5 talált cikk a juttatás , beszerzés , értékesítés , térítési díj , költség kifejezésre

Kérdés: 1. A közfoglalkoztatottak által előállított mezőgazdasági termény értékesíthető-e önköltségi ár alatt külső szerv vagy magánszemély részére, ha a piaci ár alacsonyabb, mint az önköltségi ár? (Az önkormányzatnál feleslegessé vált, a közétkeztetésben történő felhasználást és a természetbeni szociális juttatás formáját már kimerítettük.)
2. Ha a közfoglalkoztatottak által előállított termény önköltségi ára magasabb, mint a piaci ár, melyik áron kell a saját konyhának közétkeztetési felhasználásra átadni, vagy természetbeni szociális ellátás formájában kiosztani?
3. A közfoglalkoztatásra kötött hatósági szerződésben szereplő kedvezményezett (önkormányzat) kötelezettségeinek felsorolásai között az alábbi mondat szerepel: "a kedvezményezett kötelezettséget vállal arra, hogy a programból származó bevételeiből kizárólag közfoglalkoztatási programjait vagy a Kftv. szerint létrehozott szociális szövetkezetek működését segíti elő."
Konkrétan milyen kötelezettséget jelent ez az önkormányzat számára? Milyen bevételeket kell ez alatt érteni? Csak a külső szerv vagy magánszemély részére történő értékesítésből befolyó tényleges befolyt bevételeket? Vagy a közétkeztetés, illetve a szociális alapon történő saját felhasználás esetén a számviteli elszámolással kimutatott bevételeket is?

Kérdés: A 2013. október 29-i 187. számú lapban megjelent 3552. kérdésre adott válasszal összefüggésben további kérdést szeretnék feltenni. Az önkormányzat költségvetésén belül, a Start közmunkaprogram keretében előállított mezőgazdasági termékek átadásra kerülnek annak az önkormányzati intézménynek, amelyik üzemelteti az önkormányzat tulajdonában lévő konyhát. A fenti kérdésszám alatt adott válaszban az átadásra vonatkozóan két megoldás lehetséges.
1. Az önkormányzat értékesíti az intézményének a terményeket. Ebben az esetben élelmiszert vásárol az intézmény az önkormányzattól, ezért annak költsége megjelenik a konyha pénzforgalmi kiadásai között, mint élelmiszer-beszerzés, ami hatással lesz az egy adagra jutó nyersanyagköltség meghatározásakor. (A konyha kiadásai között szerepel.)
2. Térítés nélküli átadás. Ebben az esetben az átvevő intézménynél mi a számviteli elszámolás módja? Az egyértelmű, hogy a készletmozgást meg kell jeleníteni a 2-es számlaosztályban az átadó önkormányzatnál és az átvevő intézménynél is, az azonban nem, hogy ki kell-e mutatni a konyha költségei között a térítés nélkül kapott élelmiszer értékét. Ha igen, mi a könyvelési tétel? Amennyiben nem kell könyvelni a konyha élelmiszer-kiadásai között, akkor hogyan lesz kihatása a térítési díjra, azon belül is az élelmezési norma meghatározásában?

Kérdés: Hogyan történik a Start munkaprogram keretében, a saját előállítású mezőgazdasági növénytermesztésnek, a megtermelt termények készletre vételének számviteli elszámolása?

Kérdés: Önkormányzati intézményként gyermekétkeztetést szolgáltatunk óvodai, iskolai gyermekek számára, alanyi jogon 50%-os díjon, esetenként ingyenes módon. A szülő által meg nem fizetett díjat az önkormányzat biztosítja a normatív alapon kapott állami támogatásból. Kérdés: Az étkezési díj szülők által meg nem fizetett részét mi módon tudjuk érvényesíteni az önkormányzat felé? (számla vagy finanszírozás?) Amennyiben finanszírozásként utalja az önkormányzat, akkor az átutalt összeg az áfás térítési díj, vagy a nettó – nyersanyagköltség – legyen? Ha a fenntartó önkormányzat az összeget finanszírozásként biztosítja, akkor az áfa visszaigénylésére nincs lehetőségünk? A konyha elkülönítetten működik, a tevékenység áfakörös, az étkeztetésért nyersanyagnorma +áfa térítési díjat fizet a gyermek szülője.

Kérdés: Költségvetési szervként alkalmazottaink részére ingyenesen adunk üdülési, étkezési utalványt. Levonhatjuk-e az utalvány kezelési költségének áfáját, amit ránk áthárítottak?