Közoktatási intézmény gazdasági vezetője – kinevezett vezető vagy magasabb kinevezett vezető?

Kérdés: Önkormányzati fenntartású általános iskola gazdasági vezetőjének megbízása 2009. január 1-től a Kjt. és a többször módosított 138/1992. Korm. rendelet 5. § (1) bek. alapján a törvény erejénél fogva magasabb vezetői vagy vezetői munkakörré alakult át. A 217/1998. Korm. rend. 18/A. § (2) bekezdését, mely szerint a gazdasági vezető az intézményvezető helyettese gazdasági és pénzügyi ügyek tekintetében akkor is, ha azt a munkakörének elnevezése nem tükrözi, és a 2008. évi CV. tv. 8. § (2) bekezdés c) pontját is figyelembe véve, amely a gazdasági vezető kinevezését, felmentését, díjazásának megállapítását az irányító szerv hatáskörébe utalja, kinek, hogyan és mi alapján kell eldöntenie, hogy kinevezett vezető vagy magasabb kinevezett vezető munkakörbe került-e a gazdasági vezető? Tulajdonképpen ki a munkáltatója? Ki készíti el az új munkaköri leírását, amely már az önálló vezetői munkakörre szól? (Munkáját pedig továbbra is az intézmény vezetőjének irányítása és ellenőrzése mellett végzi.)
Részlet a válaszából: […] ...kell tekinteni.Különbséget kell tenni munkáltató és munkáltatói jogkörgyakorlója között. Munkáltató az állami vagy önkormányzati költségvetési szerv,illetve a helyi önkormányzat lehet (pl. egy önkormányzat által fenntartottközoktatási intézmény). A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 9.

Kinevezett és megbízott vezetők az általános iskoláknál

Kérdés: A 2008. évi LXI. tv. módosította a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt, amely szerint a vezetők és magasabb vezetők esetében a garantált illetmény a vezetői illetményalap és a vezetői munkakör képzettségi osztályához tartozó szorzószám szorzatából áll. Ezeket a szorzószámokat a 3. sz. melléklet tartalmazza. Ugyanezen törvény kimondja, hogy a vezető illetménykiegészítésben és jutalomban nem részesíthető. A kérdésünk az lenne, hogy önkormányzati fenntartású általános iskola igazgatójára, annak helyetteseire, valamint a gazdasági vezetőre alkalmazható-e ez a módosítás?
Részlet a válaszából: […] ...véve a 138/1992. (X. 8.) Korm.rendelet (Kjt-vhr.) előírásait is, méghozzá 2009. január 1-jétől, továbbáfelhívjuk a figyelmet a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásárólszóló 2008. évi CV. törvény (Státusz tv.) vonatkozó rendelkezéseire is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 17.

Közalkalmazotti tanács és a szakszervezet

Kérdés: Milyen mértékig szólhat bele egy költségvetési intézmény pénzügyi, gazdasági ügyeibe a közalkalmazotti tanács és a szakszervezet? Számon kérheti-e a munkáltatótól, hogy milyen jogcímen és milyen mértékig jutalmazza egyes dolgozóit? Azaz meddig terjed a hatás- és jogköre ezen ún. érdek-képviseleti szerveknek?
Részlet a válaszából: […] ...rendszert alakított ki. Eztelsősorban az indokolja, hogy a közalkalmazottakat foglalkoztató munkáltatók afenntartó által megállapított költségvetés alapján, az így meghatározottkeretekben gazdálkodhatnak, ami megszabja a munkafeltételeket és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 5.

Szakértői tevékenység

Kérdés: Az igazságügyi szakértői tevékenység 2003. január 1-jétől kikerült az áfakörből. Ez azt jelenti, hogy a nyomozó hatóság, bíróság, más hatóság által kirendelt szakértők díjait ezentúl csak számla ellenében lehet kifizetni, a díjjegyzék nem elegendő? Mi a szakértő státusa az áfa szempontjából? Mely esetben állítja ki a számlát az intézet, és mikor az alkalmazásában álló szakértő? Mi a szakértői díjról kiállított számlán a teljesítési időpont, mivel a szakértés időpontjában a díj még nem ismert, arról az eljáró hatóság később hoz határozatot? Lehet-e gazdasági társasági formában folytatni a szakértői tevékenységet?
Részlet a válaszából: […] ...nem fizetteti meg a kirendelő hatósággal. Tényleges pénzmozgás tehát ebben az esetben nincs, az eljáró hatóság az általa vezetett költségjegyzékre feljegyzi a szakértői díj összegét, amit az eljárási törvények alapján részben vagy egészben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 26.