10 talált cikk az áfa , termékértékesítés , áfa elszámolása , járulék , költség kifejezésre

Kérdés: Költségvetési szervünknél az arányosítás képlete az Áfa-tv. 5. számú mellékletében rögzítetteknek megfelelően:
- a számlálóban: az adóköteles nettó árbevételét (szolgáltatásnyújtás) és
- a nevező: a számlálóban szereplő összege + adólevonásra nem jogosító szolgáltatásnyújtás ellenértéke, és az összes támogatás (intézményfinanszírozás + átvett pénzeszközök + fenntartói támogatások) szerepel.
Állásfoglalásukat kérjük a nevezőben szereplő támogatás összegét befolyásoló tényezőkkel kapcsolatban. A költségvetési szerv az átvett pénzeszközhöz kapcsolódó és a támogatótól kapott összegek általánosforgalmiadó-részét kifizeti, a támogatásokkal elszámol. Ezenfelül még az arányszám számításánál a nevezőben is szerepelteti a támogatási összegeket, csökkentve ezzel (az adóköteles bevételhez kapcsolódó) levonható általános forgalmi adó arányszámát. Továbbá a pénzforgalom nélküli intézményfinanszírozás is torzítja az arányszámot, melyhez nem kapcsolódik adóköteles kiadás (bér + munkaadót terhelő járulékok). Ebből adódóan az intézménynél ezek az összegek nem ellenértékhez kapcsolódnak, így a jogszabály által előírtnál magasabb áfaösszeg kerül befizetésre a költségvetésbe.

Kérdés: Intézményünk egy banktól zárt végű pénzügyi lízing keretében ingatlant vásárolt. Az ingatlant terhelő adók összegét a tulajdonos lízingbe adó átterhelte a lízingbe vevőre, azaz ránk. Jogosan járt-e el a bank, ha az ingatlanhoz kapcsolódó építmény­adóra is felszámította az áfát?

Kérdés: Fordított adózást kell-e alkalmazni az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan tűzvédelmi rendszerének alvállalkozó bevonásával történő beépítése során?

Kérdés: Vállalkozási szerződés keretében az általunk megadott paraméterek figyelembevételével felvonó létesítését rendeltük meg irodaépületünkbe. A szolgáltató arra vállalkozott, hogy a tervezéstől kezdve a kivitelezésen át minden szükséges feladatot elvégez. Ennek megfelelően az engedélyezési és telepítési terveket is elkészíti, legyártja a felvonókat és a tornyokat, beszabályozza a berendezéseket, elintézi a műszaki hatósági átadás során felmerülő feladatokat, lebonyolítja az engedélyezési eljárást. A 113/1998. (VI. 10.) Korm. rendelet egyértelműen rendelkezik arról, hogy a felvonók létesítéséhez építésügyi hatósági engedélyezésre vonatkozó szabályokat alkalmazni kell. A létesítést követően használatbavételi engedélyre van szükség. Vita támadt mindezen tények ellenére, hogy fordított adózás alá tartozik-e ez az ügylet, melynek eldöntésében kérem segítségüket.

Kérdés: Önkormányzatunk nyomdai munkákat rendelt meg, melyek közt tervezési, tipográfiai és grafikai terv előkészítés feladatok szerepelnek. Alapvetően azonban egy kész kiadványt, könyvet rendeltünk meg a szerződés keretében. Vita merült fel azonban az alkalmazandó adómérték tekintetében a nyomdával. Ők úgy gondolják, hogy 20 százalékos adókulccsal kell számlázniuk a jelzett szolgáltatásokért. Mi azonban úgy látjuk, hogy 5 százalékos adókulcs alá tartozik, mivel mi egy bizonyos példányszámban elkészített könyvet rendeltünk meg. Mi a véleményük továbbá a reklámanyagok, illetve a csomagolóanyagok adómértékéről? Kérdés továbbá számunkra, hogy az adó alapjának része-e a környezetvédelmi termékdíj, melyet szintén át kíván hárítani a nyomda.

Kérdés: Többcélú Kistérségi Társulásként irodát bérlünk a helyi önkormányzat hivatalától. Az iroda egy részét megállapodás alapján egy egyesület munkaszervezete használja bérleti díj fejében. Mi a helyes eljárás számlázáskor? 1. A bérleti díjat továbbszámlázom, vagy simán leszámlázom bérleti díjként a megállapodás szerinti összeget? 2. Az adószámunk 1-es, közhatalmi tevékenység miatt adómentesek vagyunk. Folytathatunk-e egyáltalán ilyen tevékenységet? A helyi humánszolgáltató központ megállapodás alapján ellátja a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás kistérségi feladatait. A telefonkészülékekhez kapcsolódó számla hozzánk fog érkezni, amit tovább kell számláznom a részükre. Mivel áfát nem számíthatok fel, ezért hogyan kell helyesen kiállítanom a számlát?

Kérdés: Idén nyáron az iskolánk aulájában lévő padokat lecseréltük. A padok a falhoz vannak rögzítve. Ezzel együtt az aulában lévő emelvényt, amely színpadként is szolgál, és a mögötte lévő emlékfalat lecseréltük. A felújításhoz az anyagokat megvásároltuk, a tanműhelyünkben saját dolgozóink végezték el a munkát. Ezenkívül létrehoztunk házi múzeumot is, ugyanúgy saját kivitelezésben. Egy korabeli asztalosműhelyt alakítottunk ki a szaktantermen belül, tetővel, falakkal, gépekkel ellátva. A két projekt saját rezsis beruházásnak minősül-e, vagy az aula felújításaként kerüljön elszámolásra? 1-es vagy 5-ös számlaosztályra kell könyvelni? Ha saját rezsis beruházásnak minősülnek, keletkezik-e áfafizetési kötelezettségünk? Iskolánk áfaalany, arányosított áfaelszámolást alkalmazunk.

Kérdés: Egy könyvet készülünk kiadni. A nyomdai munkákra beérkezett árajánlatokat áttanulmányozva megállapítottuk, hogy azokban az ajánlattevők eltérő áfakulccsal számolnak. Kérem szíves tájékoztatásukat, hogy a tervezés, nyomdai előkészítés, tipográfiai és grafikai terv, nyomdai előkészítés, nyomdai kivitelezés, a reklámhordozó anyagok és a csomagolóanyagok utáni környezetvédelmi termékdíj milyen áfakulcs alá tartozik!

Kérdés: Települési önkormányzataink (szennyvíz)beruházást hajtottak végre ISPA-támogatásból. Az egyik önkormányzat a beruházásban fővállalkozói szerepet töltött be. Hogyan alakul a beruházás áfájának megítélése?

Kérdés: Az adóalany személyszállítási szolgáltatást teljesít. Autóbusszal külföldi csoportot szállít, az utasok 8 napig tartózkodónak Magyarországon. 7 napon át csak belföldi utakra kerül sor, egy napon Budapest-Bécs és vissza utat teljesítenek. 1. Helyes-e az a vélemény, hogy az Áfa-tv. 12. § a) pontja hatálya alá csak a Budapest-Bécs és visszaút tartozik? 2. Az említett adóalany a km-díj mellett a gépkocsivezetői napidíjat külön tételben számlázza. Helyes-e az a vélemény, hogy áfa szempontjából a megtett utak arányában lesz ez az összeg adóköteles, illetve levonási joggal adómentes?