Előlegfizetés szabályai

Kérdés: Központi költségvetési szervként működő intézmény milyen gazdasági események kapcsán fizethet ki előleget, különös tekintettel az évi végi maradványelszámolási szabályokra? A szakmai programok szervezése kapcsán az intézményben jellemzően az alábbi belföldi és közösségi beszerzések esetében merül fel az előrefizetés igénye:
- bérleti díjak,
- szállás- és utazási költségek,
- regisztrációs díjak,
- szervezési feladatok,
- eszköz- és készletbeszerzések.
Jogszerűen járunk-e el ezekben az esetekben az előlegszámlák befogadásával? Kapott előlegek: Intézményünk által szervezett tanfolyamok kapcsán a hallgatók az online jelentkezéssel egy időben jelentkezési díjat fizetnek, melyről a számla (nem előlegszámla) a jóváírást követően kerül kiállításra. Ez így megfelelő? Ha az adott esetben előlegszámla kiállítása szükséges, akkor van-e arra lehetőség – mivel a hallgató a teljes összeget kifizeti –, hogy a kiállított számla egyben előleg- és végszámlának is minősüljön?
Részlet a válaszából: […] Nincs jogszabályi előírás arra vonatkozóan, hogy milyen beszerzések esetén lehet előleget kifizetni. Általában a kérdésben jelzett esetekben merül fel előlegfizetés. Előleget a felek megállapodása alapján kell fizetni. Megállapodásnak tekinthető az az eset is, ha pl....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.

Licenc meghosszabbítása

Kérdés: Költségvetési szervünk egy vírusirtó biztonsági szoftver licencének meghosszabbítását fizette ki 2019-ben 3 évre előre, 2021-ig. Ebben az esetben hova kell könyvelni a licenc meghosszabbítását? Amennyiben a K61 vagyoni értékű jogok között kell kimutatnom, akkor hogyan kell elhatárolni ahhoz, hogy a pénzügy és a tárgyi eszköz szinkronban legyen? Hogyan történik az ÉCS számítása?
Részlet a válaszából: […] ...kell a rendkívüli ráfordításokkal szemben megszüntetni,– a devizakötelezettség (kölcsön, hitel, szállítói tartozás) devizakészlettel nem fedezett, beruházáshoz kapcsolódó, a mérlegfordulónapi értékelésből keletkező nem realizált árfolyamveszteség;...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 6.

Külföldön bérelt lakás bérletidíj-teljesítési árfolyama

Kérdés: Egy költségvetési szerv (mint: bérbevevő) Németországban magánszemélytől bérel ösztöndíjasai részére lakást. A bérleti díjat a szerződésre hivatkozva előre, minden hónap 3-áig kell megfizetniük. A bérbevevő szerződés és egy belső bizonylat alapján utalja az összeget általában megelőző hónap végével, hogy időben megérkezzen. A német magánszemély nem állít ki sem számlát, sem számlát helyettesítő iratot.
1. Milyen napi árfolyamon kell a számviteli törvény szerint a belső bizonylatot kiállítani?
2. Milyen lehetőségei vannak a bérbevevőnek, ha esetleg több időpont is számításba jöhet?
3. Milyen napi árfolyamon kell a szerződést az előzetes "kötváll." nyilvántartásba venni?
Részlet a válaszából: […] ...az árfolyamszámítás szempontjából nem lesz jelentősége.Az Szt. 60. §-ának (1) bekezdése alapján a valutapénztárba bekerülő valutakészletet, a devizaszámlára kerülő devizát, a külföldi pénzértékre szóló követelést, befektetett pénzügyi eszközt, értékpapírt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 26.

Tárgyi eszköz értékesítése

Kérdés: Központi költségvetési szerv értékesített egy autót, melynek van könyv szerinti értéke még, és az alacsonyabb, mint a piaci érték. Vagyis drágábban adtuk el, mint a könyv szerinti érték. Mi a teendő, mik a pontos könyvelési tételek?
Részlet a válaszából: […] ...tárgyi eszközök értékesítése esetén az egyik mód, hogy a tárgyi eszköz először a készletek közé kerül átsorolásra és készletként, azaz áruként értékesítik. Az államháztartás szervezetének azokat a tárgyi eszközöket kell átsorolni, amelyeket a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 18.

Szállítói állomány

Kérdés: A kormányrendelet előírásai szerint a mérlegkészítés időpontja február 25. A pénzügyi számvitelben a december havi vevők és szállítók rögzítésénél problémát jelent, hogy nem érkezik be a számla a mérlegkészítés időpontjáig, nem állítják ki, különösen ha a fenntartó korábbi mérlegkészítési időpontot határoz meg. Még érdekesebb a helyzet a készletek könyvelésénél, itt ugyanis könnyen előfordulhat az év végi beszerzéseknél, hogy a bevételezése az anyagnak megtörténik, a számla viszont nem érkezik meg, vagy nem kerül feldolgozásra a mérlegkészítés határidejére, emiatt a technikai számlának egyenlege marad. Ha jól tudom, a pénzügyi számvitelben nem értelmezhető a nem számlázott szállító szállítóként történő könyvelése. Amennyiben így van, hova kell könyvelni év végén a technikai számlán maradt egyenleget? Az egyéb, nem készletet érintő, de le nem könyvelt szállítókkal van-e teendő? Hibának minősül-e a költségvetési beszámoló szempontjából, ha nincs lekönyvelve az összes december havi számla a be nem érkezés/feldolgozás miatt? Ha igen, és ez jelentős, akkor a következő évben 3 oszlopos mérleget kell készítenie a költségvetési szervnek?
Részlet a válaszából: […] A bekerülési érték részét képező tételeket a felmerüléskor, a gazdasági esemény megtörténtekor, de legkésőbb az üzembe helyezéskor kell számításba venni a számlázott, a kivetett összegben.Ha az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig a számla, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 21.

Közfoglalkoztatott dolgozók

Kérdés: Az önkormányzat által, a Start közmunkaprogram keretében foglalkoztatott dolgozók által előállított terményekkel kapcsolatos alábbi gazdasági események könyvelését kérnénk levezetni:
1. Önkormányzatnál:
Az önköltségszabályzatban foglaltak alapján megállapításra kerül a közfoglalkoztatottak által előállított élelmiszer-nyersanyag önköltsége, amely alapján:
1.3. Készletre vétel könyvelése az önkormányzatnál.
1.4. Felhasználás könyvelése:
- saját célra történő felhasználás esetén (szociális rászorultság alapján természetbeni juttatásként),
- térítésmentes átadás az önkormányzati költségvetési szervnek (intézménynek), amely az önkormányzat konyháját üzemeltetve látja el a közétkeztetéssel kapcsolatos feladatokat. (Az önkormányzat áfaalany, de az előállítással kapcsolatban felmerült kiadások áfáját nem vonta le.),
- feleslegessé vált készlet értékesítése külső szerv, illetve magánszemély részére.
2. Intézménynél:
2.1. Önkormányzattól kapott élelmiszer-nyersanyag térítésmentes átvételének könyvelése.
2.2. Felhasználás könyvelése:
- intézmény által üzemeltetett konyhán történő felhasználás.
A könyvelési tételeket szíveskedjenek a költségvetési számvitel szerint (rovatok), pénzügyi számvitel szerint és az előirányzat könyvelése szerint is levezetni.
Részlet a válaszából: […] ...mérlegben a készleteken belül kell kimutatni a vásárolt készleteket, az átsorolt, követelés fejében átvett készleteket, az egyéb készleteket, a befejezetlen termelést, félkész termékek, késztermékek értékét, és a növendék, hízó- és egyéb állatokat.A mérlegben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 16.

Negyedéves mérlegjelentés

Kérdés: Mik a negyedéves mérlegjelentés leadásának főbb időpontjai, és mi a negyedéves mérleg­jelentés oszlopainak tartalma?
Részlet a válaszából: […] ...bonyolódnak. Ilyenek a 33, 34, 35, 36 főkönyvi számlákkal kapcsolatos pénzforgalmi események.Itt jelennek meg a befektetett eszközök, készletek beszerzései, felújítások (idegen kivitelezésben), pénzbeli apport, követelések kiegyenlítése, szállítói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 19.

Szakkönyvtári könyvek

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a szakkönyvtárba beszerzésre kerülő szakkönyveket és folyóiratokat?
Részlet a válaszából: […] ...szakkönyv- és folyóirat-vásárlás, valamint a könyvtárba történő bevételezés úgy tekintendő, mint a raktárra vett készlet beszerzése. A könyvtári könyvek beszerzése a dologi kiadások között kerül elszámolásra a bankszámlával szemben, és a mennyiségben és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 5.

Térítés nélkül átvett forgóeszközök, működési szolgáltatások elszámolása

Kérdés: Az államháztartási szervezetek 2008. évi számlatükre tartalmazza a "98532. Térítés nélkül átvett forgóeszközök, illetve működési jellegű kapott szolgáltatások" főkönyvi számlát. Abban az esetben, ha a költségvetési szervnek térítésmentesen nyújtanak szolgáltatást (ez a számlán egyértelműen feltüntetésre kerül, és csak az áfát kell kifizetni), használni kell ezt a főkönyvi számlát? Ha igen, kérem, mutassák be a könyvelés tételeit!
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozóan is ezt a logikát kell követni a könyvvitelielszámolásnál.A költségvetési szerveknél a forgóeszközök körébe jellemzőena készletek tartoznak. A beszerzett készletek állományba vétele csak azoknál azintézményeknél jelenik meg készletszámlákon,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 23.

Tárgyévi tőkeváltozásokhoz kapcsolódó gazdasági események

Kérdés: Szeretném pontosan tudni, hogy a 41231. Tranzakciós partnerhez kapcsolódó pénzforgalom nélküli tőkeváltozások és a 41232. Tranzakciós partnerhez nem kapcsolódó pénzforgalom nélküli tőkeváltozások főkönyvi számlákon mely gazdasági eseményeket kell konkrétan elszámolni? Itt szeretném még azt is megkérdezni, hogy a 4122. Tárgyévi pénzforgalommal kapcsolatos tőkeváltozások főkönyvi számlán mely gazdasági eseményeket könyveljük?
Részlet a válaszából: […] ...fejezeten (önkormányzaton) belül vagy kívül történt, saját kivitelezésű beruházás, felújítás állományba vétele, raktári új készletek (ideértve a kis értékű raktári új tárgyi eszközök azon körét, ahol a költségvetési szerv az éven belüli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 23.