3 cikk rendezése:
1. cikk / 3 Kis értékű tárgyi eszköz beszerzése
Kérdés: Költségvetési szervnél kis értékű tárgyi eszköz beszerzése történt. A kis értékű tárgyi eszköz úgy került minősítésre, hogy az tartósan, egy évet meghaladóan fogja szolgálni a költségvetési szerv tevékenységét. A beszerzést követően a rendeltetésszerű használatbavétel megtörtént. Helyesen jártunk-e el, amikor az állományba vételi bizonylaton (B.11-46/Vr.sz.) jelöltük (az üzembe helyezés dátumánál) a használatbavétel dátumát, mivel ezen eszköznél nem kellett alkalmazni üzembe helyezési eljárást, vagy az állományba vételt mint gazdasági eseményt és a használatbavételt is eltérő bizonylatokon kellene hitelt érdemlően igazolni? Kiváltható lenne-e az állományba vételi bizonylat a pénzügyi és könyvviteli nyilvántartó rendszer által generált "eszköz mennyiségi nyilvántartásba vételi dokumentummal", amelyen rögzítésre kerül az eszköz használatbavételi időpontja is?
2. cikk / 3 Tárgyi eszközök üzembe helyezése
Kérdés: A könyvvizsgáló a beszámoló ellenőrzésekor észrevételezte, hogy a tárgyi eszközeink üzembe helyezése nem helyesen történt, mivel a tárgyi eszköz beszerzésekor a számla kifizetésének időpontjával megegyező időponttal aktiváltuk azokat. Az lenne a kérdésünk, hogy valóban helytelenül jártunk-e el, és ha igen, akkor milyen szabályok szerint kell a beszerzéseket üzembe helyeznünk?
3. cikk / 3 Költségvetési szervek kis értékű tárgyi eszközeinek elszámolására vonatkozó szabályok
Kérdés: Felsőoktatási intézményben (központi költségvetési szerv) a revízió kifogásolta az 50 ezer forint alatti tárgyi eszközök leltárhiánylistáját, amelyben csak darabszámban tüntettük fel a hiányt, tételesen értékben nem. Szeretnénk teljes körű magyarázatot kapni – törvényi hivatkozással – az 50 ezer forint egyedi beszerzésű eszközökre vonatkozóan:- az Szt. melyik paragrafusa vonatkozik erre a kérdésre,- milyen analitikus nyilvántartást kell vezetni (mennyiségben, értékben, mindkettőt?),- milyen időközönként kell leltározni,- a leltárhiányt hogyan kell elszámolni?