EU-s forrásból finanszírozott konferenciaszervezés adózása

Kérdés: Európai uniós pályázatból konferenciákat szervezünk testvérvárosainkkal mind külföldön, mind Magyarországon egyaránt. A résztvevőknek nyújtott étkezés, szállás, utazás ebben az esetben adóköteles-e?
Részlet a válaszából: […] ...a részt vevő magánszeméllyel, vagy a részt vevő független fél, hogy ki viseli a konferenciához kapcsolódó étkezés, utazás, szállás költségét, a konferenciaszervező vagy esetleg a konferenciára küldő munkáltató, kifizető. Amennyiben munkáltatóról, kifizetőről (pl...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 5.

Óvodai, iskolai étkeztetés

Kérdés: Az Áfa-tv. 14. § (2) bekezdése értelmében az ingyenesen nyújtott szolgáltatás is áfaköteles, amennyiben a szolgáltatás áfája részben vagy egészében levonható volt. Ezen bekezdés alkalmazása alól mentességet élvezett az önkormányzatunk által nyújtott óvodai és iskolai étkezés. A mentesség 2009. január 1-jétől megszűnt. Kérdéseim: 1. az ingyenesen nyújtott szolgáltatás fogalmába beletartozik-e az 1997. évi XXXI. tv. (Gyvtv.) 148. § (5) bekezdés b)-c)-d) pontjai alapján biztosított 50%-os normatív térítésidíj-kedvezmény? 2. A Gyvtv. 148. § (5) bekezdés a) pontja alapján nyújtott ingyenes étkezés esetében számla kiállítására nem kerül sor, hiszen a szülő nem fizet térítési díjat. A Gyvtv. 148. § (5) bekezdés b)-c)-d) pontja alapján biztosított 50%-os normatív térítésidíj-kedvezmény esetében is a számla csak a szülő által fizetendő térítési díj összegét tartalmazza. A fenti ingyenes, illetve kedvezményes étkezésre jutó áfa megfizetésének mi lehet a bizonylata? Intézményünk a normatív állami támogatás elszámolása miatt a kedvezményben részesülők étkezési napjairól és a kedvezmény havi összegéről elkülönített nyilvántartást vezet. Az étkezők nyilvántartása lehet-e bizonylata a fizetendő áfa megállapításának?
Részlet a válaszából: […] ...ellátása (a Gyvtv. alkalmazása szempontjából gyermekétkeztetés)intézményi térítési díjának alapja, vagyis az élelmezés nyersanyagköltségénekaz egy ellátottra jutó napi összege. A szociális gondoskodás körébe tartozóellátásoknál pedig, a szociális...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 9.

Adómentes lakáscélú támogatás

Kérdés: Költségvetési intézmény nyújthat-e adómentesen lakáscélú támogatást az alkalmazottainak? Amennyiben van erre lehetőség, akkor milyen feltételeknek kell megfelelniük a munkáltatónak és a támogatásban részesülő alkalmazottaknak?
Részlet a válaszából: […] ...munkáltató, így a költségvetési intézmény isnyújthat lakáscélú felhasználásra adómentes támogatást az alkalmazottjának.A lakáscélú felhasználásra adott támogatás abban az esetbenadómentes, ha azt a munkáltató hitelintézet útján nyújtja a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 25.

Munkáltató által biztosított ingyenes vagy kedvezményes internethasználat

Kérdés: A munkavállalók olyan kéréssel fordultak az intézmény vezetőjéhez, hogy a lehetőségekhez mérten más béren kívüli juttatások helyett az intézmény inkább járuljon hozzá az internetet igénylő vagy azzal már rendelkező munkatársak internetezési költségeihez. Kérdésünk, hogy milyen feltételekkel lehet ez a juttatás adómentes?
Részlet a válaszából: […] ...adómentes juttatásnak.Abban az esetben, ha a munkáltató a munkavállalóinternethasználatának díját, illetve az ahhoz kapcsolódó telefonköltségetvállalja át vagy téríti meg, az ügylet bizonylatának hitelt érdemlően alá kelltámasztani a juttatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 25.

Kamatmentes vagy kedvezményes munkáltatói lakáscélú hitel

Kérdés: Az Szja-tv. 72. §-a (4) bekezdésének f) pontja, illetve az 1. számú melléklete 2.7. pontjának alkalmazásával kapcsolatban kérjük szíves véleményüket a következő kérdésben. Az Szja-tv. szerint a kamatmentesen vagy kedvezményesen nyújtott munkáltatói lakáscélú hitel, illetve a munkáltató által adott vissza nem térítendő támogatás "adómentességének" feltétele, hogy a hitel, illetve a támogatás felhasználásával megszerzett lakás ne haladja meg a méltányolható lakásigény mértékét. Ezzel összefüggésben az a kérdés, hogy ki minősül a méltányolható lakásigény szempontjából együtt költöző családtagnak? A 12/2001. Korm. rendelet 3. §-a szerint a méltányolható lakásigény meghatározásánál figyelembe vehető családtagok: a házastárs, az élettárs, a kiskorú gyermek, valamint – jövedelemtől függetlenül – a 7. §-ban meghatározott családtag. A 7. §-ban felsorolt családtagok esetében a méltányolható lakásigény meghatározásánál figyelembe vehető személyek szempontjából a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott jövedelmi korláton kívül minden más feltételnek teljesülnie kell? Például az építtető vagy házastársának szülője, nagyszülője és testvére csak akkor vehető figyelembe a méltányolható lakásigény meghatározásánál, ha a nyugdíjkorhatárt betöltötte, vagy munkaképességét legalább 67 százalékban elvesztette? Szükséges-e, hogy az együtt költöző személyek már egy éve közös háztartásban éljenek [7. § (2) bekezdés a) pont]? További kérdés, hogy fiatal házaspár (a házastársak egyike sem töltötte be a 35. életévét) esetén gyermekteleneknél két, egygyermekes fiatal házaspárnál további egy gyermek figyelembe vehető-e a méltányolható lakásigény meghatározásakor?
Részlet a válaszából: […] ...a házastársak egyike sem töltötte be a 40. életévét.Méltányolható a lakásigény, ha a lakás telekárat nem tartalmazó építési költsége (vételára) az ugyanolyan szobaszámú lakásoknak a Magyar Közlönyben közzétett építési átlagköltségét nem haladja meg [Korm...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 12.

A különböző jogcímeken adott munkáltatói juttatások adózási szabályai

Kérdés: A Ktv. 49/H §-a különböző jogcímű juttatások biztosítását teszi lehetővé a köztisztviselők részére. Ilyen a bővítéssel, a komfortfokozat növelésével nem járó lakásfelújításhoz nem hitelintézeten keresztül nyújtott, vissza nem térítendő támogatás és kedvezményes kamatozású kölcsön, a lakhatási, családalapítási és szociális támogatás, az üdülési hozzájárulás. Ezen támogatások juttatásáról a hivatal közszolgálati szabályzata rendelkezik. Milyen adókötelezettséget eredményeznek az előzőekben felsorolt juttatások?
Részlet a válaszából: […] ...alapján nyújtott vissza nem térítendő lakáscélú támogatás akkor, ha a támogatás összege a vételár, illetőleg a teljes építési költség 30 százalékát, de legfeljebb az utolsó folyósítástól számított 5 éven belül az 500 ezer forintot nem haladja meg....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 11.