Jogutód nélküli megszűnés esetén a közalkalmazottat megillető juttatások

Kérdés: Kistérségi társulás munkaszervezetének közalkalmazottja vagyok 2006-tól. Az utolsó társulási tanács ülésén született határozat szerint a munkaszervezet jogutód nélkül szűnik meg, illetve tevékenységét megszűnése miatt 2013. január 1-jétől nem folytatja. A munkaszervezet-vezető tájékoztatása szerint ebben az esetben a munkáltató a dolgozók közalkalmazotti jogviszonyát nem felmentéssel szünteti meg, ezért nincs felmentési idő. Akkor hogyan szünteti meg? Amennyiben mégis felmentéssel szűnik meg a munkaviszony, nem jár felmentési idő 2013-ban?
A közalkalmazotti törvény 30. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt – a 30/A-30/B. §-aiban foglalt korlátozással – felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha megszűnt a munkáltatónak az a tevékenysége, amelyben a közalkalmazottat foglalkoztatták. Ez a jogszabályhely nem vonatkozik az én esetemre?
Részlet a válaszából: […] ...megszűnés időpontjában. Erre az esetre a Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti felmentés szabálya nem irányadó, mivel a költségvetési szerv jogutód nélküli megszűnése esetén felmentésről, felmentési időről nem lehet beszélni. Ez utóbbi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 20.

Munkaügyi perben megítélt késedelmi kamat kiszámítása

Kérdés:

Késedelmi kamat számításával kapcsolatban kérdezném Önöket. Talán köztudott, mert a média is foglalkozott azzal, hogy a tűzoltóknak az európai uniós csatlakozás következtében – egy joghézag folytán – 2004. május 1. és 2007. dec. 31. közötti időszakban bizonyos összegű túlszolgálati díjuk keletkezett. Ezt az összeget valószínűleg az idei év során kifizetjük. Erre vonatkozóan késedelmi kamatot kell számolni. Ennek a számítási módjához szeretnék segítséget kérni. Ha lehetséges, példán keresztül, féléves bontásokban.

Részlet a válaszából: […] ...váltak esedékessé. Ilyen esetekben a kamat mértékére, annak esedékességétől 2004. december 31-éig a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről szóló 2003. évi CXVI. törvény 129. §-ában – 2004. évre meghatározott (évi 11%) – kamatmérték az irányadó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 9.

Pedagógusszakirodalom-vásárlási hozzájárulás

Kérdés: Intézményünk a tantestület döntése alapján pedagógus-szakkönyv biztosítását a következőképpen oldotta meg: a pedagógus az intézmény nevére szóló számlát kért a könyvről, mely könyvet leltárba vette az intézmény könyvtára, majd a pedagógus használatába adta. A fentiek alapján a dolgozónak adó-, járulékfizetési, illetve -bevallási kötelezettsége nem keletkezik. Szeretnénk tudni, hogy helyesen jártunk-e el?
Részlet a válaszából: […] ...biztosított hozzájárulást elszámolási kötelezettség nem terheli.<br>A szakirodalom vásárlására a fenti jogszabály, illetve aköltségvetési törvény alapján adott összeg 2010. január 1-jétől kikerült azadómentes juttatások köréből. A 2010. április...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 21.

Polgármesterek jubileumi jutalma

Kérdés: A polgármester (1947-ben született) 1980. január 1-jétől 2002. október 20-ig (új polgármester megválasztásáig) látta el ezen megbízatását. Ezt követően táppénzes állományban volt, majd a Pttv. 13/A. § (1) bekezdése alapján 2003. október 1-jétől öregségi nyugdíjba vonult. 2006 októberében újra főállású polgármesternek választották a településen. A 35 éves jubileumi jutalomra 2003-ban lett volna jogosult. Elszámolható-e nyugdíj mellett a polgármesternek a 35 éves jubileumi jutalom?
Részlet a válaszából: […] ...nyugdíjban,e) az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregséginyugdíjában,f) az országgyűlési képviselők tiszteletdíjáról,költségtérítéséről és kedvezményeiről szóló törvény alapján járó öregséginyugdíjban vagyg) a polgármesteri...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 22.

Díjazás fogalma

Kérdés: A 2008. évi CV. tv. 8. § (2) bekezdés c) pontja többek között az irányító szerv hatáskörébe utalta a gazdasági vezetők díjazásának megállapítását. Tekintettel arra, hogy a "díjazás" fogalma eddig nem volt használatos, kérnénk ennek pontos értelmezését, hol van ez meghatározva? Tartalmazza-e pl. az utazási vagy egyéb költségtérítést, meleg étkezés igénybevételét, cafeteriajuttatást, keresetkiegészítést, vagy csak az illetmény, pótlékok, jutalom, prémium megállapítása értendő alatta?
Részlet a válaszából: […] A díjazás fogalmát használja az említett törvény, sőt aközalkalmazottak jogállásáról és a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényis, azonban definíciót egyik jogszabály sem ad.Díjazás alatt vélhetően a munkabért, illetményt kell érteni,de sajnos ezekkel a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 29.

Igazgatóhelyettes megbízása

Kérdés: Általános iskola igazgatóhelyettese 2006. augusztus 1-jétől 4 hónapig munkában töltendő felmentését kezdte meg nyugdíjkorhatár betöltése miatt. Ezt követően december 1-jétől 4 hónapig mentesül a munkavégzés alól. Az iskola igazgatója a folyamatos munkavégzés miatt megbízhat-e egy másik pedagógust igazgatóhelyettesi munkával, és ha igen – mivel egy iskolának egy igazgatóhelyettese (illetve pótlékja) lehet –, ki kapja december 1-jétől az igazgatóhelyettesi pótlékot?
Részlet a válaszából: […] ...kérdéstkizárólag munkajogi szempontból, és nem költségvetési-gazdálkodási szempontbólvizsgálva az alábbiak állapíthatók meg.A nyugdíjazásmiatti felmentés első négy hónapjában munkavégzés történik, majd a következőnégy hónapban mentesül a közalkalmazott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 7.

Portások juttatásai

Kérdés: Költségvetési intézménynél 3 fő dolgozik portási munkakörben 24/48-as munkarendben. Így a havi munkaidejük 204 óra lesz. Kérdésem, hogy mi illeti meg a portási munkakörben dolgozókat a munkabéren kívül?
Részlet a válaszából: […] Vizsgáljuk meg először azt a kérdést, hogy a portásmunkakörben dolgozó alkalmazott jogviszonya hogyan illeszkedik az általánosfoglalkoztatási tényállásokhoz.A 24/48 órás munkarendben foglalkoztattak az Mt.megfogalmazása szerint készenlét jellegű munkakört látnak el.Készenlét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 20.

Külön juttatás közterhei

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalni a "0. havi juttatás"-t terhelő közterhek fizetésére vonatkozó előírásokat, különös tekintettel a biztosításijogviszony-szünetelés esetére. A 2003. évi XCV. tv. 30. § (1) bekezdése 2004. február 1-jétől módosította a Kjt. 68. §-át. Alapvetően megváltoztatták a jogosultság feltételeit. Egyetlen törvényi feltétel, hogy a közalkalmazott a tárgyév január első napján közalkalmazotti jogviszonyban álljon. Így a közalkalmazotti jogviszony formális fennállása esetén is ki kell fizetni az egyhavi különjuttatást, tehát a közalkalmazotti (biztosítási) jogviszony szünetelése (GYES, GYED, fizetés nélküli szabadság, keresőképtelenség stb.) ellenére is jogosult a közalkalmazott erre a juttatásra? A 13. havi illetmény eddig is speciális megítélés alá esett a nyugdíj, az egészségbiztosítási ellátások szempontjából. Rendszeres vagy nem rendszeres juttatásnak minősül? Az egészségbiztosítási ellátásoknál milyen vonatkozási időtartam tartozik hozzá? Hogyan kell rendezni a járulékokat, amennyiben 2005. évben az érintett munkavállaló nem biztosított (egész évben szünetel a biztosítási jogviszonya)?
Részlet a válaszából: […] ...alábbiakszerint alakul.A foglalkoztatott a nyugdíjjárulékot a járulékalapulszolgáló jövedelme, legfeljebb azonban a Magyar Köztársaság költségvetésérőlszóló törvényben az egy naptári napra meghatározott összeg naptári évreszámított összege után fizeti meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 26.
1
2