6 cikk rendezése:
1. cikk / 6 Dolgozónak juttatott szállás elszámolása
Kérdés: Önkormányzati intézmény vagyunk. A bérszámfejtést a Magyar Államkincstár végzi. Munkásszállásként kollégáinknak szeretnénk bérelni egy lakást. A bérbeadó adószámos magánszemélyként ragaszkodik hozzá, hogy a bérleti díjat az intézmény számfejtse, így azt a MÁK KIRA-rendszerében rögzítjük. Meglátásunk szerint a két kolléga nevére is le kell számfejtenünk az adómentes természetbeni juttatást. Így viszont egy kifizetés kétszer szerepelne a bérszámfejtési jegyzéken. Jó ez így? Illetve hogyan tudjuk a bérfeladásban megjeleníteni a kétféle megközelítését a gazdasági eseménynek?
2. cikk / 6 Szálláshely-szolgáltatók turizmusfejlesztésihozzájárulás-fizetési kötelezettsége 2020-tól
Kérdés: Érinti-e a költségvetési szerveket a szálláshely-szolgáltatás utáni turizmusfejlesztésihozzájárulás-fizetési kötelezettség?
3. cikk / 6 Internetszolgáltatás továbbszámlázása
Kérdés: Önkormányzatunk továbbszámlázza az internetet. Megtehetjük-e a kedvezményes 18%-os áfakulccsal, ha olyan vállalkozásnak állítjuk ki a számlát, amellyel van bérleti szerződés, illetve nincs bérleti szerződés, csak a rezsit számlázzuk a részükre? Nem lakóingatlan-bérbeadás tekintetében áfaalanyok vagyunk.
4. cikk / 6 Ingatlanértékesítésre vonatkozó adómérték meghatározása
Kérdés: Egy belföldi magánszemély 2015. szeptember 3. napján kötött adásvételi szerződéssel lakóingatlant (lakás, lomtároló és gépkocsibeálló) vásárolt egy új építésű lakóparkban. Az adásvételi szerződés értelmében a vételár megosztásra került egyrészt a lakás és a lomtároló, másrészt pedig a gépkocsibeálló tekintetében. A?lakás és lomtároló vételára áfával növelt ellenértékben (azaz bruttó árban, amely az áfát is tartalmazza) került meghatározásra. A vételár három részletben került megfizetésre, amelyből kettő részletet még 2015-ben, az utolsó vételárrészletet pedig 2016-ban fizettek ki. A birtokbaadásra 2016 tavaszán került sor. Figyelemmel arra, hogy a kérdéses ingatlan megfelel az 5 százalékos adómérték alá tartozó ingatlanokra vonatkozó kritériumoknak (Áfa-tv. 3. számú melléklet 50-51. pont), az utolsó vételárrészletet már csak 5 százalékos általános forgalmi adó terhelte. A fenti ügylettel kapcsolatban az alábbi kérdéseink merültek fel:
1. Hány százalékos áfatartalma van a 2015-ben megkötött adásvételi szerződésben meghatározott vételárnak, ha nem került megbontásra nettó + áfa összegre?
2. A 2016-ban megfizetett vételárnak hány százalék az áfatartalma?
3. Az adómérték változása eredményez-e adóalap-növekedést az eladónál? Amennyiben igen, akkor az áfa csökkenése miatt realizálódó adóalap-növekedés (nyereség) az áfa megfizetésére kötelezett vevőt vagy az áfát a költségvetéshez továbbutaló eladót illeti meg?
4. Amennyiben az eladót visszafizetési kötelezettség terheli, akkor hogyan lehet megállapítani a visszafizetendő összeg mértékét, és milyen jogcímen követelhető az összeg?
1. Hány százalékos áfatartalma van a 2015-ben megkötött adásvételi szerződésben meghatározott vételárnak, ha nem került megbontásra nettó + áfa összegre?
2. A 2016-ban megfizetett vételárnak hány százalék az áfatartalma?
3. Az adómérték változása eredményez-e adóalap-növekedést az eladónál? Amennyiben igen, akkor az áfa csökkenése miatt realizálódó adóalap-növekedés (nyereség) az áfa megfizetésére kötelezett vevőt vagy az áfát a költségvetéshez továbbutaló eladót illeti meg?
4. Amennyiben az eladót visszafizetési kötelezettség terheli, akkor hogyan lehet megállapítani a visszafizetendő összeg mértékét, és milyen jogcímen követelhető az összeg?
5. cikk / 6 Lakóház építése során végzett építési munkákra alkalmazandó adómérték
Kérdés: Magánszemélyek egy csoportja egy építési vállalkozót tervez megbízni, hogy az általuk tulajdonolt telken számukra egy társasházat építsen fel. A megbízás végrehajtása révén a magánszemélyek a megépült és használatbavételi engedéllyel rendelkező házban az egyes lakások tulajdonosaivá válnak, ezért teljesül az Áfa-tv. 10. §-ának d) pontja szerinti termékértékesítés. Az egyes lakások mind 150 nm nagyság alattiak, így mindegyik esetében alkalmazható az Áfa-tv. 3. sz. mellékletének 50. pontja, ezért a lakások értékesítését 5 százalékos áfa terheli. Mindazonáltal vannak olyan megépítendő objektumok, elvégzendő építészeti munkák, amelyek esetében nem határozható meg egyértelműen az alkalmazandó adómérték.
Az alábbi objektumok, építészeti munkák esetében tehát kérdésünk az, hogy azok milyen adómérték alá tartoznak:
- a társasház alatt fedett parkoló épül autóbeállókkal és tárolókkal;
- a domboldalon felépítendő ház mellett statikailag szükséges egy támfal, ehhez pedig szivárgórendszer építése a csapadékvíz és egyéb vizek elvezetésére, ezáltal a támfal statikai állapotának biztosítására, a föld megcsúszásának elkerülésére;
- a lakóház felépítéséhez szükséges elkészülniük a következő munkálatoknak: kukatároló, kerítés, útcsatlakozás, járda, közműcsatlakozás megépítése;
- az építési hatóság a lakóház mellett a kert kialakításáról is rendelkezett, az építési engedélyben előírta meghatározott növénytámfalak létesítését, valamint a kivágott fák helyett újak telepítését meghatározott mennyiségben.
A fenti munkák elvégzésére a lakóház építésére vonatkozó szerződés alapján kerül sor, azaz a vállalkozó ezeket nem tervezi külön számlázni, hanem ezek beépülnek a lakóház megépítésének árába, de kérdésként merült fel, hogy szükséges-e ezek különbontása és a kedvezményes lakókulcstól eltérő áfakulccsal való kezelése?
Az alábbi objektumok, építészeti munkák esetében tehát kérdésünk az, hogy azok milyen adómérték alá tartoznak:
- a társasház alatt fedett parkoló épül autóbeállókkal és tárolókkal;
- a domboldalon felépítendő ház mellett statikailag szükséges egy támfal, ehhez pedig szivárgórendszer építése a csapadékvíz és egyéb vizek elvezetésére, ezáltal a támfal statikai állapotának biztosítására, a föld megcsúszásának elkerülésére;
- a lakóház felépítéséhez szükséges elkészülniük a következő munkálatoknak: kukatároló, kerítés, útcsatlakozás, járda, közműcsatlakozás megépítése;
- az építési hatóság a lakóház mellett a kert kialakításáról is rendelkezett, az építési engedélyben előírta meghatározott növénytámfalak létesítését, valamint a kivágott fák helyett újak telepítését meghatározott mennyiségben.
A fenti munkák elvégzésére a lakóház építésére vonatkozó szerződés alapján kerül sor, azaz a vállalkozó ezeket nem tervezi külön számlázni, hanem ezek beépülnek a lakóház megépítésének árába, de kérdésként merült fel, hogy szükséges-e ezek különbontása és a kedvezményes lakókulcstól eltérő áfakulccsal való kezelése?
6. cikk / 6 Termékbeszerzéshez kapcsolódó adófizetési kötelezettség, illetve adólevonási jog
Kérdés: Gyakran kérdésként merül fel, hogy az adózási forma változása esetén a korábban beszerzett termékekkel kapcsolatban keletkezik-e adófizetési kötelezettség, 1. ha megszűnik az adott szervezet adóalanyisága (pl. jogutód nélküli megszűnés, jogutódlással történő megszűnés, a 4/A § szerinti közhatalmi tevékenység folytatása miatti adóalanyiság megszűnése), 2. ha az adott szervezet adóalanyisága nem szűnik meg, de az adóalanyi státusa megváltozik (pl. az általános szabályok szerint adózó adóalany alanyi adómentességet választ), 3. ha az adott szervezet adóalanyisága nem szűnik meg, az adóalany státusa sem változik, de a szóban forgó terméket adólevonásra nem jogosító (pl. tárgyi adómentes) tevékenységekhez való felhasználási aránya megváltozik (pl. az adóalany egyéb ingatlan-bérbeadásra vonatkozóan adókötelezettséget választ tárgyi adómentesség helyett, illetve fordítva, ha az ingatlant átminősítik, ha a felhasználási arány az államháztartási támogatás folyósítása miatt változik meg). A kérdés különösen akkor merül fel, ha a termékkel kapcsolatos előzetesen felszámított adó levonható volt, és az adólevonási jog gyakorlását kizáró változás ezt követően következik be.