12 cikk rendezése:
1. cikk / 12 Pénzintézeti jóváírások áfája
Kérdés:
Önkormányzatunk a választott pénzintézettől a következő címeken kap jóváírásokat, illetve fizet ki a bank felé költségeket:
Pénzintézet által felszámolt költségek (terhelés)
– kamat (likvid, beruházási hitel után)
– rendelkezésre tartási jutalék (likvid hitel után)
– forgalmi jutalék, tranzakciós illeték, postai utalvány díja, számlavezetési díj (utalások után fizetendő költségek)
Pénzintézet által jóváírt összegek
– kamat (lekötött betét, illetve egyéb kamat)
Jól gondoljuk, hogy ezen bevételek és költségek áfamentesek, viszont a késedelmi kamat – mely tulajdonképpen egyfajta "büntetés", nem pedig a szolgáltatás ellenértéke – áfa hatályán kívüli bevétel?
2. cikk / 12 PDF-számla befogadása
Kérdés: Egyik partnerünk azzal keresett meg bennünket, hogy jelenleg még nem tudnak elektronikus számlát kiállítani, de a számláik aláírás és pecsét nélkül is érvényesek, ezért a PDF-formátumban megküldött számláik ugyanúgy hivatalosak és jogszerűek, mint a postán küldött és papírra nyomtatott számlák. Szeretnék a jövőben a papíralapú számlázást kiváltani e-mailen megküldött számlákkal. Ezzel papírt, postaköltséget takarítanának meg, és a jelenlegi helyzetben kockázatmentesen, jóval gyorsabban tudnák eljuttatni a számlákat. Sokféle álláspontot olvastunk ezzel kapcsolatban. Befogadhatjuk a PDF-formában, e-mailben küldött számlát?
3. cikk / 12 Pénztári befizetések bizonylata
Kérdés: Szabályosnak tekinthető-e készpénzbefizetés esetén, ha a befizetés során papíralapú pénztárbizonylati tömbben a bevételről kiállítják a bevételi pénztárbizonylatot (B.318-102/A/V), majd ugyanarról a tételről egy újabb pénztárbizonylat készül, ugyanis alapesetben erre integrált rendszert használunk, s oda mindenképp be kell vételeznünk? Vagyis a gépi bevételi pénztárbizonylat melléklete egy papíralapú tömbből leválasztott bevételi pénztárbizonylat lesz, ily módon 2 db bevételi pénztárbizonylatunk készül ugyanarról a befizetésről. Mit javasolnak olyan esetben, amikor a készpénz átvétele korábban történik meg, mint a pénztárbizonylat kiállítása, mondjuk egy sokfős összejövetel esetén, ahol a díjakat először begyűjtik, majd azok egyszerre kerülnek bevételezésre a pénztárba? Megfelelő lenne-e, hogy az átvételről átvételi elismervényt adjunk, s ezek alapján készítjük el a tényleges pénztárbizonylatot?
4. cikk / 12 Érvényesítés
Kérdés: VIP-kártya esetén, ahol a bizonylatok utólag kerülnek a pénzügyi területre, hogyan kell történnie az érvényesítésnek és az utalványozásnak?
5. cikk / 12 Átláthatósági nyilatkozat szükségessége beszerzések kapcsán
Kérdés: Parkolási számla kifizetéséhez szükséges-e a parkolást végző gazdasági szervezettől az Áht. alapján átláthatósági nyilatkozat beszerzése? Kifizethető-e a szabályos, a számviteli törvény előírásainak megfelelően kiállított, áfát tartalmazó parkolási számla átláthatósági nyilatkozat hiányában?
6. cikk / 12 Reprezentáció
Kérdés: Hogyan történik a reprezentációs kiadások elszámolása?
7. cikk / 12 Tanulmányi eredményért adott könyvjutalom könyvelése
Kérdés: Általános iskolában a tanulóknak év végén, a tanulmányi eredmény alapján adott jutalomkönyv elszámolásának mi a módja? Pontosan hogyan könyveljük? Kell-e erről az APEH-nak adatot szolgáltatni? Ha igen, milyen módon és adattartalommal? (A gyerekek többségének nincs adóazonosító jele.) Válaszukat előre is köszönjük.
8. cikk / 12 Üdülési csekk, étkezési utalvány kezelési költségének áfája
Kérdés: Költségvetési szervként alkalmazottaink részére ingyenesen adunk üdülési, étkezési utalványt. Levonhatjuk-e az utalvány kezelési költségének áfáját, amit ránk áthárítottak?
9. cikk / 12 Szolgáltatás díjának kiszámlázása
Kérdés: Több képviseletünkön az ingatlan üzemeltetését gazdasági társaság végzi, így a közüzemi díjakat, illetve a közös területek bizonyos költségeit a hivatal által használt hasznos alapterület arányában számlázzák tovább hivatalunknak. A szerződésben megfogalmazott "közös tulajdonban lévő részeket érintő egyéb javítási, karbantartási, felújítási jellegű költségek"-en belül szereplő karbantartási költségek alatt a gazdasági társaság a karbantartó bérét érti. Ezért a cég kiszámlázza "karbantartási költség" címén a hivatalnak a tb-járulékkal, munkaadói járulékkal, étkezési utalvány értékével és az eho-val megnövelt bruttó bér arányos részét úgy, hogy az szerepel nettó értékként a számlán, és erre még rászámolják a 20 százalék áfát. Helyes-e, hogy a kiszámított bérköltségre áfát számítanak fel? Milyen jogszabályi alapja van a számlázásnak? Ilyen esetben mi szerepeljen számlamellékletként, lehet-e bérösszesítőt mellékelni? 1.
10. cikk / 12 Étkeztetés számlázása
Kérdés: Dolgozóink egy része saját konyhán étkezik és szeretné igénybe venni a melegétkezési hozzájárulást. Hogyan kell kiállítani az áfás számlát? Külön kell-e a hozzájárulás összegéből és az azon felüli részről a számlát kiállítani?
