Saját konyhás étkeztetés

Kérdés: A 249/2000. kormányrendelet 8. § (9) bekezdésének értelmezéséhez szeretnénk a segítségüket kérni. Oktatási intézményhez kapcsolódóan saját konyhát üzemeltetünk, a hallgatók számára biztosítunk ingyenes étkezést. Az étkeztetésre belső szabályzatban normákat határoztunk meg, és a nyersanyag-felhasználáshoz anyagkiszabást készítünk. A gyakorlatban a két összeg (a norma és a nyersanyagköltség) eltérhet egymástól a piaci nyersanyagárak változása miatt. Az étkezési juttatás adó- és járulékvonzata miatt az adó alapját melyik összeg határozza meg? A norma vagy a tényleges anyagkiszabás szerinti ár?
["8. § (9) Amennyiben az államháztartás szervezete saját konyhát üzemeltet, és ellátottak, alkalmazottak (idegenek) részére teljesít étkeztetést, e tevékenységének (4) bekezdés c) pontja szerinti önköltségszámítási rendjére nem kell szabályzatot készítenie, ha az étkeztetésre normákat állapítottak meg és a nyersanyag-felhasználáshoz anyagkiszabást készít. ..."]
Részlet a válaszából: […] ...haváltozatlan formában történik az értékesítés független félnek, és azalkalmazott ellenértékből (árból) a viszonteladói költségek és a szokásoshaszon levonásával állapítanak meg,c) költség- és jövedelemmódszer, amelyet a termék,szolgáltatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 11.

Természetbeni étkeztetés adózási szabályai

Kérdés: 2004-ben a természetbeni étkezés 6000 forintig adómentesen adható. Az étkezési térítési díj (nyersanyagnorma + rezsi + áfa) összege x 21 nappal meg kell-e, hogy haladja a 6000 forintot, ha igen, milyen arányban?
Részlet a válaszából: […] ...képest, ugyanis a hivatkozott rendelkezés szerint a konkrét esetben a juttatás értékének meghatározásánál a kérdésben említett költségeken kívül a szokásos piaci hasznot is figyelembe kell venni.Amennyiben a juttatásnak az előzőek szerint megállapított értéke...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 6.

Természetbeni étkezési hozzájárulás mértéke

Kérdés: Főzőkonyhával rendelkezünk, dolgozóink természetbeni étkezési hozzájárulásban részesülnek. A hozzájárulás mértéke 2003. január 1-jétől 2200 Ft-ról 4000 Ft-ra emelkedett, de a dolgozóknak nem kell kevesebbet fizetniük, a térítési díj változatlan maradt. Az élelmezésvezető szerint a nyersanyagnorma nem változott, ezért nem látszik a fizetendő térítési díjon a hozzájárulás mértékének változása. Jogos-e a dolgozók reklamációja? Hogyan érvényesíthető a hozzájárulás emelése, hogy a dolgozók ne érezzék magukat hátrányban?
Részlet a válaszából: […] ...vállalt. Ez utóbbi eset viszont nem adózási, hanem munkajogi kérdés. A konkrét esetben a természetben nyújtott étkezés (önköltségen számított, áfával növelt) értéke vélhetően meghaladta az adómentesen nyújtható kedvezmény értékhatárát. Ezért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.