Online nyereményjáték

Kérdés: Intézményünk szeretne online nyereményjátékot indítani, melynek keretében marketingeszközöket vagy az intézményünknél felhasználható fürdőbelépőjegyet lehetne nyerni. Az így kiadott ajándékokkal milyen módon lehet elszámolni? Adózás tekintetében a marketingeszközök beszerzési árával, valamint a belépőjegy-árusításban szereplő összeggel számolva a reprezentáció-hoz hasonló módon egyes meghatározott juttatásként személyijövedelemadó- és szochoköteles?
Részlet a válaszából: […] ...jelenléte kötelező.Ajándéksorsolás, egyéb sorsolásos játék esetén a nyeremény egésze jövedelem, azzal szemben nincs lehetőség költségelszámolásra. A nem pénzbeli nyeremény piaci értékének 1,18-szorosa után 15%-os szja-kötelezettsége lesz a kifizetőnek....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 29.

Kedvezményes strandbelépő juttatása

Kérdés: Önkormányzat egyszemélyes kft.-je kedvezményes áron strandbelépőt ad az önkormányzatnak. Mivel a szokásos piaci ár alatt van az ára, felmerül-e áfaprobléma? Ha természetbeni juttatásként kapja a dolgozó, betudható-e ez az 1 éven belüli csekély értékű ajándéknak? Ha a számlázott árat nézzük, belefér a keretbe, de ha a piaci árat, akkor nem. Járulékmentes-e ez a juttatás?
Részlet a válaszából: […] ...szolgáltatásnak független felek felé, változatlan formában történő értékesítése során alkalmazott ár, csökkentve a viszonteladó költségeivel és a szokásos haszonnal;c) költség és jövedelem módszer, amelynek során a szokásos piaci árat az önköltség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 16.

Nevelőszülőnek fizetett nevelési díj és külön ellátmány adózása

Kérdés: Intézményünk a helyettes szülőknek a következő kifizetéseket teljesíti, amennyiben gyerme­ket helyeznek el náluk.
Nevelési díj: 28 500 x 120% = 34 200/30 nap = 1140 Ft/nap
Ellátmány: 34 200 x 12 hó = 410 400 x 25% = 102 600/365 nap = 281 Ft/nap
Nevelőszülői díj: 15 000 Ft/hónap
A fenti kifizetéseket terheli-e adó vagy járulék, mit és mennyit vonjunk le a fenti összegekből?
Részlet a válaszából: […] ...megállapodásban meghatározott, anevelőszülővel azonos mértékű díjazásra jogosult. A nevelőszülői díj mértékét amindenkori éves költségvetési törvény határozza meg. Az Szja-tv. 1.3. pontja alapján adómentes a nevelési díj ésa nevelőszülőt a nevelési díj...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 2.

Polgármesteri hivatal, illetve önkormányzat adószáma

Kérdés: A községi önkormányzatnak és a polgármesteri hivatalának az adószáma megegyezik? Nem kell, hogy külön legyen az önkormányzatnak és külön a polgármesteri hivatalnak? Nem körjegyzőség esetén? Melyik jogszabály határozza meg?
Részlet a válaszából: […] ...saját neve alatt gazdasági tevékenységet folytat, tekintet nélkül annakhelyére, céljára és eredményére.A polgármesteri hivatal mint költségvetési szerv jogképes,az önkormányzatok is jogi személyiségű szervezetek, amelyek jogképesek, éssaját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 7.

Ügyvédi díj elszámolása

Kérdés: Bíróságként a kirendelt ügyvédnek meghatalmazott védői díjat kellene kifizetnünk, de az ügyvéd tevékenységét átmenetileg szünetelteti, ezért nem áll módjában számlát kiállítani. A védői tevékenység ideje 2007. és 2008. évben volt, a megállapító végzés 2010 májusában emelkedett jogerőre. Kérdésünk, hogy számla nélkül kifizethető-e az ügyvéd számára a járandóság? Ha igen, milyen levonások terhelik?
Részlet a válaszából: […] ...megkezdése adóévébenmegszerzett bevételnek, az igazoltan felmerült kiadás a szünetelés megkezdéseadóévében elszámolható vállalkozói költségnek minősül, amelyet az egyénivállalkozó a szünetelés megkezdése évéről szóló adóbevallásában veszfigyelembe.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 31.

Rehabilitációs hozzájárulás

Kérdés: Az önkormányzathoz, illetve annak hivatalához (körjegyzőség) tartozik az iskola, óvoda, konyha. A rehabilitációs hozzájárulás tekintetében egységenként kell nézni a létszámot, vagy összességében? A körjegyzőség adja be a rehabilitációsjárulék-bevallást?
Részlet a válaszából: […] ...költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásárólszóló 2008. évi CV. törvény (státusztörvény) deklarálja azt, hogy aköltségvetési szervek besorolásuktól (önállóan működő és gazdálkodó, illetveönállóan működő) függetlenül jogi személyek (2008....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 27.

"Különmunkáért" megbízási díj, választott tisztségviselők saját gépjármű-használatának megtérítése

Kérdés: A közalapítvány elnöke, titkára, kuratóriumi tagjai kaphatnak-e munkájukért (pályázatok elbírálása, szakértése, ellenőrzése) – mely különmunka – számla ellenében megbízási díjat? A választott tisztségviselők saját gépkocsi használatáért kaphatnak-e költségtérítést (amortizáció, üzemben tartás stb.) adómentesen? Az alapító okirat szerint költségeikkel elszámolhatnak.
Részlet a válaszából: […] ...esetében).Az alapítvány érdekében tevékenykedő választotttisztségviselő saját gépjárművének hivatalos célú használatáért költségtérítéstkaphat. A kapott összeg ekkor bevételnek számít, amellyel szemben, legfeljebb aköltségtérítés címén kapott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 2.

Telefonköltség továbbszámlázásával kapcsolatos szja-kötelezettségek

Kérdés: Az 1995. évi CXVII. személyi jövedelemadóról szóló törvény 69. § (1) bek. mb) pontja és a (12) bekezdése alapján 2006. szeptember 1-jétől a telefonszolgáltatás magáncélú használata címén a magánszemélynél keletkező bevétel természetbeni juttatásként válik adókötelessé a kifizetőnél. "Az adóköteles bevétel a magáncélú használat értékének, a magánszemély által meg nem térített része, azzal, hogy a magáncélú használat értéke, a telefonszolgáltatás esetében a forgalomarányos kiadásoknak a tételes elkülönítésével és a nem forgalomarányos kiadásoknak a forgalomarányos kiadások magáncélú hányada értékével határozható meg. Avagy választható, hogy a telefonszolgáltatás esetében a 20% számít adóköteles bevételnek." 1. Helyesen értelmezzük azt, hogy amennyiben a magáncélú használat értékét a magánszemélynek kiszámlázzuk, és ő ezt megtéríti, akkor nem keletkezik adóköteles bevétele? (Az adómentesség független attól, hogy hány százaléka ez az összeg a számla végösszegének?) 2. Amennyiben a továbbszámlázott összegek nem érik el a bejövő számla végösszegének a 20%-át, abban az esetben meg kell fizetnünk a különbség után a 20%-ot? 3. A fenti esetben a számla értékét a forgalomarányos kiadások (pl.: tételes híváslista) tételes elkülönítésével és a nem forgalomarányos kiadások (pl. előfizetési díj) arányosításával határozhatjuk meg. Milyen nyilvántartás alapján lehet hitelt érdemlően, hiánytalanul bizonyítani a magáncélú használatot, ami a számlázás bizonylataként szolgálna? (Például, ha a magánszemélyek kapnak egy "hivatalos" és "magán" kódot, amit telefonálás előtt maguk ütnek be a készülékbe, vagy ha a számlán bekarikázzák a magánhívásaikat?) 4. Alkalmazható együttesen a két módszer? Ez alatt azt értem, hogy mondjuk csak 16 százalékot számlázok ki, és a maradék 4 százalék után fizetem meg az 54 százalékot és a járulékokat. Ekkor nem vezetünk nyilvántartást. 5. Vagy nyilvántartás alapján a magánhasználat forgalomarányos részét kiszámlázom, de a rá eső nem forgalomarányos (előfizetési díjak) után megfizetem az adót és járulékaikat. (Ebben az esetben a magánhasználat arányos és nem arányos, csak összesen 15 százaléka a bejövő számlának.)
Részlet a válaszából: […] Amennyiben atételes kimutatás alapján megállapított magáncélú használat értékét teljesegészében megtérítik a magánszemélyek, akkor a telefon magáncélú használatamiatt nem keletkezik adóköteles bevételük, és természetesen a kifizetőnek semkell adót fizetnie. Ez akkor is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 7.