12 cikk rendezése:
1. cikk / 12 Intézmény megszűnésével járó áthelyezések
Kérdés:
Intézményünk költségvetési szerv, 100 főt meghaladó létszámmal. Jelenleg önálló gazdasági szervezettel rendelkezünk. A fenntartó önkormányzat szándéka, hogy megszünteti az intézménynél a gazdasági szervezetet, a továbbiakban a polgármesteri hivatal látná el ezt a fel-adatot. Az intézménynél foglalkoztatott dolgozókat átvenné. Mi a teendő akkor, ha a munkavállaló nem szeretne átmenni a hivatalhoz, nem járul hozzá az áthelyezéséhez? Továbbá a gazdasági vezető jelenleg magasabb vezető, de áthelyezése esetén nem tudnak ilyen pozíciót ajánlani, az ő esetében köteles-e elfogadni egy alacsonyabb besorolású állást? Valamint a dolgozók közül 1 fő CSED-en van, az ő áthelyezése törvényszerű-e? Kinek milyen felmentési idő, végkielégítés jár?
2. cikk / 12 Költségvetési szervnél, önkormányzatnál és hivatalánál két munkavégzésre irányuló jogviszony egyidejű fennállásának feltételei
Kérdés: Önkormányzatunknál 1 fő szociális segítő munkakörben, 6 órás közalkalmazotti jogviszonyban, a szociális étkeztetéssel kapcsolatos feladatokat látja el. A szociális étkeztetést az önkormányzat nem költségvetési szerv útján, hanem önkormányzati feladatellátásban (szakfeladat) látja el. Az óvoda önállóan működő költségvetési szerv, a konyha működtetése is az óvodai feladatellátásban történik. Az óvodai élelmezésvezető nyugdíjba vonulása miatt a szociális segítő munkakörben alkalmazott önkormányzati feladatellátásban szereplő szociális segítő látná el közalkalmazotti jogviszonyban az óvodai élelmezésvezetői feladatokat is. A munkáltatói jogokat a szociális segítő esetében a képviselő-testület, az élelmezésvezető esetében pedig az óvodavezető gyakorolja. A fenti esetben hogyan járhat el a jogszabályoknak megfelelően az önkormányzat? Hogyan lehet egy embernek két munkahelye? Ki lesz a munkáltató? A költségvetési létszámkeretben hol kell szerepeltetni, az önkormányzatnál, az intézménynél vagy mindkettőnél? A Kjt. mely végrehajtási rendeletei vonatkoznak rá? Probléma még az is, hogy az illető élelmezésvezetői végzettséggel nem rendelkezik.
3. cikk / 12 Önkormányzattal közalkalmazotti jogviszony létesítése
Kérdés: A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. tv. 91/A. §-ának (1) bekezdése szerint "a tizenötezer fő alatti lakosságszámú településeken – a feladatellátás veszélyeztetése nélkül – a települési önkormányzat a muzeális intézményekkel, a nyilvános könyvtári ellátás biztosításával és a közművelődés támogatásával összefüggő feladatait közös szervezetben láthatja el". A településünk lakosságszáma 3300 fő, ezért nem indokolt a külön költségvetési szerv (intézmény) létrehozása a fenti feladatok ellátására. A képviselő-testület azt tervezi, hogy 2013. január 1-jétől a nyilvános könyvtári feladatot önálló szakmai intézményegységként működteti az önkormányzat (nem a polgármesteri hivatal) költségvetésén belül. A muzeális intézmény továbbra is szakfeladatként szerepelne az önkormányzat költségvetésében. Azért nem a polgármesteri hivatal költségvetésén belül tervezi a nyilvános könyvtár bevételi és kiadási előirányzatait megtervezni, mert közalkalmazott felett a munkáltatói jogkört a jegyző nem gyakorolhatja, így a közalkalmazott személyi juttatása terhére történő kötelezettséget sem vállalhatja.
Kérdéseink:
1. A fenti megoldásnak van-e jogszabályi akadálya?
2. A nyilvános könyvtár intézményegység-vezetője vezető beosztásnak minősül-e, ha igen, a pályázatot a polgármester írja ki?
3. Településünk esetében – figyelembe véve a lakossági igényeket – nincs szükség napi 8 órában könyvtárosra. Lehet-e úgy teljes munkaidős közalkalmazottat kinevezni, hogy a dolgozó munkaidejének egy részében könyvtárosi (egyben vezetői) feladatokat, a fennmaradó munkaidejében más önkormányzati feladattal kapcsolatos ügyintézői munkát látna el?
Kérdéseink:
1. A fenti megoldásnak van-e jogszabályi akadálya?
2. A nyilvános könyvtár intézményegység-vezetője vezető beosztásnak minősül-e, ha igen, a pályázatot a polgármester írja ki?
3. Településünk esetében – figyelembe véve a lakossági igényeket – nincs szükség napi 8 órában könyvtárosra. Lehet-e úgy teljes munkaidős közalkalmazottat kinevezni, hogy a dolgozó munkaidejének egy részében könyvtárosi (egyben vezetői) feladatokat, a fennmaradó munkaidejében más önkormányzati feladattal kapcsolatos ügyintézői munkát látna el?
4. cikk / 12 Köztisztviselő jubileumi jutalomra jogosító idejének megállapítása II.
Kérdés: Polgármesteri hivatal köztisztviselője 2008. május 1-jén került kinevezésre. Előtte, 2008. január 1-jétől április 30-áig az önkormányzat (és nem a polgármesteri hivatal) alkalmazásában állt a Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszonyban, munkáltatója a polgármester volt. Az általa végzett adminisztrációs feladatokat a polgármesteri hivatalban végezte. Az önkormányzatnál fennálló munkaviszonya beszámít-e a jubileumi jutalomra jogosító idő megállapításánál? (A korábbi jogviszony beszámításai egyértelműek.) A 2011. évi CXCIX. törvény (Kttv.) 150. §-a (3) bekezdésének a) pontja szerint figyelembe kell venni a Ktv. hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban töltött időt. A Ktv. hatálya alá a képviselő-testület hivatala tartozik.
5. cikk / 12 Korhatár előtti ellátásra jogosulttá váló közalkalmazott jogviszonyának megszüntetése
Kérdés: 1953-ban született női közalkalmazott (pedagógus) korhatár előtti ellátásra válik jogosulttá 2012-ben (igénybe is kívánja venni), a nyugdíjintézet szolgálatiidő-beszámítása szerint 2010. december 31-én 38 év 32 nap szolgálati idővel rendelkezett. 2012. május 14-én lesz 59 éves, és ekkor 39 év 167 nap szolgálati ideje lesz. A közalkalmazotti jogviszony felmentéssel történő megszüntetésére milyen szabályok vonatkoznak? A felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak (illetve korhatár előtti ellátásra jogosultnak) kell minősülnie? Jár-e neki a 40 éves jubileumi jutalom a Kjt. 78. §-ának (4) bekezdése alapján, illetve a szabadságot a felmentési idő ledolgozandó részében ki lehet adni?
6. cikk / 12 Önkormányzattal közalkalmazotti jogviszonyban állók tekintetében a munkáltatói jogkör gyakorlása
Kérdés: Az önkormányzatok igazgatási tevékenysége és a szociális étkeztetés szakfeladaton lévő 1-1 fő közalkalmazott takarítónő kéri 40 év munkaviszonyra tekintettel munkaviszonya megszüntetését (lemondással vagy közös megegyezéssel). A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 83/A. § (1) bekezdése alapján az önkormányzattal közalkalmazotti jogviszonyban állók esetében – a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény eltérő rendelkezése hiányában – a kinevezés és felmentés, a fegyelmi eljárás megindítása, a fegyelmi büntetés kiszabása és az állásból való felfüggesztés a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik, az egyéb munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja. A fenti esetekben a polgármesternek nem kell a képviselő-testület döntését kérni az ügyben, hanem elfogadhatja a lemondást, illetve hozzájárulhat a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszűnéséhez? A két álláshelyet be szeretnénk tölteni. E két állás betöltésére pályázatot kell kiírni a Kjt. 20/A. § (1) bekezdése alapján, vagy nem kötelező ez? Ha pályázat kiírása szükséges, akkor erről a képviselő-testület dönt? A kinevezésük a Kjt. 83/A. § (1) bekezdése alapján pedig szintén a képviselő-testület hatáskörébe tartozik (akkor is, ha nem kell pályázatot kiírni az állás betöltésére)?
7. cikk / 12 Prémiumévek programba történő belépésre jogosultság
Kérdés: 1953. július 23-án született nő vagyok, 1971. július 19-től van folyamatos munkaviszonyom, 1984. augusztus 30-ától dolgozom jelenlegi munkahelyemen, ami egy szociális intézmény, tehát közalkalmazotti jogviszony. Előző munkahelyemről áthelyezéssel jöttem, mely munkaviszonyom 1972. március 15-étől állt fenn. Mikor válok jogosulttá a prémiumévek programba belépésre?
8. cikk / 12 Több önkormányzati intézmény gazdálkodási feladatait ellátó költségvetési szerv vezetőjének jogállása és illetménye
Kérdés: Városunkban a képviselő-testület két éve létrehozott egy önállóan gazdálkodó gazdasági intézményt, mely a város óvodáinak, általános iskoláinak, művelődési központjának és a városi könyvtárnak a gazdálkodási feladatait látja el. A képviselő-testület által megválasztott intézményvezető kinevezett vezető vagy megbízott vezető? A besorolási béren felül milyen juttatás jár neki? (Ő a részben önállóan gazdálkodó 7 intézmény ellenjegyzője, illetve a saját intézmény igazgatója.)
9. cikk / 12 Közoktatási intézmény gazdasági vezetője – kinevezett vezető vagy magasabb kinevezett vezető?
Kérdés: Önkormányzati fenntartású általános iskola gazdasági vezetőjének megbízása 2009. január 1-től a Kjt. és a többször módosított 138/1992. Korm. rendelet 5. § (1) bek. alapján a törvény erejénél fogva magasabb vezetői vagy vezetői munkakörré alakult át. A 217/1998. Korm. rend. 18/A. § (2) bekezdését, mely szerint a gazdasági vezető az intézményvezető helyettese gazdasági és pénzügyi ügyek tekintetében akkor is, ha azt a munkakörének elnevezése nem tükrözi, és a 2008. évi CV. tv. 8. § (2) bekezdés c) pontját is figyelembe véve, amely a gazdasági vezető kinevezését, felmentését, díjazásának megállapítását az irányító szerv hatáskörébe utalja, kinek, hogyan és mi alapján kell eldöntenie, hogy kinevezett vezető vagy magasabb kinevezett vezető munkakörbe került-e a gazdasági vezető? Tulajdonképpen ki a munkáltatója? Ki készíti el az új munkaköri leírását, amely már az önálló vezetői munkakörre szól? (Munkáját pedig továbbra is az intézmény vezetőjének irányítása és ellenőrzése mellett végzi.)
10. cikk / 12 Közalkalmazotti jogviszony munkáltató által, felmentéssel történő megszüntethetősége a 62. életév betöltését követően
Kérdés: Főnököm, aki férfi, és önállóan gazdálkodó költségvetési szerv határozatlan ideig kinevezett intézményvezetője, 62 éves lesz szeptemberben. Szeretne még kb. 3-4 évet dolgozni. Mi a helyes megoldás ahhoz, hogy ne küldjék el nyugdíjba? Félő, ha kéri a nyugdíj megállapítását 62 éves korában, akkor a képviselő-testület elküldi.