Munkaruha-juttatás

Kérdés: Önkormányzatunk és intézménye, az óvoda belső szabályzata alapján munkaruha--juttatásban részesíti a dolgozóit, egységesen évente 20 000 forint összegben. A dolgozóknak a 20 000 forint kerül kifizetésre, mellyel – az intézmény nevére szóló – számlák ellenében kell elszámolniuk. Az óvodában az óvodapedagógusok és a dajkák kapnak, az önkormányzatnál a fizikai dolgozók (takarító, közterület-fenntartók). A szabályzat tartalmazza, hogy az egyes munkakörökben milyen ruházat vásárolható munkaruhaként. Pl. óvodapedagógus esetén: sportruházat, sportcipő, póló, dzseki, csizma, nadrág, papucs, kosztüm, blúz, köpeny vagy nadrág tunikával. Az Szja-tv. 1. számú melléklete 9.2. pontjának b) alpontja szerint munkaruházat az olyan öltözet és tartozékai, amelyet a munkavállaló egészségének védelme, a munkakörén, feladatainak ellátásán kívül hordott ruházatának megóvása céljából az adott munkakörben, a feladat ellátása közben visel, feltéve, hogy a körülményekből megállapíthatóan a munkaruházati termék használata nélkül a munkavállaló egészsége veszélyeztetett, illetőleg a ruházat nagymértékű szennyeződése, gyors elhasználódása következik be.
1. Van-e olyan jogszabály, ami kötelezően előírja ezen dolgozók esetében munkaruha vagy védőruha kötelező juttatását?
2. Megfelelnek-e a szabályzatban felsorolt ruházatok az Szja-tv. 9.2. pontjának?
3. A jelenleg alkalmazott megoldásnál kell-e a dolgozóktól járulékot, szja-t levonni, illetve a munkáltatónak szociális hozzájárulási adót fizetni, illetve a KIRA-rendszerben számfejteni?
4. Más-e az eljárás és a juttatás adóvonzata, ha a munkáltató vásárolja meg a munkaruhát, tehát mindenkinek egységesen ugyanolyan ruházatot?
5. Miként könyveljük a munkaruha-juttatást, K1108 Ruházati költségtérítésként, vagy K312 rovatra dologi kiadásként?
Részlet a válaszából: […] ...szükséges feltételeket biztosítani [51. § (1) bekezdés]. Továbbá, hogy a munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel. [Mt. 51. § (2) bekezdés].A Kjt. 79. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.

Kiküldetés

Kérdés: Kiküldetés esetén, ha napidíjat fizetünk, kell-e igazolás, mennyiről és hogyan (intézmény nevére szóló számlával)? A kérdést belföldi és külföldi napidíjra vonatkozóan tettük fel.
Részlet a válaszából: […] ...belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállalókélelmezési költségtérítéséről szóló 278/2005. (XII. 22.) Korm. rendeletértelmében, ha a munkavállaló belföldi kiküldetésének ideje a napi hat órátmeghaladja, és a munkáltató a munkavállaló étkezését...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 12.

Pedagógusok szakkönyvtámogatása

Kérdés: A pedagógusok szakkönyvtámogatásának 2010. évi változása érdekelne. Azt tudom, hogy 4000 Ft/fő, de a kifizetés módja nem egyértelmű. Ha számlát hoz a pedagógus, akkor kifizethető a 4000 Ft?
Részlet a válaszából: […] ...foglalkoztatnak, megilleti az a jog, hogy szakirodalomvásárlásához, illetve könyvtári beiratkozásban évenként az éves költségvetésitörvényben megállapított összegnek megfelelő hozzájárulást vegyen igénybe. AMagyar Köztársaság 2010....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 8.

Közcélú juttatás iskolai alapítványból

Kérdés: Iskolai alapítványunk adómentesen adhat-e a tanulóknak pl. művészeti iskolai hozzájárulási támogatást, osztálykirándulásra, erdei iskolai részvételre szállási, étkezési, utazási támogatást? A pedagógusok továbbképzéséhez hozzájárulhatunk-e, illetve az útiköltséget szintén adómentesen kifizethetjük-e? A tanulók, illetve a tanárok nem kapnának közvetlenül kézbe pénzbeli támogatást, hanem a szolgáltatók által kiállított számlát fizetnénk ki. Mindezek az alapítvány alapító okiratában rögzített céljával megegyeznek. Az alapítvány nem folytat vállalkozási tevékenységet, és nem ad ki adókedvezmény igénybevételére jogosító igazolást.
Részlet a válaszából: […] A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény(Szja-tv.) 1. sz. melléklet 3.1., 3.3., 3.4. pontjai a következőképpenrendelkeznek az első kérdésüket illetően:A közcélú juttatások körében adómentes:"3.1. a közhasznú, kiemelkedően közhasznú alapítványból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Temetési segély elszámolása

Kérdés: Az Szja-tv. 1. számú melléklet 1.3. pontjában foglalt temetési segély juttatásával kapcsolatban a következő kérdéseink vannak: az adómentességnek feltétele-e, hogy a munkavállaló igazolja azt, hogy valóban ő fizette a temetési költségeket? Az adómentesen ilyen címen juttatható összegnek van-e felső korlátja? Fizethető-e ilyen címen segély a munkavállaló elhunyt élettársának temetési költségeihez való hozzájárulás címén?
Részlet a válaszából: […] ...vagy egyenes ágbeli rokona részére folyósított temetési segély".1. A munkavállalónak nem szükséges igazolnia, hogy a temetés költségei valóban őt terhelték, ez nem törvény által előírt feltétele a segély nyújtásának, illetve nemcsak akkor állapítható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 21.

A különböző jogcímeken adott munkáltatói juttatások adózási szabályai

Kérdés: A Ktv. 49/H §-a különböző jogcímű juttatások biztosítását teszi lehetővé a köztisztviselők részére. Ilyen a bővítéssel, a komfortfokozat növelésével nem járó lakásfelújításhoz nem hitelintézeten keresztül nyújtott, vissza nem térítendő támogatás és kedvezményes kamatozású kölcsön, a lakhatási, családalapítási és szociális támogatás, az üdülési hozzájárulás. Ezen támogatások juttatásáról a hivatal közszolgálati szabályzata rendelkezik. Milyen adókötelezettséget eredményeznek az előzőekben felsorolt juttatások?
Részlet a válaszából: […] ...alapján nyújtott vissza nem térítendő lakáscélú támogatás akkor, ha a támogatás összege a vételár, illetőleg a teljes építési költség 30 százalékát, de legfeljebb az utolsó folyósítástól számított 5 éven belül az 500 ezer forintot nem haladja meg....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 11.