17 talált cikk az illetmény , személyi juttatások , számla , költség kifejezésre

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a 2014. decemberben hóközi kifizetésként számfejtett megbízási díjakat? A Kincstár feladásában 2014. decemberben szerepelnek majd ezek a tételek, de a nettó részük már 2014-ben ki lett fizetve. Jó-e az a megoldás, hogy pénzügyi számvitelben lekönyvelem ezen megbízási díjak bruttó értékét és a szociális hozzájárulási adót, így a 42-esen ott lesz a levont járulékrész és a szociális hozzájárulási adó kötelezettségként, a költségvetési számvitelben pedig csak a nettó részt könyvelem le a kifizetéskor a megfelelő K1-es rovatra?

Kérdés: Költségvetési szerv vagyunk, azt szeretnénk kérdezni, mi a teendőnk a decemberben hóközi kifizetéseként kifizetett személyi juttatások elszámolásával? A kifizetéseket a 39212181-es Nettó illetmény elszámolási T oldalára könyveljük, és a következő év januári feladás során kerülnek az 5-ös számlaosztály T oldalára. Maradhat év végén a hóközi kifizetés a 39-es T oldalán, vagy át kell könyvelnünk az 5-ös számlaosztályba év végi zárás előtt?

Kérdés: Kifizethető-e a nyugdíjba vonuló dolgozónak a pénztárból a jubileumi jutalom, vagy csak folyószámlára utalható? Mivel ő később már nem lesz dolgozónk, a felvétel költségét sem tudjuk neki később megtéríteni. Megteheti-e a dolgozó, hogy ragaszkodik a készpénzben történő kifizetéshez?

Kérdés: A Költségvetési Levelekben 2007. május 2-án megjelent 1683-as kérdésre adott válasz foglalkozik a szociális alapon nyújtott étkeztetés áfájával. Kérem, hogy az ott leírtakat egészítsék ki azzal, hogyan kell a könyvelésben szerepeltetni a gazdasági eseményt!

Kérdés: Költségvetési intézményünk szeretné dolgozóit kis értékű ajándékkal jutalmazni. Dolgozónként lehet-e más és más ez az ajándéktárgy, vagy csak egységes (mindenkinek ugyanaz)? Az intézmény nevére kiállított számlán szereplő tárgyakat össze lehet-e vonni? A pénzügyi és számviteli elszámolások során a dologi költségek között mint reprezentációt, vagy a központosított illetményszámfejtés alapján, az IMI program segítségével a Kincstárnak a 45344-es jogcímkóddal lejelentett kifizetés szerint a személyi juttatások között számoljuk-e el (512212, illetve 516222)?

Kérdés: 1. Központi költségvetési intézményként működő kutatóközpont vagyunk. Kiegészítő jellegű tevékenység keretében ellenérték fejében rendszeresen értékesítünk saját előállítású diagnosztikumokat (anyagokat), valamint kutatással kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtunk. Az eladási árakat saját hatáskörben az önköltségszámítási szabályzatban rögzítetteknek megfelelően állapítjuk meg. Az önköltség képzésénél – közvetlen anyagféleségeken kívül – értelemszerűen számolunk a felmerült bérek és járulékaik összegével is. Ez utóbbiak forrása azonban a fenntartótól (FVM) érkező állami támogatás, amely alapvetően a kutatási csoport állami feladatainak ellátására szolgál. A kiegészítő tevékenységet a szabad kapacitás kitöltéseként végzik az adott kutatási csoportok, és a munkaidő megközelítéséből valójában nem elkülöníthető, hogy a munkaidő mely részében végzik az ún. állami alapfeladatot, és melyben az ún. értékesített diagnosztikumokat. A termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás ráfordításait – az illetményeken kívül – és bevételeit a számvitelben elkülönítetten kezeljük, s a kiszámlázott bevételek utáni áfát befizetjük. Kérdésünk arra vonatkozik, hogy az említett bevételekből vásárolt anyagféleségek után felszámított áfát teljes mértékben levonhatjuk-e, vagy az arányosításba kell bevonni, és csak az arányszám alapján lehet azt visszaigényelni? 2. Tevékenységéből adódóan ugyancsak rendszeresen végez az intézet kutatási szolgáltatást ún. alvállalkozói, együttműködői szerződés alapján. A szolgáltatásról számlát állít ki, és a bevétel áfatartalmát értelemszerűen megfizeti. Kérdésünk ugyanaz, mint az előbbiekben részletezett, vagyis visszaigényelhető-e maradéktalanul az e bevételből vásárolt anyagféleségek áfája az adott feladat tételes analitikus nyilvántartását feltételezve? 3. Külföldi partnerekkel megkötött szerződések alapján licencet – hasznosítási díjbevételt – kap az intézmény. Ennek előzménye az intézet által kifejlesztett és a külföldi által használt szellemi termék, tudományos technikai szakértelem, az ún. "know-how", amelynek felhasználásával a külföldi fél saját országában árbevételhez jut, és annak megállapodás szerinti mértékét átadja az intézetnek. Helyesen járunk-e el, ha a teljesítés helyét külföldinek tekintjük, és ebből adódóan a külföldi fél fizeti meg az adót? Továbbá az érkezett bevételekből történő vásárlások áfáját teljes mértékben visszaigényelhetjük, vagy arányosítani kell?

Kérdés: Az Áht-vhr. 59. § (9) bekezdése rendelkezik a saját dolgozó díjazásának lehetőségéről. Ennek értelmében a saját dolgozónak munkaköri leírásában nem szereplő, ill. a munkaköri leírása szerint számára nem előírható feladat elvégzéséért a megbízó és a megbízott között létrejött megbízási szerződés alapján, a munka elvégzését követően megbízási díj fizethető. Mit kell érteni megbízási szerződésen? Csak a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyra vonatkozó megbízási szerződést, vagy a Ptk.-ban szabályozott valamennyi megbízási jogviszonyt? Ez utóbbi esetben ugyanis nincs kizárva, hogy a saját dolgozónak egyéni vállalkozóként, számla ellenében fizessünk megbízási díjat, ugyanakkor betéti társaság tagjaként már nem.