Gépjárműadó-túlfizetés elszámolása

Kérdés: Költségvetési szervünk alkalmazottjának korábbi évekről van túlfizetése gépjárműadó kapcsán. Az önkormányzatnál fennálló túlfizetését a NAV figyelembe veheti-e?
Részlet a válaszából: […] A NAV hatásköre csak az általa 2021. január 1. óta nyilvántartott gépjárműadó-kötelezettségekre terjed ki. Továbbá az egyes adótörvények módosításáról szóló 2020. évi CXVIII. törvény a gépjárműadóügyek NAV-hoz történő delegálása kapcsán nem rendelkezett a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 19.

A hivatali gépjármű otthoni feltöltése

Kérdés: Önkormányzatunk elnöke elektromos hivatali gépjárművet használ (magánhasználatra is jogosult), amelyet otthon (is) tölteni szeretne, mivel nehézséget okoz számára, hogy a közterületi töltő nem elérhető. Almérőt kíván felszerelni, amelyről csak a falitöltő üzemelne. Magánszemélyként az elektromos áramot kétféle tarifán vételezi (havi 210 kWh-ig 36 Ft/kWh, afölött 70 Ft/kWh áron). Gépjárműszabályzat és különmegállapodás alapján tervezzük a költségei megfizetését. Hogyan és milyen egységáron tudjuk korrekten elszámolni a hivatali gépjármű otthoni feltöltését?
Részlet a válaszából: […] ...alapján lehet.Az önkormányzat elnökének adószámmal kellene rendelkeznie, és számláznia kellene a hivatali gépjármű feltöltésének költségét ahhoz, hogy azt a hivatal el tudja számolni kiadásként.A magánszemély oldaláról ez önálló tevékenység...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 25.

Összesítő nyilatkozat, saját vagyon áthelyezése

Kérdés:

Egy 100%-os önkormányzati tulajdonban álló társaság a feladatai ellátásához gépkocsiparkot tart fenn. A társaság számos alkalommal szerzett be sérült gépjárműveket árverés útján harmadik országból, amelyeket Magyarországon felújíttatott, és ezt követően vette használatba. Eddig semmilyen probléma nem merült fel, de most eltérés mutatkozik a VIES-rendszerben (uniós általános forgalmi adó információcsere rendszer), de nem világos annak oka. A társaság a beszerzéssel, szállítmányozással, vámügyintézéssel és az egyéb ügyintézéssel egy magyar társaságot szokott megbízni – és így járt el a kérdéses esetben is –, amely a Németországban történő vámeljárás és szabad forgalomba bocsátás lebonyolítására egy német speditőr társasággal (német cég) szerződik. A társaság a sikeres árverés esetén a magyar társaság számlája alapján banki átutalással előleget fizet a gépjárműre. Németországban a magyar társaság megbízásából a német cég végzi a vámügyintézést. A vámhatározat azért szól a társaság nevére, mert a gépjárműnek az Európai Unió területére történő beérkezése, illetve a vámeljárás megindítása előtt a társaság végleges tulajdonjogot szerez a végszámlával a gépjárművön. A társaság a német céggel közvetlen kapcsolatban nem áll, a vámügyintézéssel járó költségeket az összes többi költséggel együtt – így a gépjármű ellenértékét is – a magyar társaság számlázza ki a társaság felé. Ennek ellenére a német cég felé teljesített Közösségen belüli ügyleteket jelentett Németországban, vélelmezhetően emiatt mutatkozik a VIES-rendszerben eltérés a társaság oldaláról. A társaság felvette a kapcsolatot a német céggel, de érdemi választ a probléma megoldására nem kapott. A válaszban rendelkezésre bocsátott adatok szerint a német cégnek a nyilvántartása alapján 2021-ben két vámkezelése volt a társaság részére. Mi a teendő annak érdekében, hogy a társaság jogszerűen tudjon eljárni a beszerzéssel kapcsolatban?

Részlet a válaszából: […] A kérdésben foglaltak alapján vélelmezzük, hogy a német cég a Héa-irányelv 262–271. cikkei szerinti összesítő nyilatkozatban szerepeltetett ügyletet/ügyleteket és adatokat a társasággal kapcsolatban.A Héa-irányelv 262. cikke határozza meg, hogy mely ügyletekkel kapcsolatban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.

Új közlekedési eszköz magánszemély általi Közösségen belüli értékesítése

Kérdés: Önkormányzatunk egyik képviselője 2022 júliusában magánszemélyként vásárolt egy személygépkocsit, amelyet szeretne eladni. Vevőt is talált rá, egy német magánszemélyt, aki az új közlekedési eszköz beszerzésén kívül – ami, ha jól tudjuk, gazdasági tevékenységnek minősül – nem folytat semmilyen gazdasági tevékenységet, nem adóalany Németországban. Az eladó is magánszemélyként értékesíti a személygépkocsit, semmilyen vállalkozási, gazdasági tevékenységet nem folytat. Az értékesítéshez már rendelkezik közösségi adószámmal.
Az eladás során a NAV honlapján található "Az új közlekedési eszközök Közösségen belüli beszerzésének és értékesítésének alapvető szabályai 2022" című információs füzet alapján szeretne eljárni, amelyben foglaltak szerint a személygépkocsi 6 hónapos koráig, illetve 6000 km futásteljesítményig újnak minősül (és minden egyéb követelménynek is megfelel). A fentiekkel kapcsolatban szeretném megkérdezni, hogy hogyan tudja az eladó az értékesítést az Áfa-tv. szabályainak megfelelően lebonyolítani? Ha jól tudjuk, az értékesítés adómentes, és a német vevőnek kell megfizetnie az áfát Németországban. Mi a módja annak, hogy a gépjármű Németországba történő értékesítését követően Magyarországon a beszerzés kapcsán a korábbi eladó által felszámított, már megfizetett áfát levonásba helyezhesse?
Részlet a válaszából: […] ...időn belül egy későbbi áfabevallásban helyezheti levonásba és igényelheti vissza. [Az Art. 202. §-ának (1) bekezdése értelmében a költségvetési támogatás igényléséhez, a túlfizetés visszaigényléséhez való jog – ha törvény másként nem rendelkezik – annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 18.

Önkormányzati adóhatóságnál fennálló adóhátralék behajthatatlansága, elévülése és törlése

Kérdés: Milyen eljárásrendet kell követnie az adóirodának abban az esetben, ha a 2009. adóévig felmerülő adóhátralék, továbbá a tartozást terhelő késedelmi pótlék összegének az elévülés jogcímén történő törlését szeretnénk elrendelni gépjárműadó, helyi iparűzési adó tekintetében? Elévülés jogcímen mikor lehet törlést elrendelni adójogi szempontból? Az ONKADÓ az elévült tételeket le tudja válogatni. Egy darab végzésben el lehet-e rendelni az elévült tételek törlését, vagy minden adózóra tételesen kell végzést hozni? Az Áht. 97. §-ára és a behajthatatlan követelést szabályozó Áhsz. szabályaira figyelemmel kell-e lenni elévült adótartozás törlésekor? Ha a követelés az Áhsz. 1. §-a (1) bekezdésének 1. pontjában foglaltak szerint behajthatatlan, akkor a behajthatatlanság tényét és mértékét (adózónként) bizonyítani kell? Külön kell-e kezelni a 100 000 forint alatti tételeket?
Részlet a válaszából: […] ...Art., a Vht., valamint – ahogyan arra a Kúria rámutatott Kfv.V. 35.594/2013/5. számú döntésében – az Szt., illetve tekintettel arra, hogy költségvetési szervekről beszélünk, az Áhsz. előírásaira.Az Art. 150. §-ának (3) bekezdése alapján az adótartozás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 22.

Fordított áfa

Kérdés: Költségvetési szervként vállalkozási tevékenységet nem folytatunk, áfa visszaigénylése, illetve fizetése arányosítással történik a gyermekétkeztetésre, valamint ingatlan- és gépjármű-bérbe­adásra vonatkozóan. A felújítási, karbantartási, üzemeltetési feladatainkat saját intézményeink részére, nem üzleti jelleggel végezzük, az áfát ráfordításként könyveljük. A beszállító vállalkozásokhoz milyen nyilatkozatot kell tenni a fordított adózásra vonatkozóan, azaz követelhető-e tőlünk az adó megfizetése fordított adózás alá eső termékek vásárlása, illetve szolgáltatások igénybevétele esetén, ha azokat közfeladatok ellátására és nem vállalkozási célra kívánjuk felhasználni?
Részlet a válaszából: […] A fordított adózás hatálya alá tartozó ügyleteket az Áfa-tv. 142. §-a szabályozza. A fordított adózás feltételeit az Áfa-tv. 142. §-ának (3) bekezdése tartalmazza. E szerint a fordított adózás alkalmazásának feltétele, hogy az ügylet teljesítésében érintett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 24.

Önkormányzati kisbusz üzemeltetése

Kérdés: Községi önkormányzatunk kisbuszt vásárolt. A jogszabályoknak megfelelő üzemeltetéssel kapcsolatban szeretném megkérdezni, hogy milyen szabályzatokat, dokumentumokat szükséges használnunk. A szabályzatokat kinek kell meghoznia? A képviselő-testületnek vagy a jegyzőnek? Milyen szabályzatokat szükséges készíteni abban az esetben, ha az önkormányzat a feladatai ellátására használja (pl. idősek számára gyógyszerbeszerzés, szakorvoshoz történő szállítás stb.), illetve ha bérbe adja? Önköltség-számítási szabályzat szükséges-e, vagy "elég" csak az üzemeltetési? Bérbeadás esetén a bérbeadás összegének meghatározása kinek a hatáskörébe tartozik: testület, polgármester vagy jegyző? Vállalkozási tevékenységnek számít-e ez, és kell-e az alapító okiratot módosítani? Mi a teendő az ingyenes (pl. sportegyesület részére) vagy kedvezményes bérbeadás esetén? Összességében egy önkormányzat tulajdonában lévő kisbusz üzemeltetésével és bérbeadásával kapcsolatos mindenfajta szabályozási, dokumentumhasználati, hatásköri kérdésekben kérném segítségüket.
Részlet a válaszából: […] ...éshasználatának rendjéről szóló szabályzatban többek között rendelkezni kell amenetlevél vezetésének szabályairól, a gépjárműköltségek elszámolásának,ellenőrzésének rendjéről, a gépjármű biztonságos tárolásáról, üzemeltetésénekszabályairól,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 28.

"Különmunkáért" megbízási díj, választott tisztségviselők saját gépjármű-használatának megtérítése

Kérdés: A közalapítvány elnöke, titkára, kuratóriumi tagjai kaphatnak-e munkájukért (pályázatok elbírálása, szakértése, ellenőrzése) – mely különmunka – számla ellenében megbízási díjat? A választott tisztségviselők saját gépkocsi használatáért kaphatnak-e költségtérítést (amortizáció, üzemben tartás stb.) adómentesen? Az alapító okirat szerint költségeikkel elszámolhatnak.
Részlet a válaszából: […] ...esetében).Az alapítvány érdekében tevékenykedő választotttisztségviselő saját gépjárművének hivatalos célú használatáért költségtérítéstkaphat. A kapott összeg ekkor bevételnek számít, amellyel szemben, legfeljebb aköltségtérítés címén kapott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 2.

Közösségen belüli adómentes értékesítés igazolása

Kérdés: Intézményünk az utóbbi időben több terméket értékesített uniós partnerek részére. Az olasz partnerünk nem tudott fuvarokmányt küldeni, mert a terméket saját fuvareszközével vitte ki. Tudomásunk szerint az adómentes számlázáshoz kell a fuvarokmány. Kérdésünk, hogy ebben az esetben mi fogadható el a kivitel igazolásául?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezővé vagy lehetővé teszi, de annak megszerzése a vevőtől csakkülönös nehézségek árán lehetséges, vagy indokolatlanul nagy költséggel jár,akkor ez esetben is lehetőség van más, hitelt érdemlő igazolásra.Az előbbiekben említett esetekben az egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 20.