapított nonprofit kft. (TDM szervezet) részére, az önkormányzat által nyújtott működési támogatás (átadott pénzeszköz) felhasználására vonatkozóan milyen elszámolási kötelezettséget kell előírni, és mi alapján? Kötelező-e még az a szabály, hogy az önkormányzat csak olyan szervezetben vehet részt, vagy olyat alapíthat, amelyben többségi befolyással bír?
3. cikk / 3 Eljárás körjegyzőség megszűnése esetén
Kérdés: 1. Egy körjegyzőség mint költségvetési szerv megszűnése/megszüntetése jogutódlással történő vagy jogutód nélküli megszűnésnek minősül-e, esetleg az határozza ezt meg, hogy a gesztor csatlakozik-e valahova, vagy önálló marad? Van-e erre előírás? A megszűnés következményeit a körjegyzőségnek mint költségvetési szervnek és mint jogi személynek is viselnie kell? A körjegyzőséget (A) alkotó három önkormányzat közül kettő döntött a körjegyzőségből való kiválásról január 1-jétől, és csatlakozási szándékukról egy másik (B) körjegyzőséghez. A harmadik önkormányzat (mely a gesztor volt) – mivel önállóan nem tud fenntartani hivatalt – szintén január 1-jétől csatlakozik egy harmadik (C) körjegyzőséghez. A döntéseket határidőben meghozták.
2. Az 1. pontban írt (A) körjegyzőség december 31-vel történő megszűnése miatt az ott dolgozó köztisztviselők közül 2 fő áthelyezéssel átkerülne (B) körjegyzőséghez, 2 fő (C) körjegyzőséghez, 2 fő közszolgálati jogviszonya megszűnik. Amennyiben a körjegyzőség megszűnése a Ktv. 15. § (1) bekezdésének g) pontja szerinti jogutód nélküli megszűnésnek tekintendő, akkor nem felmentéssel kell megszüntetni a közszolgálati jogviszonyt, hanem az említett g) pont alapján. Ezért nem beszélhetünk felmentési időről sem, azonban a tovább nem foglalkoztatott köztisztviselők részére a Ktv. 15. § (5) bekezdés alapján járó összeget és a Ktv. 19. § (1)-(5) bekezdés szerint járó végkielégítést kell kifizetni december 31-én. December 31-én megszűnik a közszolgálati jogviszonyuk, a költségvetési szerv megszűnését követően nem merülhet fel "felmentési idő" sem. Ebben az esetben – mivel a munkáltató körjegyzőség megszűnik – január 1-jétől már nem terhelheti semmilyen kötelezettség sem az önkormányzatokat, sem (B) és (C) körjegyzőséget. Helyes-e ez az eljárás és következtetés?
3. A körjegyző közszolgálati jogviszonyának megszűnése szintén a Ktv. 15. § (1) bek. g) pontja szerinti jogutód nélküli megszűnéssel történhet-e?
2. Az 1. pontban írt (A) körjegyzőség december 31-vel történő megszűnése miatt az ott dolgozó köztisztviselők közül 2 fő áthelyezéssel átkerülne (B) körjegyzőséghez, 2 fő (C) körjegyzőséghez, 2 fő közszolgálati jogviszonya megszűnik. Amennyiben a körjegyzőség megszűnése a Ktv. 15. § (1) bekezdésének g) pontja szerinti jogutód nélküli megszűnésnek tekintendő, akkor nem felmentéssel kell megszüntetni a közszolgálati jogviszonyt, hanem az említett g) pont alapján. Ezért nem beszélhetünk felmentési időről sem, azonban a tovább nem foglalkoztatott köztisztviselők részére a Ktv. 15. § (5) bekezdés alapján járó összeget és a Ktv. 19. § (1)-(5) bekezdés szerint járó végkielégítést kell kifizetni december 31-én. December 31-én megszűnik a közszolgálati jogviszonyuk, a költségvetési szerv megszűnését követően nem merülhet fel "felmentési idő" sem. Ebben az esetben – mivel a munkáltató körjegyzőség megszűnik – január 1-jétől már nem terhelheti semmilyen kötelezettség sem az önkormányzatokat, sem (B) és (C) körjegyzőséget. Helyes-e ez az eljárás és következtetés?
3. A körjegyző közszolgálati jogviszonyának megszűnése szintén a Ktv. 15. § (1) bek. g) pontja szerinti jogutód nélküli megszűnéssel történhet-e?
