9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Anyakönyvvezető díjazása
Kérdés:
A közös önkormányzati hivatalnál lévő anyakönyvvezetőnk kinevezett köztisztviselő. Ehhez a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó önkormányzatoknál rendeletben vannak leszabályozva az anyakönyvi eljárásban fizetendő díjak. Az anyakönyvvezetőt a hivatali munkaidőn és hivatali helyiségen kívül tartandó anyakönyvi eseményért – választása szerint – eseményenként nettó 10.000 Ft díjazás vagy szabadidő illeti meg. Ha a díjazást választja, akkor annál az önkormányzatnál kell számfejteni, ahol a házasságkötés volt. Milyen jogcímen lehet számfejteni, és melyik rovatra kellene könyvelni az anyakönyvvezető díjazását? Kell-e egyéb dokumentum a könyveléshez?
2. cikk / 9 Jegyzőre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok
Kérdés: A jegyző lehet-e 100%-os önkormányzati tulajdonú kft. ügyvezetője, megbízási jogviszony keretében elláthatja-e a feladatot? Ha igen, akkor a megbízási díj mértékére van-e valamilyen korlátozás?
3. cikk / 9 Költségvetési szervnél, önkormányzatnál és hivatalánál két munkavégzésre irányuló jogviszony egyidejű fennállásának feltételei
Kérdés: Önkormányzatunknál 1 fő szociális segítő munkakörben, 6 órás közalkalmazotti jogviszonyban, a szociális étkeztetéssel kapcsolatos feladatokat látja el. A szociális étkeztetést az önkormányzat nem költségvetési szerv útján, hanem önkormányzati feladatellátásban (szakfeladat) látja el. Az óvoda önállóan működő költségvetési szerv, a konyha működtetése is az óvodai feladatellátásban történik. Az óvodai élelmezésvezető nyugdíjba vonulása miatt a szociális segítő munkakörben alkalmazott önkormányzati feladatellátásban szereplő szociális segítő látná el közalkalmazotti jogviszonyban az óvodai élelmezésvezetői feladatokat is. A munkáltatói jogokat a szociális segítő esetében a képviselő-testület, az élelmezésvezető esetében pedig az óvodavezető gyakorolja. A fenti esetben hogyan járhat el a jogszabályoknak megfelelően az önkormányzat? Hogyan lehet egy embernek két munkahelye? Ki lesz a munkáltató? A költségvetési létszámkeretben hol kell szerepeltetni, az önkormányzatnál, az intézménynél vagy mindkettőnél? A Kjt. mely végrehajtási rendeletei vonatkoznak rá? Probléma még az is, hogy az illető élelmezésvezetői végzettséggel nem rendelkezik.
4. cikk / 9 Nők kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetősége
Kérdés: Intézetünk kormánytisztviselőket foglalkoztat. A kormánytisztviselők illetményére, illetve besorolására a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) vonatkozó részeit kell alkalmaznunk. Egyik kormánytisztviselőnk egy négygyermekes édesanya. Harmadik gyermekével GYES-en volt, mikor munkahelye megszűnt (1992-ben). Munkanélküli-ellátást igényelt, mivel nemsokára megszületett negyedik gyermeke, akire tekintettel GYÁS-t, GYED-et, GYES-t, majd pedig a gyermek nyolcéves koráig anyasági támogatást (járulékköteles volt) vett igénybe. Mivel a negyedik gyermek születésekor az édesanya nem rendelkezett foglalkoztatási jogviszonnyal, emiatt nyolc évet elveszít, amit ugyanúgy gyermekei nevelésével töltött el, mint más édesanyák, akiknek nem szűnt meg a munkahelyük. Jogosnak érezzük az édesanya felháborodását: az ő gyermekeibe fektetett munkája, energiája kevesebbet ér? Ráadásul ha ez annak idején tudható lett volna, a munkanélküli-ellátás helyett elvállalhatott volna egy képzettségének nem megfelelő munkát, ahonnan folytathatta volna a gyermeknevelési ellátások igénybevételét. Milyen jogorvoslati lehetőségei vannak az édesanyának, ha úgy érzi, hogy őt méltánytalanság érte? A munkáltatói jogkört intézetünkben a főigazgató gyakorolja. Van-e joga a főigazgatónak méltányosságból elfogadni a gyermekneveléssel eltöltött éveket?
5. cikk / 9 Óvodavezetői feladatok ellátása – a korábbi vezető felmentéssel történő munkavégzés alóli mentesítése idején
Kérdés: Óvodavezetőnk nyugdíjazás miatt felmentési átlagbért kap (jelenleg utolsó négy hónapját tölti), a munkavégzés alól mentesítve van. Erre az időszakra az egyik óvodapedagógus látja el az óvodavezetési feladatokat. Helyes lenne-e, ha részére megbízási szerződés alapján megbízási díjat fizetnénk az új vezető kinevezéséig?
6. cikk / 9 Körjegyzőség feladatai az önkormányzati működésben
Kérdés: Az önkormányzatok képviselő-testületei a körjegyzőséggel kapcsolatos követelmények között megfogalmazhatják-e, hogy a köztisztviselőknek kötelező az önkormányzati rendezvények előkészítésében részt venni, illetve azon kötelező részt venni (pl. főzés, kiszolgálás stb.)?
7. cikk / 9 Önkormányzati tanács elnökének tiszteletdíja
Kérdés: Többcélú önkormányzati társulás elnökének (főállású polgármester), illetve elnökhelyettesének fizethető-e munkájának elismeréseként havonta tiszteletdíj (állományba nem tartozók tiszteletdíja jogcímen), melynek összegét a társulási tanács határozatban állapítja meg? A leköszönő elnök részére 2011. januárban (2010. évre vonatkozóan) egy összegben fizethető-e tiszteletdíj? Ha ez nem lehetséges, milyen más juttatásban részesülhetnek?
8. cikk / 9 Munkáltatói jogutódlás hatása a közalkalmazotti keresetkiegészítésre
Kérdés: Az önkormányzat rendeletében keresetkiegészítést határozott meg az intézményeinél meghatározott vezetői beosztást betöltő közalkalmazottak részére, az adott vezetői beosztás tényleges fennállásáig. A juttatás megállapítására munkáltatói döntésen alapuló kiegészítésként került sor. Amennyiben intézményünknél munkáltatói jogutódlás következik be, az érinti-e a keresetkiegészítést, a jogutód munkáltató elvonhatja-e azt?
9. cikk / 9 Jegyző helyettesítése
Kérdés: Kinevezett jegyzőnk gyermeket vár, távolléte alatt a szomszéd településen főállású munkaviszonyban foglalkoztatott jegyző látja el a feladatot. A helyettesítést végző jegyző részére milyen alkalmazási iratot készítsünk? Megilletik-e az alábbi juttatások: 0. havi illetmény, étkezési utalvány, ruházatiköltség-térítés, munkába járás?
