12 talált cikk a munkaviszony , közszolgálati jogviszony , köztisztviselő , megszűnés , költség kifejezésre

Kérdés: Közös hivatalnál az adóügyi előadó (köztisztviselő) nyugdíjba megy 40 év munkaviszony után. Nyugdíj mellett a hivatal szeretné őt foglalkoztatni a Munka Törvénykönyve szerint. Ez lehetséges? Vagy az önkormányzat alkalmazza a Munka Törvénykönyve szerint? Melyik jogi szabályozás érvényes a fenti esetre?

Kérdés: Jelenleg központi költségvetési intézmény közalkalmazottjai vagyunk, de az Ország-gyűlés által 2020. május 19-én elfogadott 2020. évi XXXII. törvény alapján 2020. november 1. napját követően költségvetési intézmény, a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalói leszünk. A kolléganő augusztusban jogosult a nők 40 év jogosultsági idővel igénybe vehető kedvezményes nyugdíjára. Amennyiben nem fogadja el a 2020. november 1. napjától érvényes új munkaszerződést, jogosult a végkielégítésre. Ezt követően visszafoglalkoztatható-e? Ha elfogadja a 2020. november 1. napjától érvényes új munkaszerződést, ezzel egyidejűleg lehet-e nyugdíjas? Mivel közszférában foglalkoztatjuk tovább, kell-e szüneteltetnie a megállapított nyugdíját? A minisztériumba az 1700/2012. Korm. határozat (a közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről) alapján van-e a továbbfoglalkoztatásra vonatkozóan kötelezettségünk?

Kérdés: Önkormányzatnál jelenleg foglalkoztatott, Mt. hatálya alá tartozó dolgozó nyugdíjba vonul. Nyugdíjasként szintén nem az Mt. hatálya alá tartozóként ugyanabban a munkakörben alkalmazható-e?

Kérdés: Az önkormányzatok igazgatási tevékenysége és a szociális étkeztetés szakfeladaton lévő 1-1 fő közalkalmazott takarítónő kéri 40 év munkaviszonyra tekintettel munkaviszonya megszüntetését (lemondással vagy közös megegyezéssel). A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 83/A. § (1) bekezdése alapján az önkormányzattal közalkalmazotti jogviszonyban állók esetében – a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény eltérő rendelkezése hiányában – a kinevezés és felmentés, a fegyelmi eljárás megindítása, a fegyelmi büntetés kiszabása és az állásból való felfüggesztés a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik, az egyéb munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja. A fenti esetekben a polgármesternek nem kell a képviselő-testület döntését kérni az ügyben, hanem elfogadhatja a lemondást, illetve hozzájárulhat a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszűnéséhez? A két álláshelyet be szeretnénk tölteni. E két állás betöltésére pályázatot kell kiírni a Kjt. 20/A. § (1) bekezdése alapján, vagy nem kötelező ez? Ha pályázat kiírása szükséges, akkor erről a képviselő-testület dönt? A kinevezésük a Kjt. 83/A. § (1) bekezdése alapján pedig szintén a képviselő-testület hatáskörébe tartozik (akkor is, ha nem kell pályázatot kiírni az állás betöltésére)?

Kérdés: Köztisztviselő vagyok, jegyzői beosztásban. Az 59. életévemet 2011. július 29-én töltöm be. Felvetődött a nyugdíjazásom gondolata. A polgármesterrel 2011. júliusig dolgoznánk együtt, és esetleg utána igénybe vehetném a nyugellátást. Amikor ez felvetődött, akkor még a felmentési idő 8 hónap volt. Gondolkodás után én elfogadtam az ajánlatot, és úgy számoltam, hogy 2011. február 1-jétől felmentési időmet töltöm, majd azt követően kérem a nyugdíjazást. De időközben a jogszabály lényegesen változott, amire én nem gondoltam, és nem voltam kellően előrelátó, hogy még a múlt évben éltem volna a lehetőséggel. A megváltozott kéthavi felmentési időre tekintettel megegyeztünk, hogy 2011. március 1-jétől szabadságra megyek, és június, júliusban pedig felmentésre. Én a Ktv. és az Önök 2010. 12. 14-i Költségvetési Levelekben megjelent 2800. számú cikkében olvasottakra tekintettel úgy gondolom, hogy nekem is járna végkielégítés. Ugyanis én még nem vagyok nyugdíjban, majd csak az év II. felétől kívánom azt kérelmezni. A Ktv. 19. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti olvasatban jár a végkielégítés, ha a köztisztviselő közszolgálati jogviszonya az öregségi nyugdíjra vagy a korkedvezményes öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg. A polgármester állítása szerint nem jár a végkielégítés, mivel én kérem a felmentésemet, elérem a korkedvezményes nyugdíjkorhatárt, illetve rendelkezem már 40 éves munkajogviszonnyal. Jelenleg a rám vonatkozó nyugdíjkorhatár 62 év. Elvileg nem vagyok köteles nyugdíjba vonulni, de véleményem szerint közös megegyezéssel ez is megoldható. (Az más kérdés, hogy a mai szabályozás szerint "bármikor" felmondhatnak, minden következmény nélkül.) A nyugdíjfolyósító intézetnél még nem indítottam el az ezzel kapcsolatos eljárást, és amíg a munkaviszonyom "fennáll", nem is szándékozom.

Kérdés: Közalkalmazottunk szerinte elmaradt 25 éves, illetve 30 éves jubileumi jutalmát követeli, az alábbi jogviszonyok alapján: 1. 1976. 09. 07-től Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat, megszűnés: felmondás a dolgozó részéről 1978. 08. 14-én. 2. 1978. 08. 15-től Volán Vállalat, megszűnés: áthelyezéssel 1986. 06. 01-én. 3. 1986. 06. 02-től Magyar Kábel Művek, megszűnés: kilépett bejegyzéssel 1986. 08. 23-án. 4. 1986. 08. 23-tól ÁFÉSZ-dolgozó, megszűnés: áthelyezéssel 1989. 12. 31-én. 5. 1990. 01. 01-től önkormányzati fenntartású középiskolában közalkalmazott jelenleg is. Kérdésem: Mikor és mely jubileumi jutalom jár(t) a dolgozónak? Utólagos kifizetésre milyen lehetőség van?

Kérdés: A polgármester (1947-ben született) 1980. január 1-jétől 2002. október 20-ig (új polgármester megválasztásáig) látta el ezen megbízatását. Ezt követően táppénzes állományban volt, majd a Pttv. 13/A. § (1) bekezdése alapján 2003. október 1-jétől öregségi nyugdíjba vonult. 2006 októberében újra főállású polgármesternek választották a településen. A 35 éves jubileumi jutalomra 2003-ban lett volna jogosult. Elszámolható-e nyugdíj mellett a polgármesternek a 35 éves jubileumi jutalom?

Kérdés: Karbantartóként alkalmazunk február 1-jétől egy új dolgozót. Kjt. hatálya alá tartozunk, mivel önkormányzati fenntartás alatt működő iskola vagyunk. Az lenne a kérdésem, hogy a közalkalmazotti besorolásnál, a jubileumi jutalom és a végkielégítés megállapításánál mit lehet figyelembe venni? 1991. 07. 01.-1996. 04. 30. – termelőszövetkezet, munkaviszonya megszűnt, közben sorkatona – 1993. 02. 24.-1994. 02. 10., 1996. 05. 01.-1998. 12. 31. – egyéni vállalkozó, 1999. 01. 01.-2001. 12. 31. – kft., munkaviszonya megszűnt, 2002. 05. 16.-2006. 10. 31. – kft., munkaviszonya megszűnt, 2007. 02. 15.-2009. 01. 31. – önkormányzat, majd áthelyezéssel 2009. 02. 01-től iskolánkhoz került. Az egyéni vállalkozóként töltött idő nem számítható a besorolásnál, ha az 1992 előtt volt?

Kérdés: Jelenleg közalkalmazottként dolgozó munkavállaló jogosult-e 30 éves jubileumi jutalomra, továbbá mikor, ha előző jogviszonyában köztisztviselőként 2003-ban 25 éves jubileumi jutalmat is kapott? Munkaviszonyai: 1. Vállalat: 1977. 08. 22.-1987. 07. 15.; megszűnés módja: áthelyezés 2. Megyei Gyógyszertári Központ: 1987. 02. 16.-1988. 01. 21.; megszűnés módja: közös megegyezés 3. Vállalat: 1988. 01. 22.-1992. 07. 15.; megszűnés módja: közös megegyezés 4. Munkanélküli-járadékon: 1992. 07. 16.-1992. 11. 15. 5. Polgármesteri hivatal: 1992. 11. 16.-2007. 09. 30.; megszűnés módja: felmentés 6. Költségvetési intézmény: 2007. 10. 01-től jelenleg is.

Kérdés: Közalkalmazott dolgozónknak az alábbi munkaviszonyai voltak: 1. általános iskola, 1981. 08. 17.-1982. 07. 31., megszűnés közös megegyezéssel; 2. állami vállalat, 1982. 08. 23.-1991. 01. 07., megszűnés közös megegyezéssel; 3. munkanélküli, 2004. 10. 05.-2005. 06. 30.; 4. munkanélküli, 2005. 07. 12.-2005. 09. 03.; 5. költségvetési intézmény, 2005. 11. 01.-2007. 11. 30., megszűnés határozott idő lejártával. A dolgozó 2008. május 1-jétől alkalmazásunkba került (költségvetési szerv), és szeretnénk tudni, hogy a korábbi munkaviszonyai közül mi számítható be neki a besorolásnál. Mit jelent az, hogy "a közalkalmazott fizetési fokozatának megállapításánál figyelembe kell venni a munkaviszonynak azt az időtartamát, amely alatt a közalkalmazott jogviszonyában betöltendő munkaköréhez szükséges iskolai végzettséggel vagy képesítéssel rendelkezett"? Közalkalmazottak besorolásánál figyelembe vehető-e a korábban társas vállalkozóként, egyéni vállalkozóként eltöltött idő?