28 talált cikk a magáncélú használat , számla , szja , költség kifejezésre

Kérdés: Bonyolultnak tartottuk a céges telefon magánhasználatának figyelemmel kísérését, ezért azt – az Szja-tv. által biztosított – lehetőséget választottuk, miszerint vélelmezni lehet, hogy a beérkező számla 20%-a magánhasználat. Ennek ellenére a magánhasználat aránya valószínűleg meghaladja a 20%-ot, bár a pontos arányt nem tudjuk meghatározni. A beérkező számla 20%-át a dolgozóknak meg kellett téríteniük (áfával együtt). Kérdésünk, hogy ez esetben levonhatjuk-e a beérkező számla teljes áfatartalmát?

Kérdés: Költségvetési szervünk a cégtelefonra vonatkozó törvényi rendelkezést az alábbiak szerint értelmezi: 1. A magánhasználatról nem vezetünk nyilvántartást, ebben az esetben a telefonszolgáltatással kapcsolatos kiadás 20%-a számít adóköteles bevételnek (mint természetbeni juttatás), amely után költségvetési szervünk – mint kifizető – megfizeti a közterheket (54% szja, 3% munkaadói járulék, 11% eü-járulék, 18% nyugdíjjárulék). 2. A magánhasználatról nyilvántartást vezetünk (intézményünknél a telefonkészüléken külön kódot kell használni a magán- és hivatali beszélgetéseknél), ebben az esetben két választási mód lehetséges, véleményünk szerint: a) A magánhasználatról nyilvántartást vezetünk a forgalomarányos kiadások tételes elkülönítésével és a nem forgalomarányos kiadások magáncélúhasználat-értékének meghatározásával. A magánbeszélgetések összegét nem számlázzuk ki a munkavállalók felé, hanem költségvetési szervünk megfizeti az Szja-tv. szerinti (mint természetbeni juttatás után) 54% szja + járulékokat tárgyhót követő hó 12-éig. b) A magánhasználatról nyilvántartást vezetünk a forgalomarányos kiadások elkülönítésével és a nem forgalomarányos kiadások magáncélúhasználat-értékének meghatározásával. A nyilvántartás szerinti összegeket kiszámlázzuk a munkavállalók részére. Ekkor az Szja-tv. értelmében a kifizetőnek nem keletkezik adófizetési kötelezettsége. A közvetített szolgáltatással kapcsolatban az Áfa-tv. szerint keletkezik adófizetési kötelezettségünk (tárgyhót követő hó 20-áig). Kérjük szíves állásfoglalását, hogy választhatjuk-e – mint költségvetési szerv – a 2/a pontban leírt módszert, és nem ütközik-e a 217/1998. (XII. 30.) "az államháztartás működési rendjéről" szóló kormányrendelet (Áht-vhr.) 57. § (12) bekezdésével, mely szerint: "A költségvetési szerv szellemi és anyagi infrastruktúráját magáncélra, meghatározott feladat elvégzésére igénybe vevő számára a költségvetési szerv köteles térítést előírni a felhasználás, illetve az igénybevétel alapján felmerült közvetlen és közvetett költségek figyelembevételével." Továbbá a 2/a pontban megfogalmazottak szerint a magánszemélynek szerepeltetni kell-e a személyijövedelemadó-bevallásában a magánbeszélgetésként kimutatott összeget (mint adóköteles bevételt), vagy a kifizető nyilatkozik a munkavállaló felé, hogy a magáncélú beszélgetés után megfizette a törvény által előírt közterheket?

Kérdés: Az 1995. évi CXVII. személyi jövedelemadóról szóló törvény 69. § (1) bek. mb) pontja és a (12) bekezdése alapján 2006. szeptember 1-jétől a telefonszolgáltatás magáncélú használata címén a magánszemélynél keletkező bevétel természetbeni juttatásként válik adókötelessé a kifizetőnél. "Az adóköteles bevétel a magáncélú használat értékének, a magánszemély által meg nem térített része, azzal, hogy a magáncélú használat értéke, a telefonszolgáltatás esetében a forgalomarányos kiadásoknak a tételes elkülönítésével és a nem forgalomarányos kiadásoknak a forgalomarányos kiadások magáncélú hányada értékével határozható meg. Avagy választható, hogy a telefonszolgáltatás esetében a 20% számít adóköteles bevételnek." 1. Helyesen értelmezzük azt, hogy amennyiben a magáncélú használat értékét a magánszemélynek kiszámlázzuk, és ő ezt megtéríti, akkor nem keletkezik adóköteles bevétele? (Az adómentesség független attól, hogy hány százaléka ez az összeg a számla végösszegének?) 2. Amennyiben a továbbszámlázott összegek nem érik el a bejövő számla végösszegének a 20%-át, abban az esetben meg kell fizetnünk a különbség után a 20%-ot? 3. A fenti esetben a számla értékét a forgalomarányos kiadások (pl.: tételes híváslista) tételes elkülönítésével és a nem forgalomarányos kiadások (pl. előfizetési díj) arányosításával határozhatjuk meg. Milyen nyilvántartás alapján lehet hitelt érdemlően, hiánytalanul bizonyítani a magáncélú használatot, ami a számlázás bizonylataként szolgálna? (Például, ha a magánszemélyek kapnak egy "hivatalos" és "magán" kódot, amit telefonálás előtt maguk ütnek be a készülékbe, vagy ha a számlán bekarikázzák a magánhívásaikat?) 4. Alkalmazható együttesen a két módszer? Ez alatt azt értem, hogy mondjuk csak 16 százalékot számlázok ki, és a maradék 4 százalék után fizetem meg az 54 százalékot és a járulékokat. Ekkor nem vezetünk nyilvántartást. 5. Vagy nyilvántartás alapján a magánhasználat forgalomarányos részét kiszámlázom, de a rá eső nem forgalomarányos (előfizetési díjak) után megfizetem az adót és járulékaikat. (Ebben az esetben a magánhasználat arányos és nem arányos, csak összesen 15 százaléka a bejövő számlának.)

Kérdés: Költségvetési intézmény (kórház) igazgatója az intézet személygépkocsiját több héten keresztül használta mind hivatalos, mind magáncélra, állandóan nála volt és ő is vezette. Ezért ez cégautó? Mi a teendője az intézetnek? És mi a teendője az igazgatónak? Kell-e menetlevelet vezetni? Mi történik abban az esetben, ha az üzemanyagot saját maga fedezte? (Megtett kilométer van, üzemanyagköltség nincs a gépkocsin.)

Kérdés: Polgármesterünk 2003-tól a tv. által biztosított havi költségtérítésben részesül. 2005. évben az önkormányzat személyautót vásárolt, melyet csak a polgármester használ, és részére az üzemanyagköltséget kifizetik. Kérdésem, hogy ebben az esetben a költségtérítés megilleti-e a polgármestert? Ha a képviselő-testület jóváhagyásával történik a költség és a költségtérítés kifizetése, akkor az szabályos, vagy csak egyik fajta megoldás választható?

Kérdés: A 2005. Ktgv-tv. 96. § (2) bekezdése vonatkozik-e arra a hivatalsegéd postázóra, aki a munkahelyére közlekedési eszköz igénybevétele nélkül is be tud járni? A BKV-bérletet nem a munkába járáshoz, hanem a munkavégzéshez kapja. Az éves bérlet számlája a munkáltató nevére lett kiállítva.

Kérdés: Költségvetési szerv egyaránt használ vonalas telefonkészüléket, előfizetéses és kártyás mobiltelefonokat. A telefonköltséget milyen feltételek mellett számolhatja el a költségvetési szerv adómentesen? Hívószám-részletezés hiányában minden esetben (vonalas, mobil) meg kell-e fizetni az adót (szja stb.) a teljes telefonköltség után?

Kérdés: A helyi utazási bérlet használata szorosan összefügg a munkavégzési kötelezettség teljesítésével (kézbesítő). A munkáltató nevére szóló számla mellett milyen adózási kötelezettség van? Mi a helyzet abban az esetben, ha a bérlet árának a felét a dolgozó fizeti meg, a másik felét pedig a munkáltató?