Visszapótlási követelés értéke

Kérdés:

Önkormányzatunk 2015-ben vagyonhasznosítási szerződést kötött egy Áht.-n kívüli kft.-vel 15 évre. A szerződésben a hasznosító kötelezettséget vállalt arra, hogy az ingatlanokon található felépítmények, ingóságok vonatkozásában, könyv szerinti értékben meghatározottakat alapul véve, az önkormányzat által jogszabály alapján megállapított értékcsökkenési kulcsok szerint az értékcsökkenés visszapótlásáról gondoskodik, és a visszapótlást legkésőbb a futamidő végén elszámolja. A szerződés megkötésekor készült egy értékbecslés, mely rögzítette az ingatlanok szerződéskori értékét és állapotát. Jelenleg felmerült a szerződés megszüntetésének lehetősége. Ez esetben a feleknek el kellene számolnia egymással, a vagyon hasznosításba adáskori állapotához képest történt különbözetével is. Értékcsökkenés-visszapótlást a hasznosító nem hajtott végre eddig, az elszámolt értékcsökkenés értéke 38 millió forint. 2018-ban készült értékbecslés, mely szerint az ingatlan értéke 91 millió forinttal növekedett a hasznosításba adás időpontjához képest. A hasznosító nem kívánja számlákkal igazolni a végrehajtott beruházásokat, és ezzel együtt az értékcsökkenés-visszapótlás értékét, hanem a 2018-as értékbecslés alapján szeretne elszámolni, és ez alapján szerintük az önkormányzatnak van tartozása. Véleményünk szerint mindenképpen számlákkal, alátámasztó bizonylatokkal kell igazolnia, hogy milyen beruházásokat hajtott végre a hasznosítás időszaka alatt az ingatlanon, és szerintünk nem fogadható el a piaci alapon készített értékbecslés, melyből nem állapítható meg, hogy mikor végezték az adott beruházási munkát, illetve az sem derül ki, hogy az bruttó vagy nettó összeg, mivel egy becsült összegről van szó.

Részlet a válaszából: […] ...a vagyonkezelő az értéknövelő beruházásokat saját rezsis beruházás keretében valósította meg, akkor is az ehhez beszerzett anyagköltségről kell számlákkal rendelkezni, a saját munkavégzést pedig önköltségszámítással és munkaóra-nyilvántartással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 6.

Ingyenes átadás

Kérdés: A kérdésünk az önkormányzati követelésállomány 100%-ban önkormányzati tulajdonú kft.-nek történő ingyenes átadására, valamint a követelés engedményezésének könyvekben való szerepeltetésére vonatkozik a kft. szempontjából. Helyes-e az eljárásunk, illetve hogyan történik számviteli elszámolása? A követelést nem ismerték el.
Részlet a válaszából: […] ...jogcím és a követelés engedményezése szükséges. Az engedményezés csak írásban érvényes.Az engedményezési szerződés gyakorlata a költségvetési szerveknél is előfordul, ami a speciális jogügyletek közé tartozik, jogi lehetősége adott, de – ahogy írjuk –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 19.

Beruházás

Kérdés: Központi költségvetési szerv vagyunk, és saját kivitelezésben szeretnénk megvalósítani egy beruházást. Ennek hogyan történik a számviteli elszámolása?
Részlet a válaszából: […] ...azaz a követelés és kötelezettség kiegyenlítése nem pénzforgalomban realizálódik, számviteli rendezése a 499. pénzforgalom nélküli költségvetési bevételek és kiadások sajátos elszámolása főkönyvi számla közbeiktatásával történik.Szállítói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 9.

Önkormányzati tulajdonban lévő lakások bérlői távhő-szolgáltatási hátralékának elszámolása

Kérdés: Kérem, hogy az önkormányzat tulajdonát képező lakások és nem lakás célú helyiségek távhő-szolgáltatási díjhátralékának megtérítésére vonatkozó elszámolási szabályokat ismertessék! A helytállási kötelezettség óvadék formájában került átutalásra a tőke, kamat és egyéb költség 50%-ának megfelelő összegben. A megállapodás értelmében a Faktorház folytatja tovább a jogi eljárásokat a tartozások behajtására az ingatlanok bérlőivel szemben. A Faktorház az átutalt óvadékból jogosult kielégíteni a behajthatatlan követelések tőkeösszegét. Amennyiben a behajtás eredményeként a bérlők befizetései meghaladják az önkormányzat által átutalt óvadék összegét, azt a Faktorház köteles visszautalni. A Faktorház az óvadék összegével 2010. év végéig számol el. Az önkormányzat könyveiben a Faktorházzal szemben kötelezettséget nem mutatott ki, tekintettel arra, hogy a bérlők tartozásairól eddig nem értesült.
Részlet a válaszából: […] ...lakás célúhelyiségek bérlőinek a távhő-szolgáltatási hátralék behajtására a Faktorháznakátadott összeget nem óvadékként, hanem költségvetési átfutó kiadásként célszerűkezelni, mivel az óvadék kategóriát lehet nem ilyen esetekre alkalmazni. AFaktorház...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 16.