Áfaelszámolás önálló és részben önálló intézmények esetén

Kérdés: Az önkormányzat adóalany, melyhez kapcsolódnak részben önálló intézmények (óvoda, iskola). Az intézmények vezetői munkáltatói jogokat gyakorolnak, intézményvezetői feladatokat látnak el. Önálló jogi személyek, a TÁH törzskönyvi nyilvántartásában részben önállóként, különálló törzskönyvi számmal szerepelnek, az APEH-nél a TÁH nyilvántartással egyezően a törzskönyvi számból képzett adószámmal vannak nyilvántartva. 2004-től az intézményeknek és az önkormányzatoknak is arányosítaniuk kell. Az arányosítást minden egyes adóalanynál külön képzett arányosítási képlettel számoljuk ki. A részben önálló intézményeknél a kiadás sokkal több, mint a bevétel (csak terembérleti díjai és étkezési bevételei vannak). A fennálló különbözetet az önkormányzat fedezi, de nem adja intézményfinanszírozásként ténylegesen oda, mint önálló intézménynek, hanem költségvetési számlájáról fedezi a hozzá tartozó intézmények kiadásait. A könyvelésben sem jelenik meg az egy-egy adóalanyhoz tartozó bevétel, hiszen a kapott költségvetési támogatások az önkormányzatnál szerepelnek, ugyanakkor az intézményeknél kerülnek felhasználásra. Hogyan lehet adóalanyonként elkülönítve kimutatni az arányosításhoz szükséges tételeket a könyvelés alapján, illetve milyen kimutatás készítésével lehet esetleg kiegészíteni, hogy az adóalanyonként megfelelő legyen? Lehet-e a részben önálló intézményt adózási szempontból összevonni az önkormányzattal, egyszerűsítve ezáltal az adókapcsolatokat, illetve ebben az esetben nem kellene-e szétbontani az amúgy egyben elvégzett gazdálkodást a bevallások elkészítése miatt?
Részlet a válaszából: […] Az önálló és részben önálló intézmények esetén meg kellkülönböztetni a gazdasági és a jogi értelemben vett önállóságot. Mint ahogy aza levélből is kitűnik, az óvoda, iskola jogilag önálló jogi személyek, önállóadóalanyok, csak gazdaságilag nem tekinthetők...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 16.

Az arányosítás lényegéről

Kérdés: A Költségvetési Levelekben már többféle megvilágításban is olvastam az áfa arányosításáról. Számomra mégsem egyértelmű a támogatás figyelembevétele az arányosításnál. Ha pl. egy általános iskolát, színházat veszek alapul, ami elsősorban állami támogatásból működik, a bér jellegű kiadások és a hozzá kapcsoló járulékok összegét figyelembe kell-e venni a nevezőben? Úgy gondolom, hogy a nevezőben csak a termékbeszerzésre fordított támogatást kell figyelembe venni, mivel az Áfa-tv. 38. §-a a termékbeszerzéshez kapcsolódó támogatást vonja be az arányosításba. A működés során felmerült személyi kiadásokat és járulékaikat nem kell az arányosításnál figyelembe venni, mivel az klf. adó formájában visszafolyik az államháztartás kasszájába. Ha figyelembe vesszük, nemcsak szja-t, tb-t, nyugdíjjárulékot, egészségbiztosítási járulékot fizetünk utánuk, hanem áfát is. Kérem, hogy a fentiekben kifejtett eszmefuttatásomat véleményezni szíveskedjenek, illetve kérem válaszukat, hogy az áfabevallás elkészítésénél figyelembe tudjam venni.
Részlet a válaszából: […] ...attól, hogymilyen célú a felhasználása. A jogszabály szövegében nincs arra utalórendelkezés, hogy a dolgozói bér- és járulékköltség finanszírozására utalttámogatást ne kellene az arányosításnál szerepeltetni, hiszen adóalapot nemképező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 22.

Összefoglaló a támogatásokról

Kérdés: Kérem szíveskedjenek összefoglalni, hogy mely támogatásokat kell arányosítani és melyeket nem!
Részlet a válaszából: […] ...ha így tesszük fel a kérdést. Ugyanis a költségvetési szervnek az intézményfinanszírozási támogatásban való részesülés miatt 2004. januártól mindenképpen kell arányosítania. A kérdés valójában az, hogy valamennyi tevékenységéhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 2.

Európai Uniós Keretprogram költségvetéséből származó támogatások adókötelezettsége

Kérdés: Milyen áfarendelkezések vonatkoznak az EU 5. és az EU 6. Keretprogramra? Ez államháztartási támogatás-e, így az arányosítási kötelezettséget hogyan érinti a folyósításuk? Visszaigényelhető-e az abból finanszírozott áfa?
Részlet a válaszából: […] ...részt vevők, így pl. kutatóközpontok, egyetemek számára. A hivatkozott jogszabályok alapján nem látunk indokot arra, hogy a Keretprogram költségvetéséből származó pénzösszeget államháztartási támogatásnak tekintsük. Ezért álláspontunk szerint a nevezett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 31.

Áfa megosztása arányosítással I.

Kérdés: Egyházi fenntartású intézményünk a diákok szervezett étkeztetését saját üzemeltetésű konyháján keresztül oldja meg. Az előzetesen felszámított adó összegét – konyhánk működtetésénél – nyilvántartásainkban elkülönítetten mutatjuk ki. Az Áfa-tv. 2004. január 1-jétől érvényes módosítása kapcsán a törvény 38. §-a az arányosítás szabályainak alkalmazását írja elő. 2003. év végéig intézményünk az áfa elszámolásánál a tételes elkülönítés mellett az arányosítás elszámolásával nem foglalkozott. Kérem segítségüket az Áfa-tv. 38. §-ában foglaltak általunk is szabályosan elszámolandó arányosítás kiszámításához. Konyhánk 2004. január havi tényadatain bemutatva, kiszámolva arányosítás alapján az ez évi szabályok szerint levonható áfa összegét. Nettó árbevételünk (mely tartalmazza a vendégétkeztetésből, a dolgozók étkeztetéséből származó bevételt, valamint a diákok befizetéseit) 1775 E Ft. A diákok a nyersanyagköltség 50, illetve 70 százalékát térítik meg, a normatív támogatást, illetve a konyha üzemeltetéséhez hiányzó fedezetet intézményfinanszírozásként nyújtjuk a konyha részére. Ez az összeg január hónapban 300 E Ft (diákok normatív kiegészítő támogatása) és 1000 E Ft működési költségek fedezetére. Számítások a fenti adatok birtokában: Levonási hányad = N. árbev.: 1775 E/(1775 E+300 E+1000 E) = 1775/3075 = 0,577 =0,58 A konyhánk 2004. január hónapi beszerzéseiben az előzetesen felszámított adó összege: 450 Ex0,58 = 261 E Ft. Ha a számításom jó, akkor 261 E Ft lenne a levonható rész. A következő hónapban göngyölítve számolok.
Részlet a válaszából: […] A felvázolt konstrukció tanúsága szerint helyesen értelmezik az Áfa-tv. 2004-től hatályos vonatkozó rendelkezéseit. Annyit pontosítanék, hogy a levonási hányadot a 3. számú melléklet I. részének 1. pontja szerint két tizedesjegy pontossággal kell meghatározni, és a törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 31.

Támogatások áfája

Kérdés: Intézetünk óvodáskorú gyermekek étkeztetését látja el. A működést saját bevételből, illetve intézményfinanszírozásból fedezzük. A konyha külön egységként működik, a beszerzéseket tételesen el tudjuk különíteni. Hogyan igényelhető vissza a beszerzéseket terhelő áfa 2004. január 1-jétől?
Részlet a válaszából: […] ...§ (1) és (2) bekezdése alapján adóalapot nem képező államháztartási támogatásban részesülő adóalany – feltéve, hogy az éves költségvetési törvény eltérően nem rendelkezik – a kizárólag adólevonásra jogosító támogatásból (is)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 8.

Önkormányzati támogatások áfája

Kérdés: Egy önkormányzati rt. az önkormányzattal üzemeltetési szerződést kötött, a létesítmények használatáért díjat fizet, de az önkormányzattól fejlesztési támogatást kap vissza. Hogyan alakul az áfakötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...az adólevonásra nem jogosító tevékenységgel esik egy tekintet alá. Figyelemmel arra, hogy az Áht. alapján a helyi önkormányzat költségvetése az államháztartás része, az önkormányzati támogatás államháztartási támogatásnak minősül. Álláspontunk szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 16.

Saját rezsis beruházás áfája

Kérdés: Hogyan történik a költségvetési intézetnél saját rezsis beruházás, felújítás áfaelszámolása, ha arányosításba tartozik?
Részlet a válaszából: […] ...aktivált értékébe tartozónak kell tekinteni a következőket: saját vagy bérelt munkaeszközzel, saját munkavállalóval végzett munkák önköltségét; a készen vásárolt anyagok, alkatrészek, tartozékok és ezek saját dolgozóval való összeszerelésének értékét;...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 3.

Önkormányzati támogatások áfája

Kérdés: Önkormányzatunk a községgazdálkodási feladatok ellátására kht.-t alapított, amelynek 100 százalékban tulajdonosa. Bevételének 5-6 százaléka származik szolgáltatási tevékenységből. Községgazdálkodási feladatait csaknem teljes egészében önkormányzati finanszírozásból látja el.A kht.-nak az önkormányzat által nyújtott támogatása áfa szempontjából hogy kedvezőbb, ha a) általánosságban kapja a községgazdálkodási feladatok ellátására, vagyb) konkrétan megjelölve (pl. x fm útpadka karbantartására, x számú játszótér gondozására, tehergépkocsi, fűnyírók javítására)?
Részlet a válaszából: […] ...egyértelmű választ adni arra, hogy melyik konstrukció kedvezőbb. A kérdés megítélése elsősorban a kht. által folytatott tevékenység költségigényétől függ. Minél költségigényesebb a kht. által folytatott tevékenység, annál több beszerzés előzetesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 9.

Központi költségvetési támogatások áfarendszerbeli megítélése

Kérdés: Mint költségvetési szerv, többféle támogatást kapunk a központi költségvetésből. Szeretnénk tisztán látni: mitől függ az, hogy kell-e utána áfát fizetni, és az abból finanszírozott beszerzések utáni mikor illet meg az áfalevonási jog?
Részlet a válaszából: […] ...január 1-jétől az Áfa-tv. 8. § (3) bekezdés b) pontja szerint nem minősül szolgáltatásnyújtásnak a központi költségvetés fejezeti kezelésű előirányzata vagy elkülönített állami pénzalap terhére folyósított, jogszabályon alapuló vagy pályázat útján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 1.
1
4
5