Adómentes bölcsődei, óvodai ellátás, szolgáltatás – számlakiállítás, családi napközik megszűnése

Kérdés: Gazdasági ellátó szervezetként több intézmény gazdasági feladatait látjuk el. Iskolai/óvodai/bölcsődei étkeztetés és bölcsődei ellátás számlázásával kapcsolatos a kérdésünk. Kiállítható-e az erről szóló számla egy cég nevére az igénybe vevő gyermek helyett? Erről a témáról már Önök írtak a Költségvetési Levelek 201. számában a 3784. szám alatt, de időközben több szülő jelezte felénk, hogy a munkáltatójuk cafeteriaelemként adná ezt a juttatást, de emiatt a számlát ne a gyermek nevére, hanem a szülő munkáltatójának nevére kérjék. Mivel a válasz 2014. évi, nem 2017-re vonatkozik, emiatt nem fogadják el az abban foglaltakat.
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.6. pontja alapján adómentes az ingyenesen vagy kedvezményesen biztosított bölcsődei, óvodai szolgáltatás, bölcsődei, óvodai ellátás.Korábban a NAV tájékoztatójában megerősítette, hogy az adómentesség a juttatott bevétel nem pénzbeli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 21.

Melegétkezéssel kapcsolatos juttatás

Kérdés: Iskolánkban a közalkalmazottak az Szja-tv. szerinti 6000 Ft-os étkezési utalványt, vagy a 12 000 Ft-os melegétkezést kapják választásuk szerint. A melegétkezésnél vetődik fel pár kérdés. Iskolánk dolgozóinak a mellettünk lévő óvodában van lehetőségük kedvezményes étkezés igénybevételére. Van, aki igénybe veszi, van, aki nem (nem kötelező). Ha valaki igénybe veszi, akkor sem biztos, hogy a hónap minden napján. Ilyenkor az óvoda számlát állít ki a dolgozó nevére. Ha mindennap étkezik a dolgozó, akkor sem tudja igénybe venni a teljes 12 000 Ft-os keretet. A fennmaradó összegre hozhat-e számlát a munkavállaló? A számlának a munkáltató nevére vagy a munkavállaló nevére kell szólnia?
Részlet a válaszából: […] ...természetbenijuttatásnak minősül. A juttatást a munkáltatónak dokumentálnia kell. Az étkezésadómentességéhez, a kifőzdében felmerült költségek elszámolásának, illetve akifőzde bevételeivel való elszámoltatásához célszerű szigorú számadású...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 8.

Munkába járással kapcsolatos utazási költségek megtérítésének 2006-os szabályai

Kérdés: Változtak-e 2006. évtől a munkába járással kapcsolatos utazási költségek megtérítésére vonatkozó szabályok?
Részlet a válaszából: […] ...munkába járáshoz – vásárolt bérlet, utazási jegy. A 2005. december31-én hatályos szabályok szerint csak az ilyen utazási költségeknek a bérlet,utazási jegy ellenében történő megtérítése mentesült az adókötelezettség alól.A módosított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 31.

Gondnoki lakás fenntartási költségei, adózása

Kérdés: Az intézményünkhöz tartozó gondnoki lakás közüzemi költségeit az intézmény fizeti, a nevére szóló számla alapján. Külön mérni csak a villamos energiát és a gázfogyasztást tudjuk, a távhőszolgáltatást és a víz-, csatornafogyasztást nem. A gondnok saját, főállású dolgozónk. Természetbeni juttatásnak számít-e a lakás rezsiköltségeinek kifizetése, és kell-e személyi jövedelemadót fizetni utána?
Részlet a válaszából: […] ...hiányában nem tekinthető a szja szempontjából (adómentes) szolgálati lakásnak az olyan lakás, amelyet a kifizető azért ad, hogy a költségeket kímélje, mert a tevékenységében közreműködő magánszemély nem vagy nem ott rendelkezik lakással. (Pl. a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 13.

A különböző jogcímeken adott munkáltatói juttatások adózási szabályai

Kérdés: A Ktv. 49/H §-a különböző jogcímű juttatások biztosítását teszi lehetővé a köztisztviselők részére. Ilyen a bővítéssel, a komfortfokozat növelésével nem járó lakásfelújításhoz nem hitelintézeten keresztül nyújtott, vissza nem térítendő támogatás és kedvezményes kamatozású kölcsön, a lakhatási, családalapítási és szociális támogatás, az üdülési hozzájárulás. Ezen támogatások juttatásáról a hivatal közszolgálati szabályzata rendelkezik. Milyen adókötelezettséget eredményeznek az előzőekben felsorolt juttatások?
Részlet a válaszából: […] ...alapján nyújtott vissza nem térítendő lakáscélú támogatás akkor, ha a támogatás összege a vételár, illetőleg a teljes építési költség 30 százalékát, de legfeljebb az utolsó folyósítástól számított 5 éven belül az 500 ezer forintot nem haladja meg....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 11.