9 talált cikk a letét , elszámolás , bizonylat , megállapodás , költség kifejezésre

Kérdés: Kérném szíves állásfoglalásukat abban, hogy az önkormányzat/költségvetési szerv mérleg-alátámasztó leltárába az öt évnél régebbi követeléseket, melyeket még nem minősítettek behajthatatlanná, milyen módon kell alátámasztani, leltározni, hiszen arra korábban fizetési felszólítás és egyenlegközlő is kiment, de nem történt teljesítés, így a korábban megküldött felszólítás/egyenlegközlő lesz az alátámasztása? Abban az esetben, ha helyi önkormányzat képviselő-testülete egy kimutatás szerint dönt az öt évnél régebbi követelések önkormányzati könyvekből történő kivezetéséről, behajthatatlanná minősítéséről az Áhsz. alapján, tekintettel arra, hogy azok behajtása nem lehetséges, mert olyan kis összeg, hogy a behajtás költsége jóval meghaladja, akkor felmerülhet-e adófizetési kötelezettség akár az elengedő önkormányzat/költségvetési szerv, akár a magánszemély, adott esetben cég vonatkozásában, akinek a tartozását behajthatatlanná minősítik, elengedik? Pl. művelődési ház esetében a terembérletet több felszólításra sem fizeti meg a cég, amely korábban kibérelte x időre az intézmény valamelyik helyiségét, vagy például tipikusan az étkezési térítési díjak vonatkozásában, ahol többször felszólítják a nem fizető szülőt, de a Gyvt. korlátozó rendelkezése miatt a gyermekétkeztetést biztosítani kell annak is, akinek térítésidíj-tartozása van. Fentiekben kérném szíves segítségüket arra figyelemmel, hogy jelenleg a helyi önkormányzatok 99,9%-ának követelésállománya tele van a fentiekhez hasonló követelésekkel, melyek csak növekszenek évről évre, és a megfelelő leltározása elmarad, melyet sorra állapítanak meg a belső és külső ellenőrzések.

Kérdés: Bérelt ingatlanon végzett beruházás költségét a bérbeadó az ingatlanára értéknövelő beruházásként csak a bérbevevő által kiállított számla ellenében aktiválhat, vagy mint a bérbevevő által készített szintén számviteli bizonylatnak minősülő kimutatásban (Excel-tábla) szerepeltetett összeggel is figyelembe veheti? Ez a kimutatás egy szintén számviteli bizonylatnak minősülő megállapodás mellékletét képezné. Aktiválható-e az ingatlanra a bérbevevő és a bérbeadó által kötött megállapodás és melléklete alapján az ily módon kimutatott beruházási összeg, vagy csak a bérbevevő által továbbszámlázott számla alapján aktiválható?

Kérdés: Szervezetünk a nonprofit szférában működik. A következő közhasznú tevékenységeket végezzük: családsegítés, ismeretterjesztés, gyermek- és ifjú­ságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet. Alapszabályunk szerint, amennyiben a gyermek vér szerinti családjában nem kívántként jön a világra, a szülők kérésére a gyermeknek mielőbb nyíltan örökbe fogadó vagy nevelő családot keresünk. Az örökbe fogadni szándékozó családokkal a 72/2014. (III. 13.) Korm. rendelet alapján megállapodást kötünk, és azok a költségtérítést fizetnek a szervezetnek. Szükséges-e a költségtérítésről számlát kibocsátani, vagy elegendő a számviteli bizonylat?

Kérdés: Hogyan alakul az önkormányzatok perköltségviselésével összefüggő általánosforgalmiadó-teher és számlakibocsátási kötelezettség megítélése?

Kérdés: 2010-től a polgármester tételes költségelszámolást választhat. A számla a polgármester vagy önkormányzat nevére kell, hogy szóljon? Milyen számlák fogadhatók el? Az üzemanyagszámla mellé kell-e útnyilvántartást csatolni? Az elszámolt költséget havonta kell maximálni, vagy ha az egyik hónapban kevesebb költséget számol el, akkor a következő hónapban többet számolhat el? Az otthoni internetszámlája elfogadható-e költségként?

Kérdés: Albérletünk lakótömbjének fűtéskorszerűsítése óta olyan elszámolásokat kapunk havonta, amelyeken nem található egyedi azonosító, befizetőazonosító, keltezés, kiállító cég adatai. Szerepel azonban rajta vízfogyasztás, ami azért különös, mert kéthavonta diktáljuk az óraállást, és egy 390 Ft-os számlázási díj, annak ellenére, hogy ez nem számla, csak elszámolás. A lakásszövetkezet közös képviselője úgy nyilatkozott, hogy a gázművek egy összegben kiszámlázza a lakásszövetkezetnek a gázdíjat, majd a szövetkezet megbíz egy céget a költség lakók közötti felosztására, ami alapján köteles vagyok a szövetkezetnek megfizetni a díjat. Mivel nagyobb összegről van szó havonta, ezért szeretnénk megbizonyosodni arról, hogy a folyamat helyes-e.

Kérdés: Intézményünk részt vesz a Tempus Alapítvány által meghirdetett "Comenius" projektben. A szerződésben a pályázati pénz felhasználásánál táblázatban jelölik meg a résztvevőkre felvehető megélhetési, napi költséget. Ezekről számlát (külföldi) nem tudnak az elszámoláskor leadni, ezért a kifizetéshez alapbizonylatot nem tudnak mellékelni. Kérem az állásfoglalásukat a helyes elszámolásról, mert nem tudunk közös nevezőre jutni! Kérem arról is szíves véleményüket, hogy áfás-e a pénzösszeg!

Kérdés: Önálló költségvetési intézmény vagyunk. Munkavállalónk részére ingyenesen adunk át számítógépet. Kérdéseim a következők: 1. Az Szja-tv. 1. sz. melléklet 7.11. pontja szerint a fenti térítésmentesen történő szerzés nem adóköteles. Ez azt jelenti, hogy az átadó intézménynek sem kell 44% szja-t fizetnie? 2. Ha a fenti számítógép korábbi beszerzésekor az áfát nem igényeltük vissza, akkor a térítésmentes átadáskor kell-e áfát befizetni, és ha igen, az intézménynek, vagy a munkavállalónak?

Kérdés: Több dolgozónk olyan környékbeli településről jár be munkahelyére, ahonnan tömegközlekedési eszközzel nem lehet eljutni a városba. Alkalmazásuk feltétele volt ezért a saját gépjármű használata. Folyamatos munkarendben dolgoznak, közlekedésüket azonban nem tudják összehangolni. A munkába járás jelentős többletköltséggel jár, amely az Szja-tv. szerinti 3 Ft/km megfizetésével nem térül meg számukra. A munkáltató fizetheti-e a tömegközlekedési eszközre megállapított térítést (80 vagy 86 százalék) a bérletjegy leadása nélkül?