73 cikk rendezése:
1. cikk / 73 Térítés nélkül átvett eszközök számviteli elszámolása
Kérdés: Óvodánk magánszemélytől ajándék felajánlásaként tárgyi eszközöket (tablet, laptop, legó, fejlesztő játék) kapott. Megírták az átvételi igazolást. Az ajándékozó csatolta is a nevére szóló számlákat a dokumentumhoz, melyen bruttó értékben tüntette fel az eszközök értékét. Hogy lenne szabályos az eszközök rögzítése a tárgyieszköz-nyilvántartóban? A dokumentum alapján általa megállapított értékben, ami a bruttó árat tartalmazza, az átadó nevére szóló számlán szereplő nettó értékben, vagy térítésmentes átvétel miatt 0-s értékben? A szállítási költség ebben az esetben a bekerülési érték részét képezi?
2. cikk / 73 Vevőkkel szembeni követelés
Kérdés: Egy számlát önkormányzatunk az Áfa-tv. rendelkezései alapján folyamatos teljesítéssel állított ki 2024. év elején a vevő részére. A számlában leszámlázott szolgáltatás teljes egészében a 2023. évet érintette. A folyamatos teljesítés szabályai szerint a számlán szereplő teljesítés dátuma és a tényleges teljesítés dátuma eltér egymástól, a kiállított számlán szereplő minden dátum már 2024. évi, de a számlán a megjegyzésben feltüntettük a tényleges teljesítés dátumát. A 2023. évi éves költségvetési beszámoló összeállításával kapcsolatos egyes kérdésekről kiadott pénzügyminisztériumi tájékoztató a számlák év végi kezelése pontban is csak a folyamatos teljesítésű, 2024. évben érkezett, 2023. évi számlák könyveléséről ad tájékoztatást, a vevői számlákról nem esik szó, ezért szeretnénk állásfoglalásukat kérni, hogy a tárgyban szereplő vevői számlát kell-e szerepeltetnünk következő évi követelésként a 2023. évi mérlegünkben? (Ez a kérdés amiatt is aktuális, mert a vevő szerepeltette ezt a számlát a 2023. évi mérlegében, és meg is küldte az egyenlegközlőt részünkre.)
3. cikk / 73 Támogatás elszámolása
Kérdés: Az egyik szállítási vállalkozó felajánlott az önkormányzatnak a mezőőri gépjárműbe történő tankolási lehetőséget saját költségén annál a benzinkútnál, ahol ő tankol heti egy alkalommal. Ehhez nincs határozott végső dátum megállapítva, addig érvényes, amíg vissza nem vonja. Erre az önkormányzat megállapodást köt vele. Milyen bizonylatok szükségesek az önkormányzatnak ennek elszámolására, illetve hogy az üzemanyag-elszámolás is rendben legyen? Elegendő, ha az önkormányzat részére megküldik a tankolásokról a gyűjtőszámlát, kitakarva a saját tankolásukat? Szerepelnie kell az önkormányzati gépjármű rendszámának a számlán, illetve hogyan tudjuk igazolni, hogy ebbe a gépkocsiba történt a tankolás, ha nem szerepel a rendszám rajta? Ez alapján a tankolás beállítható az üzemanyag-elszámolásba, hogy a fogyasztás is helyesen kerüljön kimutatásra? Keletkezik-e áfafizetési kötelezettsége az önkormányzatnak a támogatással kapcsolatosan?
4. cikk / 73 Termékértékesítéshez kapcsolódó szállítási díj
Kérdés: Intézményünk könyvet értékesít, melyet a vevő részére futárszolgálat segítségével házhoz szállíttat. A fuvarozást, futárszolgáltatást fő tevékenységként végző cég szállítási díjként számlázza ki minden esetben 27%-os áfatartalommal intézményünk részére. A termékértékesítéshez kapcsolódó szállítási díjat hogyan kell szerepeltetni a számlán? Az áfa tartalma a termékértékesítéshez igazodik, mint járulékos költség, azaz ha az értékesített terméken az áfakulcs 5% (például könyvértékesítés esetében), akkor a szállítási díjat is 5%-os áfatartalommal kell a számlán feltüntetni? Vagy az Áfa-tv. 71. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerint ez a pénzösszeg, amelyet az adóalany a termék beszerzőjétől, szolgáltatás igénybe vevőjétől – mint az áthárított költség igazolt végső viselőjétől – kap, 27%-os áfatartalommal szerepeltethető a számlán, mint közvetített szolgáltatás? Ebben az esetben hogyan értelmezhető az Áfa-tv. 71. §-ának (4) bekezdése, miszerint: "Az (1) bekezdés c) pontja alkalmazásának további feltétele, hogy az adóalany a kapott összeget saját nyilvántartásában elkülönítetten és tételesen mutassa ki, továbbá ehhez kapcsolódóan adólevonási jogot ne gyakoroljon."
5. cikk / 73 Önkormányzati fenntartású intézmény pénzkezelése
Kérdés:
Az intézmény múzeumi, kilátói belépőjegyet értékesít, Tourinform-irodát vezet, ahol kiskereskedelmi tevékenységet (ajándéktárgyak értékesítése), valamint szállásszolgáltatást is végez. Mindezt több telephelyen. Az intézmény gyakorlata az, hogy a pénzkezelő helyeken kasszát tart, a Tourinform-irodán és a szálláshelyen pénztárgépet üzemeltet. Felmerült bennünk a kérdés, hogy pontosan milyen nyilvántartásokat kell vezetnie? Mi úgy gondoljuk, hogy az összes pénzkezelő helyen kötelező a napi pénztárjelentés vezetése, valamint ha előleget vesz fel a pénztárból egy dolgozó, akkor az elszámolásához a pénzkezelési szabályzatunknak megfelelően az elszámolólap használata.
Az intézmény azon az állásponton van, hogy elegendő csak egy helyen a napi pénztárjelentés használata (azon a helyen, ahová befizetik a bevételt). Jól gondoljuk, hogy az intézmény javaslata helytelen? Továbbá van-e még valamilyen nyomtatvány, amit kötelezően vezetnie kell?
6. cikk / 73 Fakitermelés saját erdőből
Kérdés: Önkormányzatunk saját erdejéből fát termel ki. A kitermelésre külső vállalkozóval kötöttünk szerződést. A vállalkozó számlát állít ki az önkormányzat részére a tűzifa kitermelésére. A tűzifa nagy részét az önkormányzat és intézményei épületeinek fűtésére használjuk fel. A KLIK által fenntartott általános iskola az önkormányzat faluházát is használja, megállapodás alapján a felek a rezsikiadásokat, így a felhasználásra kerülő tűzifa költségét 50-50%-ban osztják meg, melyet önkormányzatunk továbbszámláz az iskolának.
A kitermelt tűzifa többi része az iskolaépület fűtése céljából értékesítésre kerül az iskolának. Hogyan kell megállapítani a kitermelt tűzifa bekerülési, nyilvántartási értékét, valamint könyvelni a kitermelés, nyilvántartás, felhasználás, továbbszámlázás, értékesítés gazdasági eseményeit?
A kitermelt tűzifa többi része az iskolaépület fűtése céljából értékesítésre kerül az iskolának. Hogyan kell megállapítani a kitermelt tűzifa bekerülési, nyilvántartási értékét, valamint könyvelni a kitermelés, nyilvántartás, felhasználás, továbbszámlázás, értékesítés gazdasági eseményeit?
7. cikk / 73 Göngyölegek elszámolása
Kérdés: Költségvetési intézményként, a részünkre kiszámlázott raklapok visszaszolgáltatásáról nekünk kellene számlát kiállítanunk az eladó felé. A NAV online adatszolgáltatás miatt valóban ez a helyes eljárás jelenleg a göngyölegek tekintetében? Költségvetési intézményként (oktatás igazgatása fő tevékenységgel) jogosultak vagyunk-e ilyen számlát kiállítani, és ha igen, ezt B401 készletértékesítés rovaton számoljuk el?
8. cikk / 73 Maradvány elszámolása
Kérdés: Vállalkozási tevékenységünk bevételéből szerettünk volna egy informatikaieszköz-beszerzést lefolytatni, melyre kötelezettséget vállaltunk, beszerzési tervünkben is szerepeltettük, azonban csiphiányra hivatkozva a beszállító jelezte, hogy a termékek leszállítását csak januárban tudják teljesíteni, és a számlázása is akkor fog megtörténni. Az így keletkező pénzmaradványt hogyan tudjuk átvinni a következő évre, hogy abból teljesítsük a kifizetést?
9. cikk / 73 Vásárolt anyagok bekerülési értéke
Kérdés: Költségvetési intézményeknél az anyagok bekerülési értékének meghatározására van-e külön szabályozás, vagy az Szt. 47. §-a az irányadó? Példának okáért az Szt. értelmében a szállítási költség, a hatósági igazgatási díjak a bekerülési értéket növelik. Költségvetési intézményeknél is ennek megfelelően kell eljárni?
10. cikk / 73 Önkormányzati ételszállító gépkocsi beszerzése
Kérdés: Önkormányzatunk (áfaalany) a szociális étkeztetés kiszállításához személygépkocsit üzemeltetett. A személygépkocsi meghibásodott, javítása nem volt lehetséges, ezért az önkormányzat megrendelt egy 2 személyes tehergépkocsit, hogy a szociális étkeztetés kiszállítását biztosítani tudja. Az új tehergépjármű árából az áfát vissza-igényelheti az önkormányzat? Az üzemanyag költsége 100%-ban elszámolható? Milyen költségeket lehet elszámolni?
